Vétó. Washington kiállt Izrael mellett az ENSZ Biztonsági Tanácsában
Fotó: Az Egyesült Államok külügyminisztériuma
Az Egyesült Államok szerdán megvétózta az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozattervezetét, amely „azonnali, feltétel nélküli és tartós tűzszünetet” követelt Izrael és a Hamász fegyveresei között Gázában, valamint akadálytalan segélyszállítást a háború sújtotta enklávéban.
2025. június 05., 09:362025. június 05., 09:36
Washington vétója ellenére a Tanács többi 14 országa a tervezet mellett szavazott, mivel humanitárius válság sújtja a több mint kétmillió lakosú enklávét, ahol éhínség fenyeget, és a segélyek csak akadozva érkeznek, mióta Izrael a múlt hónapban feloldotta a 11 hetes blokádot.
– mondta Dorothy Shea, az Egyesült Államok megbízott ENSZ-nagykövete a szavazás előtt a Reuters szerint, azzal érvelve, hogy a tervezet aláásná az Egyesült Államok által vezetett, a tűzszünet közvetítésére irányuló erőfeszítéseket is.
Washington Izrael legnagyobb szövetségese és fegyverszállítója.
Szerdán egy napra lezárják a gázai segélyosztó központokat, mivel az izraeli hadsereg figyelmeztetett, hogy az oda vezető utak „harci övezetnek” minősülnek.
A Biztonsági Tanács szavazására akkor került sor, amikor
A gázai egészségügyi hatóságok szerint az izraeli csapások szerdán 45 ember halálát okozták, míg Izrael szerint egy katona meghalt a harcokban.
Barbara Woodward, Nagy-Britannia ENSZ-nagykövete „indokolatlannak, aránytalannak és kontraproduktívnak” minősítette az izraeli kormánynak a gázai katonai műveletek kiterjesztésére és a humanitárius segélyek szigorú korlátozására vonatkozó döntéseit.
Danni Danon izraeli ENSZ-nagykövet a tervezetet megszavazó tanácstagoknak elmondta: „Önök a megbékélést és a behódolást választották. Olyan utat választottak, amely nem vezet a békéhez. Csak még több terrorhoz”.
A Hamász elítélte az amerikai vétót, és úgy jellemezte, hogy az „az amerikai kormányzat vak elfogultságát” mutatja Izrael irányába.
Az izraeli hadsereg (IDF) vasárnap délután közleményben utasította vissza a „rafahi mészárlásról” szóló vádakat, szerinte nem történt lövöldözés, a Hamász hazugságokat terjeszt, és a lakosságot veszélyezteti.
A gázai háború 2023 óta dúl, miután a Hamász fegyveresei egy október 7-i izraeli támadásban 1200 embert öltek meg, és izraeli számítások szerint mintegy 250 túszt hurcoltak el az enklávéba.
A megöltek vagy foglyul ejtett személyek közül sokan civilek voltak.
Izrael katonai hadjárattal válaszolt, amely során a gázai egészségügyi hatóságok szerint több mint 54 ezer palesztin halt meg. Azt mondják, hogy a támadások súlyát a civilek viselték, és hogy több ezer holttestet temettek el a romok alatt.
Egy héttel később az Egyesült Államok és Izrael támogatásával a Gázai Humanitárius Alapítvány (GHF) új segélyosztási rendszert indított.
Izrael és az Egyesült Államok azt sürgetik, hogy az ENSZ a GHF-en keresztül működjön, amely amerikai biztonsági és logisztikai magáncégeket vesz igénybe a segélyek Gázába szállításához, hogy azokat az úgynevezett biztonságos elosztóhelyeken osszák szét.
„Senki sem akarja, hogy a gázai palesztin civilek éhezzenek vagy szomjazzanak” – mondta Shea a Biztonsági Tanács előtt, hozzátéve, hogy
Az ENSZ és a nemzetközi segélyszervezetek elutasították a GHF-fel való együttműködést, mert szerintük az nem semleges, militarizálja a segélyeket és a palesztinok kitelepítését kényszeríti ki.
Az Egyesült Államok által támogatott Gázai Humanitárius Alapítvány szerdán nem osztott ki segélyt, mivel az izraeli hadsereget sürgette, hogy a keddi halálos incidens után növelje a civilek biztonságát az úgynevezett biztonságos elosztóhelyeik határán kívül.
A GHF közölte, hogy arra kérte az izraeli hadsereget, hogy a katonai állások közelében „úgy irányítsa a gyalogosforgalmat, hogy a lehető legkisebb legyen a zűrzavar vagy az eszkaláció kockázata”, világosabb polgári útmutatást adjon, és fokozza a katonák képzését a polgári biztonságról.
Elutasította a Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szemben benyújtott bizalmatlansági indítványt az Európai Parlament csütörtökön.
Orbán Viktor miniszterelnök részvétét fejezte ki, a magyar külügyminisztérium pedig bekérette Ukrajna budapesti nagykövetét, miután ukrán toborzótisztek kényszersorozás közben megvertek egy magyar férfit Kárpátalján, aki később belehalt sérüléseibe.
Nagy-Britannia és Franciaország megteremti annak lehetőségét, hogy szükség esetén összehangolt módon alkalmazhassa önálló nukleáris elrettentő erejét – áll a két kormány csütörtökön ismertetett új nukleáris együttműködési deklarációjában.
A Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet szerdán közölte, hogy beleegyezett tíz túsz szabadon bocsátásába a gázai tűzszünet elérésére tett erőfeszítések keretében.
Az Egyesült Államok tüzérségi lövedékeket és mobil rakétatüzérségi rakétákat szállít Ukrajnának – közölte két amerikai tisztségviselő szerdán a Reuters hírügynökséggel, napokkal azután, hogy Donald
Románia új elnöke, Nicușor Dan egy politikai szerelmi háromszög középpontjában áll, mivel Emmanuel Macron francia elnök és Friedrich Merz német kancellár páneurópai pártjai egyaránt udvarolnak neki, hogy csatlakozzon hozzájuk – írja a Politico.
Románia nemzetbiztonsági okok miatt kitiltotta területéről Ion Cebant, Chisinău főpolgármesterét, a Nemzeti Alternatíva Mozgalom (MAN) vezetőjét és másik két moldovai állampolgárt – erősítette meg szerdán a bukaresti külügyminisztérium.
Nem reagált érdemben a Kreml Donald Trump azon kijelentésére, miszerint Vlagyimir Putyin orosz elnök ostobaságokat mondott neki Ukrajna kapcsán.
Románia jelentős lépéseket tett afelé, hogy figyelembe vegye a Velencei Bizottság igazságügyi törvényekre ajánlásait, amelyek az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségével foglalkoztak – közölte az Európai Bizottság 2025-ös jogállamisági jelentésében.
Pete Hegseth védelmi miniszter nem tájékoztatta a Fehér Házat, mielőtt a múlt héten engedélyezte az Ukrajnába irányuló fegyverszállítmányok szüneteltetését, ami a kormányzaton belül nagy kavarodást váltott ki – közölte a CNN öt, a
szóljon hozzá!