Akadályozhatja a háromszéki gazdaság további fejlődését, hogy egyre kevesebb a munkanélküli. Mint Kelemen Tibor, a Kovászna Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség igazgatója keddi sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján kifejtette, tanulmányok támasztják alá, hogy ahol 2 százaléknál alacsonyabb a munkanélküliségi ráta, már nincs lehetőség további fejlődésre.
2016. március 22., 19:342016. március 22., 19:34
A szakember elmagyarázta, hogy ugyan Kovászna megyében 5,5 százalékon áll a mutató, ám a nyilvántartásban szereplő állástalanok többsége tartósan munkanélküli, azokat pedig, akik immár évek óta arra rendezkedtek be, hogy különböző segélyekből tartsák el magukat és családjukat, nehéz lenne integrálni a munkaerőpiacon.
„Jelenleg 4879 állástalan személy szerepel az ügynökség nyilvántartásában, ám közülük mindössze 680-an kapnak munkanélküli-segélyt. Ez nagyon kevés. Kistérségenként kevesebb mint 150 állástalant jelent\" – részletezte Kelemen Tibor, hangsúlyozva, hogy a kifizetések szempontjából gyakorlatilag nincs is munkanélküliség a megyében.
A szociális segélyből, gyerekeknek járó támogatásból, élelmiszercsomagokból élő közel 4000 tartósan munkanélkülivel ugyanis már nem lehet növelni a foglalkoztatottak arányát, ők erre az életmódra rendezkedtek be, a többségük ráadásul írástudatlan, az elemi iskolát sem fejezte be, nem lehet számukra munkát közvetíteni, tehát nem hajtanak hasznot a gazdaságnak, a szociális háló védelmében élnek. Az alkalmazható munkanélküliek száma eközben annyira alacsony, hogy egy nagyobb befektetés esetén már nincs ahonnan toborozni – a városokban például 3 százalék körül van a munkanélküliségi ráta: Sepsiszentgyörgyön 1,62, Kézdivásárhelyen 1,66, Baróton 2,6, Kovásznán 3,8 százalék.
Kelemen Tibor ugyancsak tanulmányokra alapozva számolt be kedden arról is, hogy minden újonnan létesült munkahelyre legalább tízszer annyi munkanélkülit kellene mozgósítani. Ennek oka az, hogy végül annyian pályázzanak, amennyiből a munkaadó érdemben válogathat – tehát például 50 új állásra 500 potenciális jelentkező kellene. Mint elhangzott, például a Holzindustrie Schweighofer cég a Rétyen épített gyárába eddig kevesebb mint 500 személyt alkalmazott, ám több mint 5000 önéletrajzot gyűjtött be a toborzóirodájába.
Az igazgató azt is bejelentette, hogy a munkaerő-elhelyező ügynökség április 14-én szervez állásbörzét. A szakember szerint azonban egyre inkább kérdés, hogy kit tudnak a munkaadók megszólítani, összegezte Kelemen Tibor. „Az elmúlt időben megváltozott az irányzat, már nem a munkakeresők állnak sorban, hanem a munkaadók igyekeznek tájékoztatni a körülményekről, a lehetőségekről. Sokan nem is tudják, melyek az elvárások például a nadrággyárakban, de indulásból elutasítják a felkínált állást, mert rosszakat hallottak a szomszédasszonytól. Ezért van szükség a korrekt tájékoztatásra\" – hangsúlyozta Kelemen Tibor.
Emlékeztetett ugyanakkor, hogy Kovászna megyében már évek óta sokkal alacsonyabb a munkanélküliségi ráta a nők körében, jelenleg az állástalanok 58 százaléka férfi. „A nehézipar eltűnésével és a készruhagyártás térhódításával Kovászna megyében egy nőnek sokkal nagyobb esélye van arra, hogy munkát találjon, mint egy férfinak\" – mutatott rá Kelemen Tibor. Hozzátette, főleg vidéken sok asszony dolgozik a háztartásban, ám mégis gyakran motiváltabbak, amikor munkahelykeresésről van szó.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!