Veszteséges és hiányos a romániai közúti személyszállítás: a buszos közlekedés teljes átszervezésére lenne szükség

Vészharangot kongatnak. A fuvarozó cégek képviselői szerint ha a kormány nem tesz
semmit, tovább romlik a távolsági buszközlekedés •  Fotó: Haáz Vince

Vészharangot kongatnak. A fuvarozó cégek képviselői szerint ha a kormány nem tesz semmit, tovább romlik a távolsági buszközlekedés

Fotó: Haáz Vince

Regionális vagy országos szinten kialakított, közfeladatokat ellátó, szubvencionált rendszerrel lehetne megoldania a megyén belüli közúti személyszállítás problémáját Romániában a Krónikának nyilatkozó megyei önkormányzati vezetők szerint. Az autóbuszos közlekedés lebonyolítása számos útvonalon veszteséges Erdélyben.

Bíró Blanka

2022. szeptember 26., 13:502022. szeptember 26., 13:50

A közúti személyszállítás katasztrofális állapota miatt kongatja a vészharangot a Román Fuvarozók Szövetsége (FORT). Arra figyelmeztetnek, hogy több száz romániai település marad rendszeres megyei autóbuszjárat nélkül, mivel a veszteséges útvonalakat nem vállalják a fuvarozó cégek. Éppen ezért az érintettek arra kérik Nicolae Ciucă miniszterelnököt, hogy sürgősen kezdeményezzen párbeszédet a helyzet orvoslására, különben a személyszállítást romlani fog.

Stratégiát követelnek a fuvarozók

„A központi és a helyi döntéshozók nem tesznek semmit, hogy a közúti személyszállítást biztosítsák. Rossz a szabályozás, azt mindenki a saját kénye-kedve szerint értelmezi, így

Idézet
több száz településen maradnak a lakók tömegközlekedés nélkül

– hívja fel a figyelmet közleményében a FORT. Nem értenek egyet azzal sem, hogy közbeszerzésen választják ki a személyszállítást végző cégeket, hiszen – mint fogalmaznak – a veszteséges útvonalakra így soha nem lesznek jelentkezők.

A fuvarozói szövetség különben már évek óta követeli, hogy a hatóságok mutassanak be egy, a közúti személyszállításra vonatkozó stratégiát. Ugyanakkor vehemensen tiltakoztak, amikor a közlekedési minisztérium kezdeményezte a romániai belföldi szállítás európai liberalizálását. Mint ismeretes, a hatályos jogszabályok érelmében a megyei önkormányzatok írják ki a versenytárgyalást a különböző útvonalakra, és adják ki az engedélyeket a megyéken belüli személyszállításra.

•  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fotó: Haáz Vince

Jelentős szubvenció kellene

A jogszabályi környezet nem egyértelmű, lehetőséget nyújt ugyan arra, hogy az önkormányzatok szubvencionálják a közúti személyszállítást, ám nem tisztázott, ki mennyi támogatást adjon – mutatott rá megkeresésünkre Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke. „A jelenlegi helyzetben az önkormányzatok olyanok, mint a templom egere, amíg nincs erre a célra központi forrás, a fejük tetejére is állhatnak, nem tudnak a közúti szállítás támogatására óriási összegeket előteremteni” – mondta Pataki.

A Szatmár megyei közgyűlés elnöke is elismeri, hogy veszteséges útvonalakra egyértelműen nem jelentkeznek a fuvarozók, ezt a helyzetet pedig úgy próbálják áthidalni, hogy összekapcsolják a távolabbi útvonalakat a közeliekkel, a zsúfoltabbakat olyanokkal, amelyekre alig van utas.

Szatmár relatív kicsi megye, így ezzel a csoportosítással minden kiírásra akadt jelentkező, de már Fehér megyében, ahol fél évvel ezelőtt kiírták a licitet, a megye területének kétharmada lefedetlen maradt, mert nem volt elég jelentkező.

Pataki Csaba elmondta, Romániában teljes mértékben privatizálták ezt a szolgáltatást, miközben vannak országok, ahol meghagyták közszolgáltatásként, de egészében véve mindenhol veszteséges, támogatásra szorul. Ahogy a városi közlekedést is támogatják, a megyeit is kellene, de pontosan leszögezve, ki milyen módon és mennyivel, véli a tanácselnök. Meglátása szerint ez egy rendkívül szövevényes helyzet, sok esetben a megyei járatok rátevődnek a városi vonalakra, fontos szempont, hogy az ingázó diákok bérletét ki fizeti, másrészt az ingázó felnőttek sok esetben nem veszik igénybe a megyei járatot, mert számukra a munkaadó cég biztosítja a szállítást, amelyik igazodik a munkaprogramjukhoz.

A szatmári közgyűlés elnöke arra is rámutatott, teljesen más szabályozásra lenne szükség Bukarest és környékén, valamint az ország többi részén, hiszen forgalom és bevétel szempontjából is különböznek, a főváros környékén naponta kétmillió utas veszi igénybe a közúti szállítást, az ország többi részében összesen nincs ennyi utas, azonban Bukarest lobbiereje nagyobb, a szabályozást úgy befolyásolják, hogy nekik kedvezzen.

Átalakult a közlekedési kultúra

Teljesen átalakult a közlekedés, Háromszéken azt tapasztalják, hogy tízévenként megkétszereződik a magántulajdonban levő gépkocsik száma – fejtette ki lapunk kérdésére Tamás Sándor. A Kovászna Megyei Tanács elnöke felidézte, már a kilencvenes évek elejétől elkezdett akadozni a közúti személyszállítás, az autóbuszok vagy érkeztek, vagy nem, gyakran lerobbantak, ami végül azt eredményezte, hogy az emberek nem vártak a buszra, megoldották másként, saját autót vettek, és ez lerontotta a rendszert, átalakította a közlekedés kultúráját. Ugyanakkor Tamás Sándor is azt vallja, hogy

mindenkinek a rendelkezésére kellene hogy álljon ez a szolgáltatás, annak is el kellene jutnia bárhová, akinek nincs autója, vagy nem azzal akar utazni.

Kovászna megyében úgy alakítják az útvonalakat, hogy minden faluba legyen járat, de gyakran előfordul, hogy egy-egy útvonalra nem jelentkezik cég. A fuvarozónak nem éri meg, hogy naponta egy-két alkalommal két-három utasért kimenjen például Futásfalvára. Tamás Sándor szerint

országos vagy regionális szintű közfeladatokat ellátó személyszállítási rendszert kellene szervezni,

mert hiába indítanak járatot megyehatártól megyehatárig, ha például a háromszéki faluból Brassóba ingázik valaki.

„Ha teljesen decentralizálnák a rendszert, lenne pénz, hogy a megyei önkormányzatok saját autóparkot alakítsanak ki, a jelenlegi lerobbant buszok helyett korszerűeket indítsanak, ám még akkor is megoldatlan maradna a megyeközi szállítás, ezért kellene regionális vagy országos szintű rendszerben gondolkodni” – összegzett Tamás Sándor.

Szabálytalanul beelőzhetnek a feketén fuvarozók

Hargita megyében nemrég zárták le a témában a konzultációt, egyeztettek a szállítókkal, és a lakosságot is igyekeztek minél nagyobb mértékben bevonni – tájékoztatott Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke. Rámutatott: a tervezett menetrendet a helyi önkormányzatoknak, cégeknek, a rendőrségnek és a tanügynek is szétküldték. Mint részletezte,

a konzultáció során beérkezett javaslatokat kiértékelik, majd elfogadják a tervezett menetrendet, a célszerűségi tanulmányt, majd megszervezik a közbeszerzést.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Az körvonalazódik, hogy a jelenleg működő járatok közül 28 marad a jelenlegi formában, két új útvonalat üzemelnek be, és több meglevőt összevonnak. Várhatóan a közbeszerzésen kilenc kistérségre osztva tehetnek ajánlatot a tömegközlekedést biztosító cégek.

„2030-ig kell meghatározzuk a menetrendet. Nehéz összeegyeztetni az utasszámot az útvonalakkal úgy, hogy a szállító cégeknek megérje az útvonal biztosítása. Ugyanakkor biztosítanunk kell, hogy minden településen legyen elérhető a tömegközlekedés, hiszen az embereknek munkába kell járni, és a gyerekeknek időben be kell érniük az iskolába. El kell kerülnünk azt, hogy egy cég járművei egy útvonalon egymás elől vegyék el az utasokat” – részletezte Borboly Csaba. A hargitai közgyűlés elnöke ugyanakkor a feketefuvarozás veszélyeire is felhívta a figyelmet, hiszen volt már rá példa, hogy menetrend szerinti járatok sodródtak a megszűnés szélére, mert előlük felvették az utasokat a feketén fuvarozók.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. február 17., hétfő

Kolozsvárra költöztetik Magyarország legnagyobb kerámiagyárát

Magyarországi sajtóinformációk szerint Kolozsvárra költöztetik a burkolóanyagot gyártó Zalakerámia Zrt. romhányi gyárának gyártósorait, mert a tulajdonosok szerint Romániában kedvezőbb a vállalkozói környezet.

Kolozsvárra költöztetik Magyarország legnagyobb kerámiagyárát
2025. február 17., hétfő

Mugur Isărescu: idén csökkenő pályán marad az éves inflációs ráta

Az idei év folyamán csökkenő pályán marad az éves inflációs ráta, 2026-tól pedig az inflációs célsáv felső határának közelében stabilizálódik – jelentette ki hétfői tájékoztatóján Mugur Isărescu, a Román Nemzeti Bank (BNR) elnöke.

Mugur Isărescu: idén csökkenő pályán marad az éves inflációs ráta
2025. február 17., hétfő

Időre elkészül a dél-erdélyi autópálya hiányzó szakasza a közlekedési államtitkár szerint

Az országos helyreállítási tervben (PNRR) foglalt határidőre, jövő év végére befejezi a román UMB cég a dél-erdélyi autópálya hiányzó szakaszának megépítését – ígéri Ionel Scrioșteanu, a közlekedési minisztérium államtitkára.

Időre elkészül a dél-erdélyi autópálya hiányzó szakasza a közlekedési államtitkár szerint
2025. február 17., hétfő

Meg vannak számlálva az OTP Bank Románia napjai: határidők, hasznos tanácsok

Az ügyfelek február 28-án 12.00 óráig bankolhatnak az OTP Bank Romániánál. A bankkártyák március 1-jén 21.30-ig használhatók – derül ki a Transilvania Bank kommunikációs osztálya által a Krónikához hétfőn eljuttatott közleményből.

Meg vannak számlálva az OTP Bank Románia napjai: határidők, hasznos tanácsok
2025. február 16., vasárnap

Rekordszámú partiumi gazda látogatta meg idén az AGROmashEXPO budapesti mezőgépkiállítást

A Partiumi Falugazdász Hálózat adatai szerint az észak-erdélyi gazdaszervezet szervezésében idén rekordszámú, mintegy 600 Szatmár, Bihar és Szilágy megyei gazdálkodó látogatta meg Magyarország legnagyobb agrárgép-kiállítását, az AGROmashEXPO rendezvényt.

Rekordszámú partiumi gazda látogatta meg idén az AGROmashEXPO budapesti mezőgépkiállítást
2025. február 14., péntek

Neptun Deep: Romániában használnák fel a kitermelt gáz nagy részét, de a magyarországi keresletre is számítanak

Az OMV Petrom azt tervezi, hogy a Fekete-tengerből kitermelt gáz egy részét Romániában fogja felhasználni, de a magyarországi keresletre is számítanak – derült ki a cég illetékeseinek beszámolójából.

Neptun Deep: Romániában használnák fel a kitermelt gáz nagy részét, de a magyarországi keresletre is számítanak
2025. február 14., péntek

A vártnál jóval gyengébben teljesített tavaly a román gazdaság

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteken közzétett előzetes adatai szerint tavaly 0,9 százalékkal nőtt a román gazdaság.

A vártnál jóval gyengébben teljesített tavaly a román gazdaság
2025. február 14., péntek

Öt százalék alatt az inflációs ráta, a szolgáltatások drágultak a legnagyobb mértékben

A decemberi 5,14 százalékról januárban 4,95 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Öt százalék alatt az inflációs ráta, a szolgáltatások drágultak a legnagyobb mértékben
2025. február 13., csütörtök

Látványosan visszaestek a külföldi közvetlentőke-befektetések 2024-ben

A külföldi közvetlentőke-befektetések volumene tavaly Romániában 5,730 milliárd euróra csökkent az előző évi 6,748 milliárd euróról – számolt be csütörtökön a Román Nemzeti Bank.

Látványosan visszaestek a külföldi közvetlentőke-befektetések 2024-ben
2025. február 13., csütörtök

Legalább tíz éve nem dolgoztak annyian Romániában, mint 2024-ben

Romániában tavaly 5 746 452 munkavállalót tartottak nyilván, ami az utóbbi évtized rekordját jelenti – közölte csütörtökön a munkaügyi minisztérium.

Legalább tíz éve nem dolgoztak annyian Romániában, mint 2024-ben