Veszteséges és hiányos a romániai közúti személyszállítás: a buszos közlekedés teljes átszervezésére lenne szükség

Vészharangot kongatnak. A fuvarozó cégek képviselői szerint ha a kormány nem tesz
semmit, tovább romlik a távolsági buszközlekedés •  Fotó: Haáz Vince

Vészharangot kongatnak. A fuvarozó cégek képviselői szerint ha a kormány nem tesz semmit, tovább romlik a távolsági buszközlekedés

Fotó: Haáz Vince

Regionális vagy országos szinten kialakított, közfeladatokat ellátó, szubvencionált rendszerrel lehetne megoldania a megyén belüli közúti személyszállítás problémáját Romániában a Krónikának nyilatkozó megyei önkormányzati vezetők szerint. Az autóbuszos közlekedés lebonyolítása számos útvonalon veszteséges Erdélyben.

Bíró Blanka

2022. szeptember 26., 13:502022. szeptember 26., 13:50

A közúti személyszállítás katasztrofális állapota miatt kongatja a vészharangot a Román Fuvarozók Szövetsége (FORT). Arra figyelmeztetnek, hogy több száz romániai település marad rendszeres megyei autóbuszjárat nélkül, mivel a veszteséges útvonalakat nem vállalják a fuvarozó cégek. Éppen ezért az érintettek arra kérik Nicolae Ciucă miniszterelnököt, hogy sürgősen kezdeményezzen párbeszédet a helyzet orvoslására, különben a személyszállítást romlani fog.

Stratégiát követelnek a fuvarozók

„A központi és a helyi döntéshozók nem tesznek semmit, hogy a közúti személyszállítást biztosítsák. Rossz a szabályozás, azt mindenki a saját kénye-kedve szerint értelmezi, így

Idézet
több száz településen maradnak a lakók tömegközlekedés nélkül

– hívja fel a figyelmet közleményében a FORT. Nem értenek egyet azzal sem, hogy közbeszerzésen választják ki a személyszállítást végző cégeket, hiszen – mint fogalmaznak – a veszteséges útvonalakra így soha nem lesznek jelentkezők.

A fuvarozói szövetség különben már évek óta követeli, hogy a hatóságok mutassanak be egy, a közúti személyszállításra vonatkozó stratégiát. Ugyanakkor vehemensen tiltakoztak, amikor a közlekedési minisztérium kezdeményezte a romániai belföldi szállítás európai liberalizálását. Mint ismeretes, a hatályos jogszabályok érelmében a megyei önkormányzatok írják ki a versenytárgyalást a különböző útvonalakra, és adják ki az engedélyeket a megyéken belüli személyszállításra.

•  Fotó: Haáz Vince Galéria

Fotó: Haáz Vince

Jelentős szubvenció kellene

A jogszabályi környezet nem egyértelmű, lehetőséget nyújt ugyan arra, hogy az önkormányzatok szubvencionálják a közúti személyszállítást, ám nem tisztázott, ki mennyi támogatást adjon – mutatott rá megkeresésünkre Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács elnöke. „A jelenlegi helyzetben az önkormányzatok olyanok, mint a templom egere, amíg nincs erre a célra központi forrás, a fejük tetejére is állhatnak, nem tudnak a közúti szállítás támogatására óriási összegeket előteremteni” – mondta Pataki.

A Szatmár megyei közgyűlés elnöke is elismeri, hogy veszteséges útvonalakra egyértelműen nem jelentkeznek a fuvarozók, ezt a helyzetet pedig úgy próbálják áthidalni, hogy összekapcsolják a távolabbi útvonalakat a közeliekkel, a zsúfoltabbakat olyanokkal, amelyekre alig van utas.

Szatmár relatív kicsi megye, így ezzel a csoportosítással minden kiírásra akadt jelentkező, de már Fehér megyében, ahol fél évvel ezelőtt kiírták a licitet, a megye területének kétharmada lefedetlen maradt, mert nem volt elég jelentkező.

Pataki Csaba elmondta, Romániában teljes mértékben privatizálták ezt a szolgáltatást, miközben vannak országok, ahol meghagyták közszolgáltatásként, de egészében véve mindenhol veszteséges, támogatásra szorul. Ahogy a városi közlekedést is támogatják, a megyeit is kellene, de pontosan leszögezve, ki milyen módon és mennyivel, véli a tanácselnök. Meglátása szerint ez egy rendkívül szövevényes helyzet, sok esetben a megyei járatok rátevődnek a városi vonalakra, fontos szempont, hogy az ingázó diákok bérletét ki fizeti, másrészt az ingázó felnőttek sok esetben nem veszik igénybe a megyei járatot, mert számukra a munkaadó cég biztosítja a szállítást, amelyik igazodik a munkaprogramjukhoz.

A szatmári közgyűlés elnöke arra is rámutatott, teljesen más szabályozásra lenne szükség Bukarest és környékén, valamint az ország többi részén, hiszen forgalom és bevétel szempontjából is különböznek, a főváros környékén naponta kétmillió utas veszi igénybe a közúti szállítást, az ország többi részében összesen nincs ennyi utas, azonban Bukarest lobbiereje nagyobb, a szabályozást úgy befolyásolják, hogy nekik kedvezzen.

Átalakult a közlekedési kultúra

Teljesen átalakult a közlekedés, Háromszéken azt tapasztalják, hogy tízévenként megkétszereződik a magántulajdonban levő gépkocsik száma – fejtette ki lapunk kérdésére Tamás Sándor. A Kovászna Megyei Tanács elnöke felidézte, már a kilencvenes évek elejétől elkezdett akadozni a közúti személyszállítás, az autóbuszok vagy érkeztek, vagy nem, gyakran lerobbantak, ami végül azt eredményezte, hogy az emberek nem vártak a buszra, megoldották másként, saját autót vettek, és ez lerontotta a rendszert, átalakította a közlekedés kultúráját. Ugyanakkor Tamás Sándor is azt vallja, hogy

mindenkinek a rendelkezésére kellene hogy álljon ez a szolgáltatás, annak is el kellene jutnia bárhová, akinek nincs autója, vagy nem azzal akar utazni.

Kovászna megyében úgy alakítják az útvonalakat, hogy minden faluba legyen járat, de gyakran előfordul, hogy egy-egy útvonalra nem jelentkezik cég. A fuvarozónak nem éri meg, hogy naponta egy-két alkalommal két-három utasért kimenjen például Futásfalvára. Tamás Sándor szerint

országos vagy regionális szintű közfeladatokat ellátó személyszállítási rendszert kellene szervezni,

mert hiába indítanak járatot megyehatártól megyehatárig, ha például a háromszéki faluból Brassóba ingázik valaki.

„Ha teljesen decentralizálnák a rendszert, lenne pénz, hogy a megyei önkormányzatok saját autóparkot alakítsanak ki, a jelenlegi lerobbant buszok helyett korszerűeket indítsanak, ám még akkor is megoldatlan maradna a megyeközi szállítás, ezért kellene regionális vagy országos szintű rendszerben gondolkodni” – összegzett Tamás Sándor.

Szabálytalanul beelőzhetnek a feketén fuvarozók

Hargita megyében nemrég zárták le a témában a konzultációt, egyeztettek a szállítókkal, és a lakosságot is igyekeztek minél nagyobb mértékben bevonni – tájékoztatott Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke. Rámutatott: a tervezett menetrendet a helyi önkormányzatoknak, cégeknek, a rendőrségnek és a tanügynek is szétküldték. Mint részletezte,

a konzultáció során beérkezett javaslatokat kiértékelik, majd elfogadják a tervezett menetrendet, a célszerűségi tanulmányt, majd megszervezik a közbeszerzést.

•  Fotó: Pinti Attila Galéria

Fotó: Pinti Attila

Az körvonalazódik, hogy a jelenleg működő járatok közül 28 marad a jelenlegi formában, két új útvonalat üzemelnek be, és több meglevőt összevonnak. Várhatóan a közbeszerzésen kilenc kistérségre osztva tehetnek ajánlatot a tömegközlekedést biztosító cégek.

„2030-ig kell meghatározzuk a menetrendet. Nehéz összeegyeztetni az utasszámot az útvonalakkal úgy, hogy a szállító cégeknek megérje az útvonal biztosítása. Ugyanakkor biztosítanunk kell, hogy minden településen legyen elérhető a tömegközlekedés, hiszen az embereknek munkába kell járni, és a gyerekeknek időben be kell érniük az iskolába. El kell kerülnünk azt, hogy egy cég járművei egy útvonalon egymás elől vegyék el az utasokat” – részletezte Borboly Csaba. A hargitai közgyűlés elnöke ugyanakkor a feketefuvarozás veszélyeire is felhívta a figyelmet, hiszen volt már rá példa, hogy menetrend szerinti járatok sodródtak a megszűnés szélére, mert előlük felvették az utasokat a feketén fuvarozók.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2024. november 02., szombat

A romániai emberekbe és vállalatokba is befektetne a kormányfő

Az ország újraiparosítása, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása a két fő pillére a román gazdaság egészséges fejlődésének – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök szombaton Aradon, miután helyi üzletemberekkel találkozott.

A romániai emberekbe és vállalatokba is befektetne a kormányfő
2024. november 02., szombat

Recesszió? A kormányfő ellentmond az elemzők forgatókönyvének

Az európai gazdasági válság Romániában is érezteti a hatását, de nem fog recesszióba lépni az ország – jelentette ki szombaton Marcel Ciolacu miniszterelnök. Elemzők nemrég arra figyelmeztettek, hogy jövőre nem zárható ki a recesszió.

Recesszió? A kormányfő ellentmond az elemzők forgatókönyvének
2024. november 02., szombat

Nem maradt kampányígéret a fizetésemelés, de a nagyját megette az infláció

Magasabb fizetéseket ígért a négy évvel ezelőtti választási kampányban a két leghosszabb ideig kormányzó politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. Vajon a politikusok betartották a szavukat?

Nem maradt kampányígéret a fizetésemelés, de a nagyját megette az infláció
2024. november 01., péntek

Egyre több cég válik fizetésképtelenné

Az idei év első kilenc hónapjában 5119 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, amikor 4578 esetet regisztráltak.

Egyre több cég válik fizetésképtelenné
Egyre több cég válik fizetésképtelenné
2024. november 01., péntek

Egyre több cég válik fizetésképtelenné

2024. november 01., péntek

Óriási bérkülönbségek az északnyugati régióban, Kolozs megye mindenkit letarol

Kolozs megyében 40–45 százalékkal magasabbak a fizetések az északnyugati régió többi megyéjéhez képest – derül ki a Beszterce-Naszód megyei regionális statisztikai igazgatóság pénteken közzétett elemzéséből.

Óriási bérkülönbségek az északnyugati régióban, Kolozs megye mindenkit letarol
2024. november 01., péntek

Török cégek építhetik az észak-erdélyi autópálya és egyben Románia legdrágább sztrádaszakaszát

Hosszas huzavonát követően végre épülhet Románia eddigi legdrágább autópálya-szakasza. Két török cégnek ítélték oda az észak-erdélyi autópálya utolsó két szakaszának megépítését.

Török cégek építhetik az észak-erdélyi autópálya és egyben Románia legdrágább sztrádaszakaszát
2024. október 31., csütörtök

Falugazdász: nem egységes kritériumok szerint mérték fel az aszálykárokat, aránytalanok a kártérítések

Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.

Falugazdász: nem egységes kritériumok szerint mérték fel az aszálykárokat, aránytalanok a kártérítések
2024. október 31., csütörtök

Kevesebb adó folyt be a román államkasszába tavaly GDP-arányosan, mint 2022-ben

Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.

Kevesebb adó folyt be a román államkasszába tavaly GDP-arányosan, mint 2022-ben
2024. október 31., csütörtök

Nem nőtt, de nem is csökkent a munkanélküliség szeptemberben az előző hónaphoz képest

A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Nem nőtt, de nem is csökkent a munkanélküliség szeptemberben az előző hónaphoz képest
2024. október 31., csütörtök

Árréskorlátozás: halaszt a mezőgazdasági tárca, helyette árfigyelő bizottság alakulhat

A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.

Árréskorlátozás: halaszt a mezőgazdasági tárca, helyette árfigyelő bizottság alakulhat