2010. március 23., 08:292010. március 23., 08:29
Mint hangsúlyozta, nem fedi a valóságot, hogy 16 százalékos Romániában az adóteher, hiszen a vállalkozók a különböző illetékekkel, társadalombiztosítási járulékokkal együtt valójában 50 százalékot fizetnek be az államkasszába.
A háromszéki nadrággyárak számára katasztrofális mérlege volt az elmúlt esztendőnek, a pénzük nagy részét elszívta az állam, hatalmas adósságokat halmoztak fel, hívta fel a figyelmet a szakember, aki szerint a készruha piaca a gazdasági válsággal látványosan beszűkült, a nyugati országokban is sokkal megfontoltabban és ritkábban vásárolnak új ruhát.
A lohn-rendszerben, vagyis bérmunkában dolgoztató vállalatok többsége Kína, Egyiptom és Vietnám felé húzódik, hiszen jelenleg ezekben az országokban vannak olyan kedvező feltételek, mint Romániában húsz évvel ezelőtt.
Mint ismeretes, a kilencvenes évek elején Kovászna megyében nagyszámban telepedtek le a bérmunkában dolgoztató nadrággyárak, 12 nagy gyár és hat-nyolc kisvállalat jött létre. A térségben vonzerőt jelentett, hogy a textiliparnak nagy hagyománya volt, tehát képzett szakmunkásokra lehetett számítani, ugyanakkor alacsonyak voltak a termelési költségek.
| Az inkubátorházak törvényének megalkotását kéri az ASIMCOV háromszéki vállalkozói szövetség. Az országban összesen nyolcvan inkubátorház működik, amelyek kezdő vállalkozásoknak biztosítanak kedvező feltételeket. Bagoly Miklós, az ASIMCOV elnöke elmondta, az ipari parkok működését és az ezeknek nyújtott állami kedvezményeket is törvény szabályozza, hasonló jogszabályra lenne szükség a vállalkozói inkubátorházak esetében is. A sepsiszentgyörgyi inkubátorház például a helyi önkormányzat tulajdonában van, ennek ellenére a területére kirótt adót kénytelenek kifizettetni az „inkubált” cégekkel, mert nincs törvény, ami szabályozná ennek elengedését, és így a számvevőszék számon kérheti a behajtását, magyarázta Bagoly Miklós. A hazai működtetők ma magyarországi tanulmányútra indulnak, az ottani rendszert próbálják átvenni, hogy Romániában is hálózatban tevékenykedhessenek a vállalkozói inkubátorházak. |
Vonzerőt jelentett az alacsony átlagbér, ami a kilencvenes években még 30 euró volt, és ami azóta megtízszereződött, elérve a 300 eurót. Húsz évvel ezelőtt a háromszéki nadrággyárak több mint hétezer asszonyt foglalkoztattak, mára a többség felszámolta a délutáni váltást, így alkalmazottaik száma háromezerre csökkent.
Nagy Lajos szerint az ágazat megmentésére az egyik megoldás a kormány hatékony válságkezelő programja, a valós adócsökkenés lehetne. A nadrággyáraknak ugyanakkor szerinte a lohn-rendszerről át kellene térniük a saját termék és brand előállítására, magas minőséget és széles választékot kellene exportra termelni. Ennek megvalósítása nagyobb befektetéseket feltételez, a vállalkozóknak azonban sem pénzük, sem kedvük nincs beruházni, magyarázta Nagy Lajos.
Amint arról beszámoltunk, a berecki Seconf nadrággyár ebben a hónapban kénytelen elbocsátani alkalmazottai 90 százalékát, 150 munkahely szűnik meg a lohn-rendszerben 1994 óta dolgozó gyárban, mert egyre csökkentek, majd megszűntek a megrendeléseik. A negyvenéves múlttal rendelkező kézdivásárhelyi Secuiana nadrággyár eközben Egyiptomba telepíti használaton kívül helyezett gépeit, ott ugyanis a bérek a romániai fizetések 40 százalékát teszik ki, míg az energiaárak a 30 százalékát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését.
Látogatottsági adatok