Összességében a gyümölcsök és a zöldségek ára nőtt a leginkább
Fotó: Veres Nándor
A koronavírus-világjárvány begyűrűzése nyomán 17,8 százalékkal drágultak az élelmiszerek Romániában – derül ki a Versenytanács által készített, a kilenc legnagyobb kiskereskedelmi üzletlánc által közölt árakat górcső alá vevő elemzéséből.
2020. november 23., 08:592020. november 23., 08:59
Ha a termékkategóriákat vizsgáljuk, akkor zöldségek és gyümölcsök ára nőtt a legmeredekebben, 22,5 százalékkal, de a legnagyobb drágulást a feldolgozott hústermékeken belül, a Victoria sonkaszaláminál regisztrálták – idézi az elemzés fontosabb következtetéseit az Economica.net gazdasági hírportál.
„Az élelmiszerkereskedelem a járványidőszak hőse. A lakossági pánik, a logisztikai láncban vagy a szállításban felmerülő problémák ellenére rugalmasnak bizonyult,
Most ugyanez a helyzet a Covid-19-tesztekkel” – nyilatkozta Bogdan Chiriţoiu, a Versenytanács elnöke az elemzést ismertető hétvégi eseményen.
Októberben már az ötödik egymást követő hónapban emelkedtek, január óta a legmagasabb szintre nőttek a világpiaci élelmiszerárak a szemestermények, növényi olajok, a cukor és a tejtermékek drágulása miatt a FAO adatai szerint.
Eközben mindössze hat terméknek csökkent az ára: a csirke alsócomb, a csont nélküli csirkemell, a sárgarépa, a fehér burgonya, az XL-méretű tojás és a hagyma lett olcsóbb.
Általában véve a hústermékek ára 11,8 százalékkal nőtt a 2019. január–július időszakhoz viszonyítva. A kategórián belül mérték viszont a legnagyobb áremelkedéseket,
Az augusztusi 2,7 százalékról szeptemberben 2,5 százalékra mérséklődött az éves inflációs ráta Romániában.
A tejtermékek és a tojás ára nőtt a legkevésbé, de az elemzés készítői szerint ennek fő oka, hogy jelentős mértékben esett az XL-méretű tojások ára.
A repülőjegy, a cigaretta és a bab drágult a legjobban augusztusban az előző hónaphoz viszonyítva, miközben olcsóbb lett a burgonya, az üzemanyagok és a telefonszolgáltatás – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) friss jelentéséből.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ilie Bolojan, Nicușor Dan miniszterelnök-jelöltje felvetette, hogy a „nagyon nagy” nyugdíjjal rendelkezők fizessenek egészségbiztosítási hozzájárulást. Tánczos Barna pénzügyminiszter is elismerte, hogy egy ilyen intézkedésről is tárgyalnak.
A tervezett, közalkalmazottakat érintő intézkedésekkel kapcsolatos aggodalmait fejezte ki kedden a területi nyugdíjpénztárak munkatársait tömörítő szakszervezeti szövetség.
Az energiaügyi minisztérium az energiaszámlák csökkentésére törekedik. Az egyik megoldás az alacsonyabb áfakulcs lehet, de a végső szó a kormányé és a pénzügyminisztériumé – jelentette ki kedden egy brüsszeli sajtóeseményen Sebastian Burduja.
A romániai lakosok többsége bűntudatot érez, amikor ételt dob a szemétbe, ennek ellenére havonta több mint 200 lej értékű élelmiszert pazarolnak el – derül ki az UP Romania által a Reveal Marketing Research céggel közösen készített közvélemény-kutatásból.
Az uniós turisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák becsült száma az év első negyedévében 0,2 százalékkal visszaesett az előző év azonos három hónapjában mérthez képest – közölte az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hétfőn.
Románia élen jár a fizetések megadóztatása terén Európában, még a legsúlyosabb adóterheket kirovó országok között is, ahol – szám szerint hét tagállamban – a bruttó jövedelem kevesebb mint kétharmadát viszi haza az ember.
Damoklész kardjaként lebeg már jó ideje a fejünk felett az óriásira dagadt költségvetési hiány lefaragására irányuló intézkedéscsomag. Elemzők szerint az áfaemelés egyetlen nyertese a román állam lenne.
Marcel Boloș nem hinné, hogy adóemelés nélkül sikerül előteremteni a 7 százalékos idei deficitcél teljesítéséhez szükséges 30 milliárd lejt.
Az Európai Bizottság az országos helyreállítási terv (PNRR) 3. számú kifizetési igényéből csak 1,279 milliárd eurót utal át Romániának, 869 millió euró kifizetését pedig felfüggesztették.
Az Európai Unióban 19,5 millió gyereket érint szegénység vagy társadalmi kirekesztettségi kockázata, ez az uniós gyermekpopuláció 24,2 százalékát jelenti – olvasható az EU statisztikai hivatalának (Eurostat) tavalyi évre vonatkozó felmérésében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!