Valóságos adok-kapokká alakult a Romsilva és a környezetvédelmi minisztérium között a faanyagok licitjének kiindulási ára körül kialakult nézeteltérés: a felek egymásra mutogatnak, miközben a Versenytanács próbálja csillapítani a kedélyeket, és normális mederbe terelné az árakat.
2016. január 28., 19:502016. január 28., 19:50
2016. január 28., 20:142016. január 28., 20:14
A Versenytanács próbálja csillapítani a kedélyeket, és normális mederbe terelné az árakat. Közben csütörtökön a kormány közölte, vizsgálatot indított a Romsilvánál a miniszterelnöki hivatal ellenőrző testülete, az állami erdészet elmúlt két évben lebonyolított tevékenységét veszik górcső alá. A botrány akkor pattant ki, amikor a faipari vállalkozók és bútorgyártók bojkottálni kezdték az állami erdészet árveréseit, mivel túl magasnak tartották a kikiáltási árat. Kedden utcára is vonultak, így nyomatékosítva elégedetlenségüket.
Egymásra mutogatnak, törvénnyel takaróznak
A Romsilva viszont ezek után közleményben mosta kezeit, mondván, ők nem tesznek mást, mint betartják a kormány által elfogadott szabályzatot, korábban pedig több ízben is jelezték, hogy a dokumentum zavaros, többféleképpen is értelmezhető, és nehéz alkalmazni.
„Miután a kormány elfogadta a szabályzatot, meglepődve tapasztaltuk, hogy a szöveg különbözik attól, amiről egyeztettünk, és amiről megállapodtunk a munkacsoportban, illetve a közviták alkalmával. Éppen ezek a módosítások teszik a dokumentumot zavarossá, értelmezhetővé és nehezen alkalmazhatóvá. Ilyen körülmények között a Romsilva vezetősége azonnal írásban jelezte a helyzetet a miniszterelnöknek, a törvényhozási tanácsnak és a környezetvédelmi minisztériumnak, és kérte ezeknek az aspektusoknak a tisztázását, beleértve a faanyag piacának szintjét is. Ugyanezeket jelezték a környezetvédelmi tárca új vezetőinek is, amint beiktatták őket” – fogalmaztak az állami erdészet képviselői.
Megjegyezték továbbá, hogy ismételt jelzéseikre nem kaptak választ, így 2015. december 10-én a Romsilva vezetősége panaszt emelt a 2015/924-es számú kormányrendelet ellen. A környezetvédelmi tárca illetékeseivel folytatott 2015. december 29-ei egyeztetésen pedig abban állapodtak meg, hogy a helyzet rendezése érdekében szükség van a kormányrendelet módosítására, és rögzítették azokat az intézkedéseket, amelyeket azonnal foganatosítani kell. „A Romsilva azonnal megtette azokat a lépéseket, amelyek az állami erdészet hatáskörébe tartoztak” – mutat rá a közlemény.
A környezetvédelmi minisztérium eközben még múlt héten azt közölte: az elvégzett felmérésből, illetve a gazdasági szereplők által az árverések kudarcának megindoklására felhozott érvek alapján kiderül, hogy a Romsilva által meghatározott árak igen magasak. A tárca azt is jelezte, hogy újabb álláspontot kért a Versenytanácstól arról, hogyan állapítják meg a referenciaárakat. A testület korábbi véleménye egyébként az volt, hogy a referenciaárakat a piac függvényében kell meghatározni, és rámutatott, a Romsilvának nem kötelessége a 2015-ös átlagárat figyelembe venni az árak megállapításánál, ahogyan az a Romsilva igazgatójának a fajták szerinti referenciaárakról szóló indoklásában szerepel.
A Versenytanács beszól
Eközben a Versenytanács úgy döntött, saját területükön hallgatja meg a faipari vállalkozókat, illetve az érintett önkormányzatokat, ezért a testület egy küldöttsége, élén Bogdan Chiriţoiu elnökkel (képünkön) – a Mediafax hírügynökség beszámolója szerint – szerdán Hargita megyébe érkezett, ahol a helyi hatóságokkal és az üzleti szféra képviselőivel egyeztettek, hogy megtudják, milyen problémákkal kell szembenézniük helyi szinten.
Chiriţoiu szerdai csíkszeredai sajtótájékoztatóján pedig hírügynökségi beszámoló szerint már egyenesen arról beszélt, hogy az állami erdészet „túllő a célon”, és „túlzóan” értelmezi a törvényt. „Talán amiatt, hogy a Romsilva túllőtt a célon, úgy értékelték a kormányhatározat előírásait, miszerint a liciteken a piac körülményei között kell értékesíteni, hogy az árverésen a kikiáltási árnak az előző évi átlagárnak kell lennie. Tehát megnézem, menynyi volt az átlagára az illető fafajtának, és innen indítom a licitet. Ez túlzó hozzáállásnak tűnik számomra, mivel a kormányrendelet csak azt mondja, hogy a piac körülményei között kell értékesíteni. A piac nem nő örökké, a piac mehet felfelé és lefelé is, nézzék meg a kőolaj árát. Tehát a természetnek nincs olyan szabálya, hogy az árak örökké felfelé tartanak” – magyarázta Bogdan Chiriţoiu.
Mint mondta, megérti az iparág képviselőinek tiltakozását, és azoknak a gazdasági szereplőknek az elégedetlenségét, akik a kikiáltási ár állandó növekedésére panaszkodnak. Azt ajánlotta a Romsilvának, hogy induljanak a legalacsonyabb árról, „akár nulláról”, mivel „a cégek közötti verseny révén áll be az ár a piaci szintre”.
Véleménye szerint egyébként a helyzetet a Romsilva és a környezetvédelmi minisztérium közötti konfliktus generálja, akik kölcsönösen támadják egymást a fapiacon kialakult állapotok miatt. Szerinte ez „túlzás”, s „jóindulattal és bátorsággal” rendezni lehetne.
Chiriţoiu felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy a Versenytanács vizsgálata „minden irányban” folytatódik, és azt tanácsolta a Romsilvának, hogy ne éljen viszsza „fontos piaci helyzetével”, mivel az általa vezetett intézménynek megvannak a törvény adta lehetőségei arra, hogy közbelépjen.
Amint arról beszámoltunk, kedden több ezer erdész, erdőtulajdonos és fafeldolgozó érkezett Bukarestbe az ország minden sarkából, hogy a kormánypalota előtt tüntessen. A Román Erdészek Egyesülete szervezte tiltakozásra több mint 3500-an gyűltek be a Győzelem térre. Az erdészek legfőbb kifogása a faanyag áremelkedése.
„Azt akarjuk, hogy az árak térjenek vissza a normális szintre, ahol tavaly év végén voltak, mert most, hogy a Romsilva úgy döntött, 300-szorosása emeli a minimális kikiáltási árat, a tevékenységünk gyakorlatilag megrekedt” – szögezte le Ciprian Muscă, a Bukovinai Erdészek Egyesületének elnöke. A tüntetők azt is követelték, történjenek a Romsilva általi faanyag-értékesítés és eladás átlátszóbbá tételére irányuló intézkedések, tiltsák meg a Romsilvának, hogy árverés nélkül birtokoljon és hasznosítson az állam köztulajdonába tartozó faanyagot, a faanyagot nyílt kikiáltásos árverésen értékesítsék, ne legyen többé titkos, borítékos licit, továbbá az erdőőrségek végezzenek időszakos ellenőrzéseket a Romsilva által kezelt erdőkben, az állami erdészet pedig váljon politikamentessé.
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
szóljon hozzá!