Máshol működik. Szivattyús-víztározós vízerőmű a csehországi Dalešicében, a Jihlava folyó mentén
Fotó: Cez.cz
Az energetikai vállalatokban birtokolt állami résztulajdont kezelő országos társaság (SAPE) kiírta a versenytárgyalást az évtizedek óta tervezett tarnicai-lapistyai szivattyús-tározós vízerőmű új megvalósíthatósági tanulmányának elkészítésére. Mindez azt bizonyítja, hogy Sebastian Burduja energiaügyi miniszter valóban komolyan gondolja a Kolozsvártól 30 kilométerre található Tarnica víztározónál elképzelt óriásberuházást, amelyet legutóbb csupán hetekkel nyári kinevezése előtt „temettek el”. És amely immár jóval többe kerülhet, mint a korábban tervezett egymilliárd euró.
2023. október 31., 21:142023. október 31., 21:14
A SAPE mostani kiírása szerint 17,5 millió lejt szánnak a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére, a majdani kivitelezőt segítő, műszaki és egyéb szakmai tanácsadói feladatok ellátására. Az állami hatóság által felajánlott szerződés kétéves határidőt szab meg a tervek elkészítésére; a győztes kiválasztásakor elsősorban a jelentkezők által kért munkadíjat, a pályázók szakmai tapasztalatát és a felvázolt megvalósítási módszereket veszik figyelembe.
Amint arról beszámoltunk, július elején ismét úgy tűnt, talán végleg lemondanak a román hatóságok az először az 1970-es években kiötlött, azóta időnként el-el-, majd fel-felmerülő energetikai óriásberuházásról.
Aztán kiderült: a Hidro Tarnița Rt. részvényeseinek közgyűlése még május 30-án elfogadta a társaság önkéntes felszámolását. Arról a részvénytársaságról van szó, amelyet a román állam hozott létre a tarnicai-lapistyai szivattyús-tározós vízerőmű megvalósítása érdekében. A döntés arra engedett következtetni, hogy a hatóságok véget kívánnak vetni a projektnek, mely bár csak a fiókokban létezett, így is többmillió eurót „nyelt el” az évek, évtizedek folyamán. Hiszen már korábban is készült megvalósíthatósági tanulmány, sőt 2015-ben már versenytárgyalást is kiírtak a megvalósításra, de a kínai jelentkezők minden bizonnyal „nem tetszettek”, ezért nem hirdettek győztest.
A régi tervek illusztrációja
Fotó: Látványterv
Idén nyáron azonban néhány hét elég volt, hogy ismét teljesen ellentétes irányt vegyen a nagy vízerőmű sorsa. „Tarnica-Lapistyának hívják. Évtizedes projekt, amelyről sokat beszéltek, a fiókokban feledték. Vállaltam, hogy mindent megteszünk ezen álom megvalósításáért” – közölte a június 15-én kinevezett energetikai tárcavezető.
Csupán néhány hetet „nyugodott békében” a Kolozsvártól 30 kilométerre található Tarnica-víztározóhoz évtizedek óta tervezett óriásberuházás.
Sebastian Burduja bejegyzésében elmagyarázta:
„Természetes akkumulátor” – írta a miniszter. Aki szerint itt az idő, hiszen pontosan ilyen projektre van szüksége Romániának: zöldenergia, stratégiai befektetés, rendszerkiegyenlítés. Ugyanakkor megjegyzendő, hogy az idő korábban „még inkább itt volt”: bár az egymilliárd euró évekkel ezelőtt óriási összegként hatott, az azóta minden térten tapasztalt jelentős drágulás tovább duzzaszthatja a költségeket.
A Tarnica víztározó
Fotó: Clujtourism.ro
Mint ismeretes, a Kolozs megyei Roska, Havasnagyfalu és Gyalu határában, mintegy 215 hektáron elterülő Tarnica vízgyűjtő nevét a román tarniță szóról kapta, mely (hegy)nyerget jelent. A tó mintegy nyolc kilométer hosszú, legnagyobb mélysége 70 méter, a Meleg-Szamos táplálja. „Létét” egy 97 méter magas, felső részén 232 méter hosszú gátnak köszönheti, melynek építését 1974-ben fejezték be. A víztározó létrehozásának egyik célja a villamosenergia-termelés volt, kisebb vízerőművek jelenleg is működnek. A tó számos települést lát el ivóvízzel, köztük Kolozsvárt is, ugyanakkor a víztározó és az azt övező gyönyörű táj turisztikai célpontként is szolgál.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai lakosság háromnegyede úgy véli, hogy az elmúlt évben romlott az ország gazdasági helyzete, és csaknem fele szerint romlott az életszínvonaluk. Ezek az INSCOP legfrissebb közvélemény-kutatásának következtetései.
Alighogy Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán délután ismertette a tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragására kidolgozott gazdasági megszorító intézkedéseket, azok máris bírálatok kereszttüzébe kerültek.
A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.
A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.
A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.
A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 májusában 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint áprilisban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a magyar kormány ezt nem fogadja el.
A kormánykoalíció várhatóan szerdán véglegesíti a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot, amelyet július 7-ig kell „törvénybe önteni” – jelentette be Dragoș Anastasiu reformokért felelős miniszterelnök-helyettes kedd este.
Szó sincs a nyugdíjak és a bérek kifizetésének elhalasztásáról vagy blokkolásáról, ahogyan az a nyilvánosságban felmerült – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!