Fotó: Clujtourism.ro
Csupán néhány hetet „nyugodott békében” a Kolozsvártól 30 kilométerre található Tarnica-víztározóhoz évtizedek óta tervezett óriásberuházás: most Sebastian Burduja új energiaügyi miniszteren van a sor, hogy a szivattyús-tározós vízerőmű megvalósításáról beszéljen.
2023. augusztus 01., 22:202023. augusztus 01., 22:20
Amint arról beszámoltunk, július elején úgy tűnt, ismét, talán végleg lemondanak a román hatóságok az először az 1970-es években kiötlött, azóta időnként el-el-, majd fel-felmerülő energetikai óriásberuházásról. Nemrég egymilliárd euróból tervezték megépíteni „öt-hét év alatt” a szivattyús-tározós vízerőművet, amelynek eszerint mára működnie kellene. De persze minden eddigi költekezés hiábavalónak, ablakon kidobott pénznek bizonyult.
Aztán nemrég kiderült: a Hidro Tarnița Rt. részvényeseinek közgyűlése még május 30-án elfogadta a társaság önkéntes felszámolását. Arról a részvénytársaságról van szó, amelyet a román állam hozott létre a tarnicai-lapistyai szivattyús-tározós vízerőmű megvalósítása érdekében. A döntés arra engedett következtetni, hogy a hatóságok véget kívánnak vetni a projektnek, mely bár csak a fiókokban létezett, így is többmillió eurót „nyelt el” az évek, évtizedek folyamán.
A jelek szerint ismét lemondanak a román hatóságok az először az 1970-es években kiötlött, azóta időnként el-el-, majd fel-felmerülő energetikai óriásberuházásról, melyet a Kolozsvártól 30 kilométerre található Tarnica-tónál akartak megvalósítani.
Ennek ellenére néhány hét elég volt, hogy ismét teljesen ellentétes irányt vegyen a nagy vízerőmű – továbbra is csak szavak szintjén alakítgatott – sorsa.
– közölte a napokban Facebook-oldalán a június 15-én kinevezett, azt megelőzően kutatásért, innovációért és digitalizálásért felelős miniszterként tevékenykedő energetikai tárcavezető.
Sebastian Burduja bejegyzésében elmagyarázta: két tóról lenne szó, „egyik fent, a másik lent”. Amikor az országos hálózatban túlteng a villamos energia, a vizet a felső tározóba szivattyúzzák (éjszaka, alacsony energiaárak közepette), amikor pedig hiány van (csúcsidőben), beindítják a turbinákat, a fentről lezúduló víz pedig (drága) áramot termel. „Természetes akkumulátor” – írta a miniszter. Aki szerint itt az idő, hiszen pontosan ilyen projektre van szüksége Romániának: zöldenergia, stratégiai befektetés, rendszerkiegyenlítés.
Burduja a cél elérése érdekében már többtucat szakemberrel egyeztetett kinevezése óta, a tárgyalások eredményeképpen pedig a „tettek mezejére” lépett: hivatalos formában kiközölték a felhívást, mely révén egyeztetni kívánnak a piaci szereplőkkel a legjobb megvalósítási lehetőségekről, augusztus 8-ig várják az előzetes ötleteket. Elmondása szerint a vízerőmű legtöbb 1000 MW teljesítményű lehetne (négy különálló egységgel, egyenként 250 megawattóra teljesítményű turbinával, ahogyan a korábbi tervekben is szerepelt), és ő is egymilliárd eurós összköltséget saccolt. Hétfőn pedig már arról beszélt: reményeik szerint egy éven belül meglesz a vízerőmű konkrét terve.
– fogalmazott az energiaügyi miniszter. A kritikusok szerint éppen ezzel van a legnagyobb baj: az elmúlt évtizedekben többmillió eurót költöttek megvalósíthatósági tanulmányokra, hogy utóbbiak csak a fiókokban porosodjanak, miközben egyesek komoly összegekkel gazdagodtak. A Burduja által említett többtucat szakember között minden bizonnyal nem kapott helyet elődje, Virgil Popescu sem, aki 2020-ban, energiaügyi miniszterként a projekt elvetése mellett érvelt.
„Egy 1000 MW-os szivattyús-tározós mamut vízerőmű megépítése gazdaságilag nem éri meg. Ha regionális szerepet kapna, Magyarország és Szerbia is használná, akkor igen. De ha Magyarország atomerőművet építenek, nekik nincs szükségük erre. Így gazdaságilag nincs megalapozva a tarnicai erőmű megépítése” – nyilatkozta akkor Virgil Popescu.
Ettől függetlenül a vízerőmű – melynek megvalósításáért 2015-ben már versenytárgyalást is kiírtak, de a kínai jelentkezők minden bizonnyal „nem tetszettek”, ezért nem hirdettek győztest – 2021-ben a hírek szerint négy dél-koreai nagyvállalat (köztük a Hyundai) érdeklődését is felkeltette, tavaly pedig éppen a Transelectrica állami energiavállalat képviselői kezdtek a projekt szükségessége mellett érvelni.
Mint ismeretes, a Kolozs megyei Roska, Havasnagyfalu és Gyalu határában, mintegy 215 hektáron elterülő Tarnica vízgyűjtő nevét a román tarniță szóról kapta, mely (hegy)nyerget jelent. A tó mintegy nyolc kilométer hosszú, legnagyobb mélysége 70 méter, a Meleg-Szamos táplálja. „Létét” egy 97 méter magas, felső részén 232 méter hosszú gátnak köszönheti, melynek építését 1974-ben fejezték be. A víztározó létrehozásának egyik célja a villamosenergia-termelés volt, kisebb vízerőművek jelenleg is működnek. A tó számos települést lát el ivóvízzel, köztük Kolozsvárt is, ugyanakkor a víztározó és az azt övező gyönyörű táj turisztikai célpontként is szolgál.
Csigalassúsággal halad az öntözhető mezőgazdasági területek növelése Romániában. Napjainkban mindössze 500 ezer hektárra jutott öntözővíz. A bukaresti szaktárca az izraeli mezőgazdasági minisztériummal tárgyal új irrigációs beruházásokról.
Miközben uniós szintű törekvés a fosszilis tüzelőanyagok, belső égésű motorok lecserélése „zölden” megtermelt elektromos áramot használó berendezésekre, az erősen szorgalmazott teljes átállás számos veszélyt rejt magában.
Romániai céget vásárol fel Andrej Babis volt cseh miniszterelnök vállalata – írja az Economedia.ro.
Éves összevetésben 3,7 százalékkal csökkent a román export az első negyedévben – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jóváhagy a kormány csütörtöki ülésén egy közel 100 millió eurós beruházást, amelynek keretében országszerte mintegy 1000 településen építenek ki nagysebességű internetkapcsolatot biztosító hálózatot.
Helyes volt a kormány energiaár-korlátozásra vonatkozó döntése, ezt bizonyítja, hogy áprilisban csökkent a gáz és az elektromos energia ára – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök a csütörtöki kormányülés elején.
Románia a 89. helyen áll a legvonzóbb munkavállalási célpontok között, ami előrelépés a 2020-as 92. helyhez mérten, ám elmarad a 2018-as 78. helyezéstől – derül ki egy felmérés eredményeiből.
Az év első három hónapjában 2,47 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), 2,4 százalékkal többet a 2023 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Az első negyedévben, a nyers adatok alapján 6,4 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom Romániában éves összevetésben – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Bár első hallásra jól hangzik a negatív áramár fogalma, a mélypontra süllyedt fogyasztás és a megújuló energia előretörésének együttes hatása óhatatlanul kedvezőtlenül érintheti a lakossági fogyasztókat is.
szóljon hozzá!