Miközben Romániában nem került le napirendről a nagy áruházláncok hétvégi nyitva tartásának korlátozása, a magyar kormány úgy döntött, hogy eltörli a vasárnapi zárva tartás előírásáról tavaly bevezetett törvényt.
2016. április 11., 15:522016. április 11., 15:52
2016. április 11., 17:342016. április 11., 17:34
Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter hétfőn, az Orbán-kormány ülésének szünetében bejelentette: a kormány azt javasolja, hogy a parlament vonja vissza a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló törvényi szabályozást. A tárcavezető az MTI tudósítása szerint a döntést egyebek mellett azzal magyarázta, hogy a vasárnapi munkavégzés tavaly március 15-e óta hatályos tilalma megosztó kérdésnek bizonyult az elmúlt egy évben Magyarországon.
Rogán kifejtette: bár a kormánypártok eredeti célkitűzései megvalósultak a jogszabállyal – hiszen a kiskereskedelemben egy munkavállalót sem lehetett munkára kényszeríteni az elmúlt egy évben, a kereskedelmi szektor és a foglalkoztatottság bővült, a forgalom egy része pedig átterelődött a multinacionális cégek felől a közepes vállalkozások irányába –, szerinte nemcsak a gazdasági célkitűzéseket kell értékelni, mert „hat évvel ezelőtt arra kaptunk mandátumot, hogy az emberekkel együtt kormányozzunk\".
„Fontosak az elemzések, fontosak a vélemények, de a legfontosabb mégiscsak az, hogyan gondolkodnak erről az emberek, és az elmúlt egy évben nem sikerült meggyőzni őket arról, hogy ez az intézkedés az ő szempontjukból is sikeres\" – jelentette ki Rogán Antal. Külön kiemelte, hogy nem sikerült meggyőzni a nőket, mert közülük sokan hangsúlyozták: a vasárnapi munkavégzés tilalma megnehezíti a családok mindennapi életét. A Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője közölte, az Országgyűlés akár már kedden, kivételes sürgősséggel szavazhat a most benyújtott előterjesztésről, így az akár már a hétvégén hatályos lehet.
Ezáltal okafogyottá vált a Magyar Szocialista Párt (MSZP) által kezdeményezett, a Nemzeti Választási Iroda által hitelesített népszavazás a vasárnapi boltzár ügyében. Rogán közölte, a népszavazás költsége 4-5 milliárd forint lett volna, amihez a politikai vita és a kampány költségei kapcsolódtak volna, így a jogszabály visszavonása jelentős megtakarítást jelent.
A magyarországi ellenzéki pártok üdvözölték a kormány döntését, egyúttal szerintük a kabinet kapitulált a boltzár ügyében. Támogatja a kormány kezdeményezését a Fidesz-frakció, amelynek vezetője, Kósa Lajos közölte: nem tartják vereségnek a döntést, bár szerinte az kétségtelen kudarc, hogy ez embereket nem tudták meggyőzni egy olyan intézkedés helyességéről, amely meghozta a hozzá fűzött reményeket. A boltzárat kezdeményező Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) úgy reagált: megérti a kormány szempontjait és elfogadja a kabinet döntését.
Mint ismeretes, korábban romániai képviselők egy csoportja is felvetette, hogy a kiskereskedők előnyben részesítése érdekében szombaton csak részlegesen, vasárnap pedig egyáltalán ne nyissanak ki a nagy áruházláncok. A törvénytervezetet kidolgozó honatyák nemrég azzal a kompromisszumos ajánlattal rukkoltak elő az intézkedést hevesen ellenző multinacionális vállalatoknak, hogy akár éjszaka is nyitva tarthatnak, ha a polcaikon kínált hús-, tej- és sütőipari termékek, valamint a gyümölcs és zöldség legkevesebb fele belföldi termék.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
szóljon hozzá!