Fotó: Haáz Vince
Két és félszer alacsonyabb a vásárlóerő Romániában, mint az európai átlag, a listavezető Liechtensteinben pedig 11,5-ször magasabb az érték, mint nálunk. Magyarországon valamivel magasabb a vásárlóerő, de az is az európai átlag alig több mint felét teszi ki – derül ki a GfK piackutató intézet legfrissebb adatsoraiból.
2019. október 25., 18:412019. október 25., 18:41
A Startupcafe.ro által idézett statisztika szerint
Az adatsorok érdekessége amúgy, hogy nem csupán az Európai Unió tagállamait vették górcső alá, hanem összesen 42 országot vizsgáltak, az eredmények pedig igen jelentős különbségekről tesznek tanúbizonyságot. Mint kiderült, mindössze tizenhat olyan ország van, ahol a vásárlóerő meghaladja az átlagot, miközben huszonhat ország van e szint alatt. Kimondható tehát, hogy a gazdag országok annyival jobb vásárlóerővel rendelkeznek, hogy felfele bírják mozdítani az átlagot.
A GfK elemzése szerint idén mintegy 3,5 százalékkal bővült amúgy a vásárlóerő Európában a tavalyi értékhez mérten. Az első helyen – mint már említettük – Liechtenstein áll a maga egy főre jutó 67 550 eurós vásárlóerejével, a második 42 067 euróval Svájc, a harmadik pedig Luxemburg 35 096 euróval. Az utolsó helyen Ukrajnát találjuk, ahol a vásárlóerő alig 1830 euró.
Ugyanakkor a romániai 5881 eurós átlag is igen nagy különbségeket takar. Területi bontásban Bukarest vezet a maga egy főre jutó 10 452 eurós vásárlóerejével – ez az összeg 78 százalékkal magasabb az ország többi vidékén mért értéknél. Az ellenkező póluson Vaslui megyét találjuk 3706 euróval – ez 37 százalékkal az országos és nagyjából 75 százalékkal az európai átlag alatt van.
ami azt jelenti, hogy ezeken a területeken az országos átlag minimum 120 százaléka a vásárlóerő. Szeben megyében is csak enyhén alacsonyabb értéket mértek, majd Arad és Hunyad megye következik az országos átlag 104–120 százalékával, illetve Bihar és Fehér megye 96–104 százalékkal.
– utóbbiakban az egy főre eső vásárlóerő az országos átlag 80–88 százalékát teszi ki. A legszegényebb vidékeket amúgy sötétkékkel jelöli a GfK térképe, és az átlaghoz képest legtöbb 80 százalékot feltételez. Ezt a színt viszont csak a Kárpátokon kívüli területeken láthatjuk, Dél-Romániában és Moldvában.
Vagyonosodik Románia
Egy év leforgása alatt megkétszereződött a romániai dollármilliomosok száma – derül ki a Credit Suisse svájci bank Global Wealth 2019 című jelentéséből. Az 1 millió dollárt meghaladó vagyonnal rendelkező romániaiak számát a pénzintézet 31 703-ra becsüli a tavalyi 15 982 után. Ezzel párhuzamosan megháromszorozódott tavaly óta azoknak a száma, akik 100 ezer és 1 millió dollár közötti vagyonnal rendelkeznek.
A csaknem 32 ezer dollármilliomosból amúgy 29 116 személynek 1 és 5 millió dollár közötti vagyona van, 808-nak 10 és 50 millió közötti, 47-nek 50 és 100 millió dollár közötti, 22-nek 100 és 500 millió dollár közötti. Eközben 2 romániai vagyon haladja meg az 500 millió dollárt – ez eggyel kevesebb, mint tavaly.
A romániai lakosság nettó vagyona idén júniusra 668 milliárd dollárra nőtt a tavalyi év hatodik hónapjában regisztrált 667 milliárd dollárról. Egy főre ez nettó 43 073 dolláros vagyont jelent a tavalyi 42 780 dollár után, a vagyon nagy részét nem pénzügyi aktívák jelentik. A felnőtt lakosságra eső bruttó hazai termék (GDP) idén 15 596 dollár a tavalyi 14 646 dollár után.
Ami a vagyon eloszlását illeti, a Credit Suisse adataiból kiderül, hogy a romániai lakosság csaknem harmadának (29,8%) 10 ezer dollár alatti vagyona van. 62,9 százalékot tesznek ki azok, akiknek a vagyona 10 ezer és 100 ezer dollár között mozog, 7,2 százaléknál ez az összeg 100 ezer és 1 millió dollár között van, miközben a lakosság 0,2 százalékának van 1 millió dollárt meghaladó vagyona. Lényeges eltérés ugyanakkor, hogy tavaly még 62 százalékra becsülték azok arányát, akiknek 10 ezer dollár alatti vagyon áll a rendelkezésére.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az OMV Petrom új gázlelőhelyre bukkant Dél-Romániában, a Craiovától 70 kilométerre fekvő Spineni-ben.
Mindenki megkapja a keserű pirulát, de nem egyformán fog fájni – fogalmazta meg Rácz Béla Gergely közgazdász, amikor csütörtökön a Bolojan-kormány által közvitára bocsátott deficitcsökkentő intézkedéscsomagról kérdeztük.
Táncos Barna miniszterelnök-helyettes csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kormány által javasolt deficitcsökkentő intézkedések nélkül fenntarthatatlanná vált volna a költségvetési hiány.
Ilie Bolojan kormányfő csütörtökön a szakszervezeti szövetségek képviselőivel egyeztetett a Victoria-palotában a deficitcsökkentő intézkedésekről.
A romániai lakosság háromnegyede úgy véli, hogy az elmúlt évben romlott az ország gazdasági helyzete, és csaknem fele szerint romlott az életszínvonaluk. Ezek az INSCOP legfrissebb közvélemény-kutatásának következtetései.
Alighogy Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán délután ismertette a tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragására kidolgozott gazdasági megszorító intézkedéseket, azok máris bírálatok kereszttüzébe kerültek.
A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.
A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.
A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!