Feszültség. Nem enyhül a kárpátaljai magyarok elleni ukrán lépések miatt megromlott magyar–ukrán viszony
Fotó: Korpos Attila
Az ukrán külügyminisztériumba bekérették Magyarország kijevi nagykövetét, Heizer Antalt, a Budapestről érkező „barátságtalan nyilatkozatok” miatt – közölte a Kárpáthír portál.
2025. július 04., 11:022025. július 04., 11:02
A tárca szerint a magyar kormány megpróbálja belerángatni Ukrajnát a magyar belpolitikai küzdelmekbe – írja az Ukrajinszka Pravda.
A magyar nagykövetet Olekszandr Miscsenko ukrán külügyminiszter-helyettes fogadta, aki a találkozón hangsúlyozta, hogy
Az ukrán külügyminisztérium hivatalos közleményt is kiadott az ügyben, amelyben élesen fogalmaznak.
„Mindezek az ügyetlen trükkök, amelyekkel ellenségképet próbálnak gyártani Ukrajnából – amely egy egész Európa és a civilizált világ valós ellenségével harcol – egyszerűen szánalmasak és sértőek, elsősorban a magyar népre nézve, amely az elfogult politikusokkal ellentétben valóban egy európai nemzet, amely az önkéntes mozgalmakon keresztül minden lehetséges módon segíti az ukrán népet az orosz ellenség legyőzésében és abban, hogy a megszállók ne térhessenek vissza újra Budapest utcáira” – állítja az ukrán külügy.
Heorhij Tihij ukrán külügyi szóvivő a kampányt korábban „ostobának, unalmasnak és meggyőző erőt nélkülözőnek” nevezte.
A cikk háttérként megemlíti, hogy korábban egy népszavazáson a szavazók 95 százaléka ellenezte Ukrajna uniós csatlakozását.
Mint arról beszámoltunk, az Ukrán Biztonsági Szolgálat még májusban azt állította:
A sejt feladata az volt, hogy információkat gyűjtsön a kárpátaljai térség katonai védelméről, a térség kiszolgáltatott föld- és légvédelmi helyszíneinek felkutatásáról, valamint a helyi lakosok társadalmi-politikai nézeteit tanulmányozza: különösen az, hogyan viselkednének, ha a régióba magyar csapatok lépnének be” – áll az ukrán hírszerzés közleményében.
Az SZBU szerint az összetett kárpátaljai intézkedések eredményeit követően őrizetbe vették „a magyar hírszerző hálózat” két ügynökét.
A magyar kormány cáfolta az ukrán vádakat, azokat lejáratásnak minősítette, és ukrán kémeket utasított ki az országból.
Mint ismeretes,
Az új nyelvtörvény tiltja az anyanyelvhasználatot, az oktatási törvény pedig az anyanyelvi oktatás ellehetetlenítését célozza.
Kijev azt is sérelmezi, hogy Magyarország minél hamarabbi tűzszünetet, tárgyalásokat és békekötést szorgalmaz, ezért nem küld fegyvereket Ukrajnába.
Budapest azt is jelezte, hogy nem támogatja Ukrajna EU-tagságát.
A magyar kormány leszögezte: a kétoldalú helyzet normalizálódásához az szükséges, hogy Ukrajna visszaadja a magyar közösség által 2014 előtt élvezett jogokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tűz ütött ki a Moszkvai területen vasárnapra virradóra, miután Ukrajna újabb dróntámadást indított az orosz főváros ellen – jelentették helyi Telegram-csatornák.
Újabb tárgyalási fordulót javasolt Moszkvának a jövő hétre Ukrajna – jelentette be szombaton Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
Legkevesebb 34 ember meghalt és tíznél többen eltűntek szombaton, amikor hajótörést szenvedett egy turistákat szállító hajó a vietnami Ha Long-öbölben, Hanoitól mintegy 200 kilométerre északra – jelentette a vietnami állami média.
Egy négy évvel ezelőtti emberölést is rábizonyítottak Japánban egy agresszív barnamedvére, amelyet a múlt héten lőttek ki Hokkaidó tartomány déli részén, miután halálra marcangolt egy férfit.
Előrehaladott tárgyalások folynak a német Rheinmetall és a medgyesi Romarm fegyvergyár között egy lőszerekkel kapcsolatos román–német vállalat létrehozásáról – jelentette be Nicușor Dan román államfő pénteken Berlinben.
Tömegbe hajtott egy autó szombat hajnalban Los Angeles East Hollywood városnegyedében, több mint húsz ember megsérült, köztük négyen-öten „minimum válságos állapotban” vannak.
Ukrajna szombatra virradóra ismét drónokkal támadta Moszkvát, így az orosz főváros már a harmadik egymást követő éjszakán került tűz alá.
Izrael és Szíria tűzszünetben állapodott meg – közölte pénteken az Egyesült Államok törökországi megbízottja, miután Szíria túlnyomórészt drúzok lakta területén több mint 300 halálos áldozatot követelő, napokig tartó vérontás zajlott.
Elfogták a palágykomoróci görögkatolikus templom feltételezett gyújtogatóját – közölte pénteken az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) kárpátaljai részlege a Facebook-oldalán.
Az uniós országok közül a románok élnek a legnagyobb számban más uniós országokban – írja a Profit.ro gazdasági portál.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!