Aggodalmaktól hangos tájékoztatás. A benti medencék megnyitása mentheti meg a szovátai turizmust, miután „bezár” a Medve-tó
Fotó: Haáz Vince
Ha a kormány nem lép, a gyógyturizmusban tevékenykedő vállalkozások 60 százaléka az év végéig csődbe jut – kongatta meg a vészharangot a Romániai Gyógyturisztikai Munkáltatói Szövetség. A Krónika által megkérdezett érintettek is a beltéri medencék, wellnessközpontok megnyitását sürgetik.
2020. szeptember 03., 08:192020. szeptember 03., 08:19
2020. szeptember 03., 12:322020. szeptember 03., 12:32
Csőd szélére sodorja a gyógyfürdőket, ha záros határidőn belül nem engedélyezik a beltéri medencék használatát – szögezték le a Krónika megkeresésére az alkalmazottak jövőjéért is aggódó érintettek. Ha legalább szeptember 15-étől megfelelő szabályozás mellett, szigorú óvintézkedésekkel nem nyithatják meg a gyógykezelő és wellnessközpontok beltéri medencéit,
– összegezte a helyzetet Godra Árpád, a szovátai Ensana Health Spa Hotels értékesítési igazgatója.
A Maros megyei létesítmény is tagja a Romániai Gyógyturisztikai Munkáltatói Szövetségnek (OPTBR), amely a napokban kongatta meg a vészharangot, hogy ha a kormány nem lép, az ágazatban tevékenykedő vállalkozások 60 százaléka az év végéig csődbe megy. Figyelmeztetnek, hogy az elmúlt években az ágazatba befektetett több millió euró, a romániai gyógyturizmus felélesztésére tett erőfeszítések mind elvesznek, nemcsak a vállalkozásokat, hanem az országos költségvetést is károsítva.
Az elmúlt hetekben az éttermek beltéri egységeinek megnyitására éleződött ki a közbeszéd, ám a zárt terű medencék elérhetővé tétele ugyanilyen fontos, hiszen az ősz beköszöntével ezekre már nincs semmilyen alternatíva. Mint Godra Árpád rámutatott,
A gyógyászatban használják a termálvizű vagy célzottan valamilyen betegség kezelésére javallott gyógyvizű medencéket, ám a klasszikus, édesvizű medencéket is használják terápiás célra, például vízi tornára. Godra Árpád hangsúlyozta, a wellnessnek is megvan a szerepe az egészséges életmód fenntartásában. „Az ország számtalan gyógyfürdőjében – például Szovátán, Félixfürdőn – zajló balneológiai tevékenység az egészség megőrzését, visszanyerését szolgálja.
– húzta alá az igazgató.
Fotó: Veres Nándor
A Gyógyturisztikai Munkáltatói Szövetség a kormánnyal folytatott tárgyalások során azzal is érvelt, hogy a sportolók szigorú szabályozás mellett már két hónapja használhatják a beltéri medencéket, és bebizonyosodott, hogy ez nem jelent kockázatot, ettől nem növekedett a koronavírus-fertőzöttek száma. Ugyanazokkal vagy hasonló feltételekkel a nagyközönség számára is meg lehet nyitni a beltéri medencéket, vélik a munkáltatói szövetség tagjai.
„Nem az az elvárásunk, hogy a régi üzemmódban nyithassunk, de szigorú szabályok mentén, óvintézkedések betartásával ezt megtehetnénk. Ki kell dolgozni, akárcsak a strandok esetében, hogy egy vendégre hány négyzetmétert biztosítsunk, ez zárt térben még inkább ellenőrzés alatt tartható” – részletezte Godra Árpád. Hozzátette:
„Ősztől már nem lesz okuk az embereknek, hogy útra keljenek, ha nem működik a wellness, a gyógyászat. Csak azért nem indulnak el, hogy beüljenek egy szállodába, étterembe járjanak, kell a pluszajánlat, ami a döntésüket befolyásolja, ez lehet a beltéri medencék használata, a balneológia, a wellness” – fejtette ki.
Arra is rámutatott, a kormány finanszírozza ugyan a kényszerszabadságot azon tevékenységek esetében, melyek még tiltás alatt vannak, ám a wellnessközpontok a szállodák égisze alatt működnek, és már volt rá precedens, hogy a kényszerszabadság támogatását visszautasították a hatóságok, arra hivatkozva, hogy a cég tevékenységi kód alapján szállodát működtet, azt pedig már meg lehetett nyitni. A munkáltatók továbbá attól tartanak, hogy ha nincs pluszszolgáltatás, a beltéri medencék használata, akkor a hideg idők beálltával a szállodák is üresen állnak majd, és nem tudják kitermelni az alkalmazottak bérköltségét.
Az Ensana Health Spa Hotels eddig a Medve-tóval vonzotta a vendégeket, hiszen Godra Árpád szavaival az „a legnagyobb medencéjük”, ám
Abban bíznak, hogy szeptember 15-től újabb enyhítésekre kerül sor, és akkor megnyithatják a beltéri medencéket. Hogy a kérésüket és az igényt nyomatékosítsák, hamarosan online petíciót indítanak.
Fotó: Haáz Vince
A wellnessközpont kényszerű zárva tartása miatt Tusnádfürdő is rengeteg turistát veszített – mondta megkeresésünkre Albert Tibor polgármester. Mint részletezte, a Gyógyturisztikai Települések Szövetsége is kérte már a kormányt, hogy legkésőbb ősztől nyithassák meg a beltéri medencéket, különben kilátástalan helyzetbe kerülnek, az év végéig csődbe jutnak a működtető cégek. A kormány elfogadott ugyan egy rendeletet, hogy a tavalyi forgalom 15 százalékát állami támogatásként lehívhatják, de erre még nem született meg a kiírás, magukra maradtak a vállalkozók.
Huszonöt munkavállaló van március közepe óta kényszerszabadságon, ha sokáig halasztják az újraindítást, kénytelenek lesznek más állás után nézni, akkor azzal lehetetlenítik el az újranyitást, hogy nem lesz szakember, aki a központot működtesse. Ugyanakkor a létesítmény állaga is nagyobb mértékben romlik annál, mint ha működtetnék.
Albert Tibor hangsúlyozta, szigorú szabályokat kell kidolgozni, óvintézkedéseket életbe léptetni, de engedni kell a benti medencék működését, hiszen egy központban több medence is van, szaunák, fitnesz- és edzőtermek, van lehetőség arra, hogy a vendégek betartsák a megfelelő távolságot, sőt ezt még jobban ellenőrzés alatt lehet tartani, mint a tengerparton. Az elöljáró meglátása szerint legalább a kapacitás 60-70 százalékán tudnák működtetni a központot a szabályok betartásával.
– tette hozzá.
Beszélt ugyanakkor arról is, hogy hatalmas az igény a wellnessre, tavaly egész évben mintegy 130 ezer ember látogatta a tusnádfürdői központot, és csak ezért ennyi, mert korlátozott a befogadóképessége. Olyan is előfordult, hogy egy-két órát álltak sorba az emberek, hogy bejussanak. Az idei év is jól indult, a járvány kitörése előtt, a január–február időszakban annyi vendég volt, mint előző évben május–júniusban, vagyis havi 10-11 ezer látogatója volt a központnak.
Parajdon még mindig a légúti betegségek, asztmás megbetegedések kezelésére javallott sóbánya vonzza a turisták 80-90 százalékát, ám az önkormányzat által létesített és működtett wellnessközpont remek kiegészítő tevékenységnek bizonyult,
Fotó: Erdély Bálint Előd
Mint Bokor Sándor polgármester lapunknak elmondta, a központ már az év eleje óta zárva van, hiszen akkor újabb beruházásokat, korszerűsítéseket eszközöltek. Egymillió lejes ráfordításból újították fel a szellőzőrendszert, a nagymedencét átalakították. „Akkor abban bíztunk, hogy a munkálatok befejezése után hamarosan nyithatunk, ám a járvány áthúzta a számításainkat, és még most sem látjuk az alagút végét” – emelte ki a polgármester.
Kitért arra is, hogy az elmúlt évben nyereséggel működtették a wellnessközpontot, mintegy 130 ezer látogatója volt, ez alapján
„Az alkalmazottak egy része kényszerszabadságon van, de egy részük már más munkahely után nézett. Az önkormányzat kénytelen lesz törzstőkenöveléssel anyagi támogatást biztosítani a központnak, ám ez azért is nehézségekbe ütközik, mert az önkormányzat bevételei is jelentősen megcsappantak az elmúlt hónapokban” – sorolta a nehézségeket Bokor Sándor.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az OMV Petrom új gázlelőhelyre bukkant Dél-Romániában, a Craiovától 70 kilométerre fekvő Spineni-ben.
Mindenki megkapja a keserű pirulát, de nem egyformán fog fájni – fogalmazta meg Rácz Béla Gergely közgazdász, amikor csütörtökön a Bolojan-kormány által közvitára bocsátott deficitcsökkentő intézkedéscsomagról kérdeztük.
Táncos Barna miniszterelnök-helyettes csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kormány által javasolt deficitcsökkentő intézkedések nélkül fenntarthatatlanná vált volna a költségvetési hiány.
Ilie Bolojan kormányfő csütörtökön a szakszervezeti szövetségek képviselőivel egyeztetett a Victoria-palotában a deficitcsökkentő intézkedésekről.
A romániai lakosság háromnegyede úgy véli, hogy az elmúlt évben romlott az ország gazdasági helyzete, és csaknem fele szerint romlott az életszínvonaluk. Ezek az INSCOP legfrissebb közvélemény-kutatásának következtetései.
Alighogy Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán délután ismertette a tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragására kidolgozott gazdasági megszorító intézkedéseket, azok máris bírálatok kereszttüzébe kerültek.
A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.
A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.
A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!