Fotó: Rostás Szabolcs
Árcsökkenést ígért a Marcel Ciolacu által vezetett bukaresti kormányt azt követően, hogy augusztus elsejétől életbe lét a három hónapig tartó árréskorlátozás 14 alapélelmiszer esetében. Azt, hogy ez valóban így lesz-e, már keddtől megtudhatják a fogyasztók.
2023. augusztus 01., 08:582023. augusztus 01., 08:58
2023. augusztus 01., 10:212023. augusztus 01., 10:21
Az alapélelmiszerek árrését korlátozó sürgősségi kormányrendelet tiszteletben tartását ellenőrzi a Versenytanács. Az ellenőrzés során a jelenlegi és a rendelet hatályba lépése előtti árakat vetik össze – közölte az Agerpres hírügynökséggel Bogdan Chiriţoiu, a Versenytanács elnöke. Azt mondta, e hét végére várhatóan elkészül az első kimutatásuk arról, milyen mértékben alkalmazzák a cégek az alapélelmiszerek drágulását fékező, ideiglenes intézkedést.
Mint ismeretes, a június 30-án elfogadott sürgősségi kormányrendelet értelmében az árréskorlátozás a következő termékekre vonatkozik:
• 300–500 grammos fehér kenyér,
• 1,5 százalék zsírtartalmú tehéntej (1 l),
• tehéntejből készült telemea sajt,
• tehéntejből készült, 3,5 százalék zsírtartalmú joghurt, legfeljebb 200 grammos kiszerelésben,
• 000-s fehér búzaliszt (1 kg),
• kukoricadara (1 kg),
• M méretű tyúktojás (10 darabos kiszerelés),
• napraforgóolaj (1 l),
• friss csirkehús,
• friss sertéshús,
• friss zöldség (paradicsom, uborka, vöröshagyma, szárazbab, sárgarépa, kaliforniai paprika, kápiapaprika),
• friss gyümölcs (piros és Golden alma, szilva, görögdinnye, csemegeszőlő),
• fehér burgonya,
• cukor (1 kg).
A rendelet azt is megszabja, hogy az árrést az érintett termékek áfa nélküli értékére kell rászámolni.
Fotó: Rostás Szabolcs
A kiskereskedelmi üzletláncok – a hivatalos bejelentések szerint – belementek az árrés korlátozásába, sőt, olyan is akadt, amely előrehozta a rajtot.
A Profi már a július 15–16-ai hétvégétől bevezette a korlátozást, a Mega Image pedig egy nappal a rendelet hatályba lépése előtt, július 31-én csökkentette néhány termék árát a listán szereplők közül.
A gazdák viszont nem örültek feltétlenül az intézkedésnek, attól tartanak ugyanis, hogy ők fogják megfizetni az árcsökkentés árát. Florin Barbu mezőgazdasági miniszter június 30-án, a rendelet elfogadása után azt nyilatkozta, hogy az állam nem szab felső árhatárt a mezőgazdasági termelők számára és semmiféleképpen nem avatkozik be esetükben a piaci árképzésbe.
Ezzel a jogszabállyal egy olyan megoldást vezetünk be, amelyről minden érintett féllel egyeztettünk, és amely három hónapos időszakra korlátozza az egyes alapvető élelmiszerek feldolgozására és forgalmazására alkalmazott kereskedelmi árréseket, hogy ezen termékkategóriák árai csökkenjenek, a lakosság vásárlóereje pedig növekedjen” – idézte Barbu nyilatkozatát az Agerpres hírügynökség.
Úgy tűnik, a Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt vezetőinek sikerült megállapodásra jutniuk az élelmiszerárak kapcsán, és végül nem az általános forgalmi adó (áfa/TVA), hanem az árrés csökkentésével próbálják mesterségesen levinni az árakat.
A sürgősségi rendelet szerint a feldolgozók legfeljebb 20 százalékos árrést alkalmazhatnak a közvetlen és közvetett költségeket magában foglaló előállítási árhoz képest. Az elosztási lánc az abban részt vevők számától függetlenül legtöbb 5 százalékos árréssel dolgozhat a beszerzési és működési költségekhez képest. A kereskedők legfeljebb 20 százalékos árrést alkalmazhatnak a beszerzési, illetve a közvetlen és közvetett költségeket magában foglaló árhoz viszonyítva.
Az agrártárca vezetője szerint az intézkedés rá fogja vezetni a lakosságot, hogy ismét hazai termékeket vásároljon, és védeni fogja fog az infláció által sújtott kis- és középkeresetűek vásárlóerejét.
Jóváhagyta a kormány az élelmiszeripar állami támogatásáról szóló sürgősségi rendeletet – közölte pénteken Florin Barbu mezőgazdasági miniszter.
Továbbra is a használt autók a kelendőbbek a romániai lakosság körében, változatlanul a BMW a legnépszerűbb, de a dízelek egyre jobban visszaszorulnak – derül ki az ország legnagyobb autóértékesítő platformjának számító Autovit.ro friss elemzéséből.
Az év első öt hónapjában 3,151 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,7 százalékkal (54 500 toe) kevesebbet, mint 2024 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) szombaton közölt adataiból.
A pénzügyminisztérium szombaton közzétett adatai szerint márciusban az előző havi 990,84 milliárd lejről 998,617 milliárd lejre nőtt az államadósság.
Részben újraindította a termelést a marosvásárhelyi Azomureș vegyi üzem: beindította az egyik ammóniaüzemét, amely egy köztes nyersanyag, amely lehetővé teszi az NPK műtrágyák, az ammónium-nitrát és a nitrokalcium előállítását.
Továbbra is a főváros és a nyugati megyék uralják a rangsort a fizetések földrajzi összevetésében egy állásközvetítő platform adatai szerint.
Ukrajnával kíván dróngyártásról szóló együttműködési megállapodást kötni Románia.
A Közös Agrárpolitikát (KAP) a 2028-2034-es európai uniós költségvetésben is külön kell választani a kohéziós alapoktól, és Franciaország és Németország csatlakozott Románia erre irányuló törekvéséhez – jelentette be Florin Barbu.
Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter csütörtökön bejelentette, csökkenteni fogják az elektromos autók vásárlását támogató utalvány értékét, mert a költségvetés „egyszerűen nem tudja fedezni” a fejenként 37 ezer lejes támogatást.
A romániai piacon kapható sertéshús mintegy 80 százaléka importból származik, a boltokban értékesített hús nagy része nem helyi gazdaságokból érkezik – figyelmeztetett Paul Anghel, az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) vezérigazgatója.
Az Európai Bizottság csütörtökön úgy döntött, hogy indoklással ellátott véleményt küld Romániának, Belgiumnak, Bulgáriának, Görögországnak és Spanyolországnak.
szóljon hozzá!