Fotó: Rostás Szabolcs
Árcsökkenést ígért a Marcel Ciolacu által vezetett bukaresti kormányt azt követően, hogy augusztus elsejétől életbe lét a három hónapig tartó árréskorlátozás 14 alapélelmiszer esetében. Azt, hogy ez valóban így lesz-e, már keddtől megtudhatják a fogyasztók.
2023. augusztus 01., 08:582023. augusztus 01., 08:58
2023. augusztus 01., 10:212023. augusztus 01., 10:21
Az alapélelmiszerek árrését korlátozó sürgősségi kormányrendelet tiszteletben tartását ellenőrzi a Versenytanács. Az ellenőrzés során a jelenlegi és a rendelet hatályba lépése előtti árakat vetik össze – közölte az Agerpres hírügynökséggel Bogdan Chiriţoiu, a Versenytanács elnöke. Azt mondta, e hét végére várhatóan elkészül az első kimutatásuk arról, milyen mértékben alkalmazzák a cégek az alapélelmiszerek drágulását fékező, ideiglenes intézkedést.
Mint ismeretes, a június 30-án elfogadott sürgősségi kormányrendelet értelmében az árréskorlátozás a következő termékekre vonatkozik:
• 300–500 grammos fehér kenyér,
• 1,5 százalék zsírtartalmú tehéntej (1 l),
• tehéntejből készült telemea sajt,
• tehéntejből készült, 3,5 százalék zsírtartalmú joghurt, legfeljebb 200 grammos kiszerelésben,
• 000-s fehér búzaliszt (1 kg),
• kukoricadara (1 kg),
• M méretű tyúktojás (10 darabos kiszerelés),
• napraforgóolaj (1 l),
• friss csirkehús,
• friss sertéshús,
• friss zöldség (paradicsom, uborka, vöröshagyma, szárazbab, sárgarépa, kaliforniai paprika, kápiapaprika),
• friss gyümölcs (piros és Golden alma, szilva, görögdinnye, csemegeszőlő),
• fehér burgonya,
• cukor (1 kg).
A rendelet azt is megszabja, hogy az árrést az érintett termékek áfa nélküli értékére kell rászámolni.
Fotó: Rostás Szabolcs
A kiskereskedelmi üzletláncok – a hivatalos bejelentések szerint – belementek az árrés korlátozásába, sőt, olyan is akadt, amely előrehozta a rajtot.
A Profi már a július 15–16-ai hétvégétől bevezette a korlátozást, a Mega Image pedig egy nappal a rendelet hatályba lépése előtt, július 31-én csökkentette néhány termék árát a listán szereplők közül.
A gazdák viszont nem örültek feltétlenül az intézkedésnek, attól tartanak ugyanis, hogy ők fogják megfizetni az árcsökkentés árát. Florin Barbu mezőgazdasági miniszter június 30-án, a rendelet elfogadása után azt nyilatkozta, hogy az állam nem szab felső árhatárt a mezőgazdasági termelők számára és semmiféleképpen nem avatkozik be esetükben a piaci árképzésbe.
Ezzel a jogszabállyal egy olyan megoldást vezetünk be, amelyről minden érintett féllel egyeztettünk, és amely három hónapos időszakra korlátozza az egyes alapvető élelmiszerek feldolgozására és forgalmazására alkalmazott kereskedelmi árréseket, hogy ezen termékkategóriák árai csökkenjenek, a lakosság vásárlóereje pedig növekedjen” – idézte Barbu nyilatkozatát az Agerpres hírügynökség.
Úgy tűnik, a Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt vezetőinek sikerült megállapodásra jutniuk az élelmiszerárak kapcsán, és végül nem az általános forgalmi adó (áfa/TVA), hanem az árrés csökkentésével próbálják mesterségesen levinni az árakat.
A sürgősségi rendelet szerint a feldolgozók legfeljebb 20 százalékos árrést alkalmazhatnak a közvetlen és közvetett költségeket magában foglaló előállítási árhoz képest. Az elosztási lánc az abban részt vevők számától függetlenül legtöbb 5 százalékos árréssel dolgozhat a beszerzési és működési költségekhez képest. A kereskedők legfeljebb 20 százalékos árrést alkalmazhatnak a beszerzési, illetve a közvetlen és közvetett költségeket magában foglaló árhoz viszonyítva.
Az agrártárca vezetője szerint az intézkedés rá fogja vezetni a lakosságot, hogy ismét hazai termékeket vásároljon, és védeni fogja fog az infláció által sújtott kis- és középkeresetűek vásárlóerejét.
Jóváhagyta a kormány az élelmiszeripar állami támogatásáról szóló sürgősségi rendeletet – közölte pénteken Florin Barbu mezőgazdasági miniszter.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Donald Trump elnök döntése, hogy 10 százalékos vámot vet ki az Egyesült Államokba importált legtöbb árura, valamint magasabb vámokat vet ki több tucat országra a riválisoktól a szövetségesekig, felerősítette a globális kereskedelmi háborút.
Nehezen teljesíthető adóemelés nélkül a 2025-ös évi állami költségvetésben rögzített 7 százalékos hiánycél – jelentette ki a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Jelenleg két forgatókönyv van terítéken a sokat vitatott különleges nyugdíjak reformjára, ami mérföldkőként szerepel az országos helyreállítási tervben, vagyis 231 millió euró úszhat el, ha nem sikerül rendezni a kérdést.
Az Országos Katasztrófavédelmi Alap április elsején elindított a „Nem a katasztrófa, hanem a felkészültség hiánya az igazi tragédia” elnevezésű figyelemfelkeltő kampányt, amelynek célja felhívni a figyelmet a természeti katasztrófák pusztító hatásaira.
Finn cég vásárolta fel a legnagyobb romániai egészségügyi magánszolgáltatót, a Regina Mariát – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) kedden közzétett szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatai szerint 2025 februárjában 5,6 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint januárban.
Teljesen új vasúti koncepcióval kötnék össze Európa valamennyi országát: egy dán agytröszt olyan szupergyors vonat hálózatának tervezetét dolgozta ki, mely 400 kilométer/órás sebességgel száguldó szerelvényeket képzel el.
A finn Nokian Tyres megkezdi a gumiabroncsok szállítását abból a gyárból, amelyet hivatalosan 2024 szeptemberében nyitottak meg Nagyváradon, 650 millió eurós beruházás nyomán.
Egy év alatt több mint 22 százalékkal nőtt az átlagnyugdíj Romániában. Érdekesség, hogy a 2024-ben országos szinten a legnagyobb összeget felmutató dél-erdélyi megyében az átlagnyugdíj értéke nincs messze az átlagfizetéstől.
Meghaladta a 200 ezret a romániai napelemes áramtermelő-fogyasztók, azaz a prosumerek száma, akik egy évvel korábban még csak 114 ezren voltak. A prosumerré válás „motorja” az állami támogatást nyújtó Zöld ház program.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!