Fotó: gov.ro
2009. augusztus 09., 14:502009. augusztus 09., 14:50
Az IMF hétfőn távozó küldöttsége 100-150 ezer közalkalmazott elbocsátásáról tárgyal a román kormánnyal. A Mediafax hírügynökség a tárgyalásokhoz közel álló kormányzati forrásokból úgy tudja, a központi és helyi közigazgatás, illetve a decentralizált intézmények alkalmazottainak 10 százalékának elbocsátását célzó lépés a nemzeti össztermék 0,35 százalékával egyenértékű megtakarítást eredményezne a 2010-es költségvetési kiadásokban. Az idézett források szerint a Valutaalap azt is szorgalmazza, hogy a kormány függessze fel az októberre tervezett 2 százalékos nyugdíjemelést, valamint azt, hogy a közalkalmazotti bérek idei évre érvényes befagyasztását a kabinet terjessze ki 2010-re is. Az intézkedés addig lenne érvényes, amíg nem jelentkeznek az egységes bérezési törvény alkalmazásának eredményei.
Az egy héttel korábban elkezdődött tárgyalások során az is felmerült, hogy a kormány küldjön 2-3 hetes fizetetlen szabadságra minden közalkalmazottat szeptember és november között, ami a GDP 0,3 százalékát jelentő költségvetési megtakarítást eredményezne. A költségvetési kiadások további 0,9 százalékos csökkenését eredményezné a helyi közigazgatás és a nagy állami vállalatok által felhasznált összegek korlátozása és tüzetesebb monitorozása is.
Az elmúlt napokban az IMF elfogadta, hogy a költségvetési hiány az eddig tervezett 4,6 százalékról 7-7,2 százalékra növekedjen, miután a legfrissebb becslések szerint az év elején eltervezett 4 százalék helyett 8-8,5 százalékkal csökken idén a gazdaság.
Az IMF ragaszkodik ahhoz, hogy az eredetileg leszögezett menetrendnek megfelelően október végéig történjen meg az egységes bérezési törvény elfogadása, amelyet Emil Boc miniszterelnök parlamenti felelősségvállalással kíván életbe léptetni. A nyugdíjtörvényt és az új oktatási törvényt szintén felelősségvállalással kívánja elfogadtatni a kormányfő.
Emil Boc kormányfő szombaton azt nyilatkozta, hogy a PDL és a PSD három-három minisztere kapott felhatalmazást a tárgyalások folytatására az Európai Bizottsággal és a Valutaalappal. Kormányzati források szerint a PSD vasárnap azt kérte az IMF-től, hogy ne ragaszkodjon a 150 ezer közalkalmazott elbocsátásához, ezzel pedig csak a költségvetési kiadások csökkentésének utolsó lehetőségeként számoljon.
A miniszterelnök szombaton leszögezte: a kormány nem tervez ÁFA-emelést, továbbra is változatlanul hagyja a 16 százalékos egységes adókulcsot, és az üzleti szféra támogatására adómentessé teszi az újra befektetett profitot.
Az államapparátus reformjának, átszervezésének szükségességéről beszélt Vasile Blaga, a PDL főtitkára szombat este a Realitatea hírtelevízióban. Blaga szerint szeptemberben megbukhat a PDL-PSD kormány, ha a szociáldemokraták nem szavazzák meg a három reformtörvényt, amelyért a kabinet felelősséget kíván vállalni a parlamentben.
A PDL-főtitkár hangsúlyozta: az állami alkalmazottak létszámának csökkentése annak feltétele, hogy az IMF-hitel második részletét bérek és nyugdíjak kifizetésére is lehessen fordítani majd.
Emil Boc miniszterelnök szombaton közölte: tájékoztatta kabinetjének tagjait, hogy kormányzati felelősségvállalással kívánja elfogadtatni a közalkalmazottak egységes bérezését, valamint a nyugdíjrendszer illetve az oktatás reformját szabályozó új törvényeket. A kormányfő ezzel azt kívánja tesztelni, hogy a kormánypártok szintjén megvan-e a szükséges politikai szándék, a parlamentben pedig megvan-e a támogatás a reformok véghezvitelére.
Bogdan Niculescu Duvăz, a PSD szóvivője erre reagálva szombaton azt nyilatkozta: pártja támogatja, hogy a kormány vállaljon felelősséget a bérezési és a nyugdíjtörvényért, ám az új oktatási törvény esetében parlamenti vitát szorgalmaz a PSD.
Constantin Niţă PSD-alelnök, a kis- és középvállalkozásokért felelős miniszter vasárnap azzal vádolta a PDL-t, hogy nem mutatott érdeklődést a szociáldemokraták válságkezelő programja iránt, ezért kérdésessé vált, hogy érdemes-e folytatni a koalícióban az erről folyó egyeztetéseket.
Niţă szerint a PDL-t a kormányzati felelősségvállalás kapcsán nem az oktatási reform érdekli, hanem az, hogy ismét „zaklathassa” a szociáldemokratákat. A PSD-alelnök szerint pártja továbbra is ragaszkodik ahhoz az álláspontjához, hogy az oktatási törvénycsomagot nem szabad felelősségvállalással elfogadtatni, hanem meg kell vitatni az érintettekkel és a parlamentben is.
Úgy tűnik, péntekre valamelyest mérséklődött az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye, majd az abból eredő kormányválság által okozott sokkhatás.
Az energiaügyi minisztérium ragaszkodik az országos helyreállítási terv újratárgyalásához és a széntüzelésű hőerőművek bezárásának elhalasztásához, mert a létesítmények leállása még nagyobb nyomást gyakorolna az energiaárakra – írta Sebastian Burduja.
Megjelent az ENSZ idei jelentése az emberi fejlettségi szintről, mely a hagyományos statisztikai mutatóknál komplexebb, pontosabb módon hivatott számszerűsíteni az emberi jólét mértékét egy index segítségével.
Az Európai Parlament csütörtökön elfogadta az új autók és kishaszongépjárművek szén-dioxid-kibocsátási teljesítményszabványaira vonatkozó célzott módosítást.
Marcel Boloș európai beruházásokért és projektekért felelős miniszter úgy véli, szóba se jöhet egy hitelmegállapodás a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), ami szerinte az országos helyreállítási tervben foglaltaknál „fájdalmasabb” reformokat vonna maga után.
Az év első három hónapjában 2,496 millió vendéget fogadtak a romániai kereskedelmi szálláshelyeken (beleértve a kiadó apartmanokat és szobákat is), alig 1 százalékkal többet a 2024 januárja és márciusa között jegyzettnél.
Csütörtökön is folytatta lejtmenetét a román fizetőeszköz: a Román Nemzeti Bank (BNR) által 13 órakor kiközölt referencia-árfolyam 5,12 lej/euró volt a szerdai 5,0991 után, ami 0,0231 százalékos növekedést jelent.
Nincs pozitív szcenárió, gazdasági szempontból az idei egy sötét év lesz – vetítette elő derűlátásra nem túl sok okot adóan a Krónika megkeresésére Rácz Béla Gergely, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának docense.
Magyarországon és Horvátországban terjeszkedik a román fogászati vállalat, a Dental Holding – írja az economedia.ro a cég közleménye alapján.
Indoklással ellátott véleményt küldött az Európai Bizottság (EB) Romániának, amiért korlátozza a gáztermelők szabadságát a földgáz nagykereskedelmi árának megállapításában.