2012. november 08., 19:592012. november 08., 19:59
Az államfő közölte, ez többek között azért indokolt, mert a kormány elküldte az Európai Bizottságnak (EB) az európai uniós alapok 2014 és 2020 közötti felhasználására vonatkozó terveket, amelyek azonban nem nyerték el a brüsszeli illetékesek tetszését. Ezért is szükséges, hogy a hitelezőkkel – az IMF-fel, az EB-vel és a Világbankkal – közösen kell kidolgozni a középtávú fejlesztési stratégiát, amely a gazdasági növekedést szolgálja. Rámutatott: bár az ország gazdasági helyzete az államadósság alacsony és a GDP-arányos államháztartási hiány 3 százalék alatti szintje miatt viszonylag stabil, még mindig nem sikerült megtalálni a növekedés nyitját. Băsescu úgy vélte, hogy a növekedést szolgáló stratégiába az energetikai, oktatási és kutatási projekteket is bele kellene foglalni.
Az államfő a természeti kincsek felhasználásának szükségességéről is szólt. Rámutatott: az ország nem függhet kizárólag az uniós forrásoktól, mivel elegendő természeti kinccsel rendelkezik. „Számos beruházás akadt el a politikai demagógia miatt. Vannak réz- és aranylelőhelyeink, amelyek kitermelése tíz évvel ezelőtt leállt a magas kitermelési költségek miatt. Mostanra azonban teljesen megváltozott a helyzet” – mutatott rá Băsescu, leszögezve: a forráshiány csakis új munkahelyek révén küzdhető le. Úgy vélte: fel kell hagyni azzal a gyakorlattal, amely a demagógiát a nemzeti érdek fölé helyezi. Emellett arra is kitért, hogy a jövőben az állami cégek privatizációját jobban elő kell készíteni, hogy ne hiteltelenedjék el a romániai privatizációs folyamat. Băsescu egyébként egy poént is megengedett magának: arra utalva, hogy a delegáció nyári látogatása során nem tudta fogadni őket, mivel a parlament felfüggesztette tisztségéből, és a menesztélséről szóló népszavazás előtt várt a sorsára, megjegyezte: akkoriban éppen egy garázsban vakációzott.
Victor Ponta miniszterelnök az új megállapodás kapcsán kifejtette: a jelenleg hatályos készenléti hitelszerződés áprilisban lejár. Az ennek keretében rendelkezésére álló összegekhez nem nyúlt hozzá, csupán biztonsági tartalékot képeztek. Hozzátette: az ő, az államfő és a jegybankelnök álláspontja is az, hogy újabb megállapodásra van szükség, amely bebiztosítja az eddig elért eredményeket. A cél az, hogy az ország a nemzetközi pénzpiacokról is minél alacsonyabb, lehetőleg 5 százalék alatti kamatú finanszírozáshoz jusson.
Erik de Vrijer, az IMF delegációjának vezetője leszögezte: Romániában 2013-ban is csupán szerény gazdasági növekedés várható még akkor is, ha jobb lesz a termés, és a mezőgazdaság jobban teljesít, mint idén, éppen az uniós források felhasználásával kapcsolatos, Băsescu által is emlegetett nehézségek, valamint a strukturális reformok elmaradása miatt. A delegációvezető mindazonáltal méltatóan szólt arról, hogy a kormánynak sikerült ellenőrzés alatt tartania a költségvetési hiányt, ez ugyanis megteremti a feltételét annak, hogy 2013-ban normalizálódjék a fiskális politika. Rámutatott: az állam adósságai még mindig nehezen kezelhetőek, az ország pénzügyi nehézségeihez pedig az operatív programok EB általi felfüggesztése is hozzájárult. De Vrijer azt is elmondta, hogy a Mugur Isărescuval folytatott megbeszélésen megvitatták az infláció kordában tartásának módozatait, és úgy vélte, a pénzromlás idén elsősorban az élelmiszerárak rossz termés miatti ingadozásának tudható be. A jegybank politikájáról szólva pozitív lépésként említette, hogy az tőkeinjekciókkal segítette a gazdaság működését.
Az IMF küldöttsége kedd óta immár hatodik alkalommal tartózkodik Bukarestben azzal a céllal, hogy megvizsgálja, milyen mértékben teljesítette Románia a tavaly megkötött készenlétihitel-megállapodásban foglalt feltételeket.
Gazdasági elemzők pozitívan értékelik a döntést. Mihai Tănăsescu, Románia korábbi IMF-képviselője szerint ez a lehető legjobb fejlemény, és az is fontos elem, hogy szilárd konszenzus alapján született meg. „Úgy vélem, ez jelzi, hogy Románia komolyan kezeli a válságot. Az IMF-fel és az EB-vel fennálló partnerség folytatása a legjobb döntés, mivel nagy veszélyek leselkednek, főleg az eurózóna környékén, de nem csak, és egy olyan IMF-megállapodás, amelynek részeként nem használjuk fel a rendelkezésre álló pénzt, fontos a stabilitás szempontjából” – mutatott rá. Egy másik elemző, Radu Ciofu is hasonlóan vélekedik: a konszenzus szerinte is stabilitást sugall, a megállapodás pedig „biztonsági övként” szolgálhat a gazdaság számára. Nem minden gazdasági szakember vélekedik azonban így: mint arról beszámoltunk, Ilie Şerbănescu gazdasági elemző szerint az IMF-megállapodásokban foglalt feltételek kritikátlan teljesítése nyomán fennáll a veszélye, hogy az ország valójában a valutaalap gyarmatává váljék.
Románia 2009-ben kötött két évre szóló, 20 milliárd euró összegű hitelszerződést az EU/IMF/Világbank hármasával, és a hitelkeret jó részét lehívta. 2011-ben újabb kétéves készenléti hitelmegállapodást kötött, de már csak 5 milliárd euróról, és ebből nem kívánnak lehívni összeget, ezért ez óvatossági keretnek minősül, bár a készenléti hitellel megegyező feltételeknek kell eleget tenni. Ez a szerződés 2013-ban járna le, és ezt váltaná egy újabb megállapodás.
Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.
Nagyváradon nyitott üzemet a finn Amer Sports – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
A 2022-es energiaválságot követő csökkenés óta a tavalyi második félévben nőtt először a földgáz lakossági ára az Európai Unióban (EU); a legalacsonyabb árakat Magyarországon, Horvátországban és Romániában jegyezték.
Alaposan megrengeti Románia és ezáltal a polgárok pénzügyeit az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye.
A szélsőjobboldali jelölt, George Simion közel 41 százalékos eredménye és a PSD–PNL–RMDSZ-koalíció jelöltjének, Crin Antonescunak a kiesése máris megmutatja a romániai pénzpiacokra gyakorolt első hatásokat.
Kitolta a magyar MVM energetikai cég a német E.ON egyes romániai érdekeltségének átvételére vonatkozó becsléseket annak nyomán, hogy a román hatóságok aggályokat fogalmaztak meg az ügylettel kapcsolatban.
Az A3-as jelzésű észak-erdélyi autópálya problémás szakaszán megépítendő viaduktok műszaki engedélye elbírálásra vár az országos közútkezelő vállalat (CNAIR) műszaki és gazdasági bizottságában, az építkezés így csak később kezdődhet.
Az európai uniós csatlakozás óta látványosan nőtt a romániai lakosság jövedelme, az egyenlőtlenségek azonban nem tűntek el – húzza alá a Romanian Economic Monitor kutatócsoport friss elemzése.
Csalásnak bizonyulhatnak az ellenállhatatlannak tűnő nyaralási ajánlatok, és résen kell lenniük a vakációzásra vágyóknak, hiszen számos „digitális” csapda leselkedhet rájuk – hívta fel a figyelmet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Az ING Bank Románia makrogazdasági szakértőinek várakozásai szerint az ország nominális GDP-je 2034-ben meghaladhatja a 700 milliárd eurót, 2035-ben pedig megközelítheti a 800 milliárd eurót.