2010. május 04., 08:092010. május 04., 08:09
A sorozatos kudarcok miatt a megyei önkormányzat elnöke a múlt héten levélben fordult Radu Berceanu közlekedési és infrastruktúrafejlesztési miniszterhez, amelyben kérte, hogy a Trasilvania repülőtér is kerüljön bele abba a TET-T elnevezésű programba, amelynek keretében a hazai légikikötők uniós támogatást kapnak korszerűsítésre, felújításra. „Horribilis összegbe, mintegy 50-60 millió euróba kerülne az, hogy a mi repterünk is a korszerű követelményeknek megfelelő létesítmény legyen.
Nemcsak a leszállópálya meghosszabbításáról, hanem terminálok építéséről, a le- és felszállást irányító berendezések korszerűsítéséről van szó. Meglepő módon ismét nemleges választ kaptunk a minisztertől. Nem értem, hogy miért, hiszen a közeljövőben két autópálya halad majd a reptér szomszédságában. Valódi kereskedelmi csomópont van kialakulóban a térségünkben. A megyei tanács már meg is vásárolta a környező falvaktól a bővítéshez szükséges területeket. Ezért ismét hideg zuhanyként ért minket az elutasítás” – vázolta a helyzet mai állását a Krónikának Lokodi Edit, aki úgy tudja, a minisztérium azt szorgalmazza, hogy zöldmezős beruházással új repülőtér épüljön valahol Kolozsvár és Dés között.
Mint a közgyűlés RMDSZ-es elnöke elmondta, a Maros megyei kérelem elutasításának az egyik oka az, hogy az uniós támogatást csak azok a repterek kaphatják meg, amelyek száz kilométeres körzetében nincs más repülőtér. Viszont egy új légikikötő építését jóváhagyná a kormány, holott Kolozsváron is létezik fejlődőképes reptér. Arra a felvetésünkre, miszerint már csak azért is bővíteni, korszerűsíteni kellene a vásárhelyi légikikötőt, mert ez a Székelyföldet is kiszolgálja, és igen jót tenne a székelyföldi idegenforgalomnak, Lokodi leszögezte: „Ebben a témakörben nem akarok hallani a Székelyföldről.
Várhatóan az idei év végén, de legkésőbb 2011 elejétől ismét lesznek közvetlen repülőjáratok Románia és az Amerikai Egyesült Államok között – jelentette be tegnap George Maior, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatója, aki egyúttal arról is beszámolt, hogy a 2001. szeptember 11-e után bevezetett légbiztonsági szigorítások értelmében a két ország közötti járatokon fegyveres biztonsági ügynökök is helyet kapnak. A transzatlanti járatokon várhatóan a Tarom, illetve különböző amerikai légitársaságok gépei közlekednek majd. A járatok biztonságossá tételéről szóló szerződést tegnap írták alá Bukarestben a SRI, illetve az amerikai közlekedésbiztonsági felügyelet képviselői. |
A székely megyék vezetői ahhoz adták a beleegyezésüket, hogy új repülőtér épüljön Közép-Erdélyben. Ugyanakkor a helyi sajtóból arról is értesültem, hogy a marosvásárhelyi vezetőség szintén ezt az elképzelést támogatja. Erre nincs még bizonyítékom, de az tény, hogy Dorin Florea vásárhelyi polgármester kebelbarátja, Marius Paşcan prefektus nem szól egy szót sem, nem szorgalmazza a Transilvania repülőtér ügyének az előmozdítását” – fogalmazott az elnök, aki az egyes személyi és gazdasági érdekek összefonódásával magyarázza azt, hogy a vásárhelyi reptér ügye immár több ízben is megfeneklett. Lokodi ugyanakkor a hét végén ez ügyben levélben fordult Emil Boc miniszterelnökhöz, illetve a Maros megyei parlamenti képviselőkhöz, szenátorokhoz, kérve valamennyiüket, hogy támogassák a Transilvania repülőtér ügyének a megoldását.
Lokodi ugyanakkor arról is beszámolt, hogy korábban a Kolozs Megyei Tanács elnöke, Alin Tişe a Maros megyei önkormányzatot is írásban szólította fel arra, hogy támogassa egy Dés és Kolozsvár között megépítendő repülőtér ügyét, az annak érdekében történő földvásárlást. Lokodi akkor válaszában jelezte: nem teheti, hiszen ez ellentétben áll azzal az elképzeléssel, hogy a Maros megyei légikikötő korszerű létesítménnyé fejlődjön.
A közgyűlés elnöke azt is elmondta: azonkívül, hogy a vásárhelyi és a kolozsvári reptér között légvonalban nincs 100 kilométer távolság, a Transilvania reptér fejlesztése ellen Berceanu azt a kifogást hozta fel, miszerint ennek nem kielégítő a forgalma. „Ez azért van így, mert a jelentős utazásszervezőket a minisztérium a kolozsvári repülőtér felé irányítja” – állítja Lokodi, aki szerint így a 22-es csapdájába került a Transilvania repülőtér, vagyis nem fejlesztik, mert nincs elég utasa, viszont a későbbiekben sem lesz kellő számú járat, ha nem korszerűsítik a repteret.
Újabb két repülőjárattal bővült tegnap reggeltől a Szatmárnémeti és Bukarest közötti légi forgalom. A Tarom 42 személyes ATR típusú gépei hétfőn és szerdán reggel 8.55-kor szállnak fel Szatmárról, és 1 óra 10 perc alatt jutnak el a fővárosba. Az egy héttel előre lefoglalt repülőjegyek ára megközelíti a vonatjegyét. Csehi Árpád Szabolcs megyei tanácselnök szerint az utazóközönség külön kérésére indítanak járatokat ezekben a korai órákban, így a szatmáriak már délelőtt 11-kor Bukarest központjában lehetnek, és este haza is repülhetnek. A szatmári repülőtérről egyébként márciusban 1440 utas repült Bukarestbe. |
Cáfolta azonban a Maros megyei önkormányzat elnökének állításait Borboly Csaba, a Hargita megyei közgyűlés elnöke, valamint Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács vezetője is. „Hargita megye egyértelműen a marosvásárhelyi reptér megerősítését, illetve a Brassó melletti Vidombákon épülő új légikikötő megnyitását szorgalmazza” – jelentette ki lapunk kérdésére Borboly Csaba.
Mint hangsúlyozta, a vidombáki reptér a tervek szerint olyan szállítási területekre szakosodik, illetve olyan légitársaságok járatait fogadja, amelyek kiegészítik a már meglévő marosvásárhelyi létesítmény szolgáltatásait. „Úgy vélem, a két reptér – egymást kiegészítve – tökéletesen fedezi a Székelyföld légi szállítási igényeit” – szögezte le Borboly, kifejtve, hogy a Kolozsvár és Dés között tervezett új légikikötő ügyében még senki nem kereste meg. Tamás Sándor, a Kovászna megyei közgyűlés elnöke lapunknak nem kívánta kommentálni a Kolozsvár és Dés között tervezett légikikötő ügyét.
Mind a Hargita, mind pedig a Kovászna megyei önkormányzat elnöke beszámolt eközben a Krónikának arról, hogy a múlt héten növelték részesedésüket a Brassó–Vidombák Nemzetközi Repülőtér Rt.-ben. Amint arról lapunkban több ízben is beszámoltunk, a részvénytársaságot Brassó megye és város, Kovászna és Hargita megye, Vidombák város és a kanadai Intelcan cég 2005-ben hozta létre. Ez a projekt előkészítésével foglalkozott, majd a kanadai céget bízta meg a repülőtér építésének és majdani működésének a felügyeletével.
Akkor 100 ezer lej volt a társaság törzstőkéje, ehhez most Hargita és Kovászna megye önkormányzata 500-500 lejjel járult hozzá, 0,5 százalékos részesedést szerzett. Idén áprilisban jóváhagyták, hogy a társaság törzstőkéjét 245 ezer lejjel megnövelik, minden részvényes arányosan hozzájárulhatott a növeléshez, hogy a részesedését megtarthassa. Így a Kovászna Megyei Tanács is 500 lejről 1700 lejre növelte a hozzájárulását, 12 egyenként 100 lej névértékű részvény jegyzésével.
Ezzel az önkormányzat a már 345 ezer lej törzstőkéjű társaságban megtartotta 0,49 százalékos részesedését. A társaság törzstőkéjét azért kellett megnövelni, mert ebből a pénzből fedezik egy osztrák cégtől rendelt műszaki tanulmány elkészítését, ami a szükséges finanszírozás jóváhagyásához szükséges. Tamás Sándor a Krónikának elmondta, a részesedésük szimbolikus jelentőségű, ennek ellenére minden közgyűlésen részt vesznek, ezzel is jelezve, hogy mennyire fontosnak tartják a vidombáki repülőtér megépítését.
Tamás Sándor abban bízik, hogy miután tavaly minden jogi akadály elhárult, sikerül megszerezni a finanszírozást, és elkezdődhet a reptér építése. A kanadai Intelcan 7 millió euró készpénzzel száll be az építkezésbe, Brassó megye önkormányzata 14 millió eurós kölcsönt vett fel a Román Kereskedelmi Banktól, hogy ebből az önrészt fizetni tudja. A vidombáki nemzetközi repülőtér építési költségei az előzetes számítások szerint valamivel több mint 100 millió euróra rúgnak. A korábbi bejelentések szerint az Erste Bank 80 millió euróval hitelezi meg az építőket, a londoni bankkonzorciumnak azonban még jóvá kell hagynia a hitelkonstrukciót.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését.
Áprilisban 4,9 százalékon stagnált az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 6,83 százalékos árnövekedést a szolgáltatói szektorban regisztrálták – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Kérészéletűnek bizonyult a környezetvédelmi minisztérium által meghirdetett roncstraktorprogram, a Környezetvédelmi Alap számítógépes rendszere összeomlott. A portálunk által megkérdezett szakpolitikus szerint a program iránt óriási az érdeklődés.
A bukaresti törvényszék alapfokon elutasította a Greenpeace Románia keresetét, amelyben a környezetvédő szervezet a Neptun Deep beruházás leállítását kérte – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
Hétfőn a román deviza erősödött az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank referencia-árfolyama szerint 1,72 banival (0,34 százalékkal) 5,0993 lejre csökkent a pénteki 5,1165 lejről.