2009. június 24., 09:032009. június 24., 09:03
„Ha valaki tudja, hogy mit jelent gödrös utakon vezetni, hát én tudom. Tizenkét éve járom az utat Maroshévíz és Buzău között. A gödröket már szinte név szerint ismerem, és ha valaha megjavítanák, rendbe tennék a Hargita és Kovászna megyei utakat, szinte rosszul is esne, hogy meg kell válnom régi jó barátaimtól” – nyilatkozta a Krónikának Valeriu Bogdan kamionsofőr, aki hetente három alkalommal szállít deszkát egy kovásznai lerakatnak.
Véleményét osztják azok a turisták is, akiket a napokban a megye két, turisták által leginkább látogatott helyszínén, a Gyilkos- és Szent Anna- tónál faggattunk az utak állapotáról.
„Kár, nagy kár, hogy ilyen állapotban vannak a Székelyföld útjai, mert második Svájc is lehetne. Természeti adottságait figyelembe véve még akár annál több is. Jönnének ide turisták mindenhonnan, de ilyen körülmények között aki egyszer eljön, másodszor már nem biztos, hogy ide kívánkozik, vagy ajánlja a helyeket ismerőseinek” – vélekedett egy Piatra Neamţ-i turista. „Az út a Szent Anna-tóig katasztrofális. Csak kátyúkból áll. Ezt az utat 1973-ban építették turisztikai célzattal, de egyszerűen járhatatlan” – fejtette ki egy látogató.
A probléma súlyosságát a kormány és megyei önkormányzat is belátja. A Traian Băsescu államfő kérésére a Székelyföldre látogató miniszterek is ígéretet tettek, hogy támogatják az infrastrukturális beruházásokat. Amint a Hargita Megyei Tanács sajtóirodájától megtudtuk, a megyében a jelenlegi 360 kilométer aszfaltozott út 500 kilométerre való bővítését tervezik 2012-ig. A munkálatokat évekre lebontva a pénzügyi lehetőségek függvényében végzik el, a Megyei út program keretében.
A megyei önkormányzat költségvetési alapjából idén közel 27 millió lejt különítettek el a megyei utak felújítási és építési programjára. Ebből az összegből 2,6 millió lejt az 1997/577-es számú kormányhatározat révén indított programokból biztosítanak a DJ 174 (650 ezer lej), illetve a DJ 135 és 136A jelzésű megyei utak (1,95 millió lej) karbantartására. Emellett Vasile Blaga vidékfejlesztési miniszter további kilencmillió lejt meghaladó összeget ígért a Hargita megyei utakra. Ezekből az összegekből lényegében elkezdődnek az útjavítási munkálatok, befejezésüket azonban 2012-re időzítették.
Borboly Csaba megyei tanácselnök szerint a javítási munkálatok ütemezése során elsőbbséget élveznek a megyehatárig terjedő utak, illetve ezeknek az utaknak az összekötése a szomszédos megyék útjaival. Ezen belül is elsősorban azokat az útszakaszokat részesítik előnyben, amelyek turisztikai szempontból fontos térségen haladnak át. A megyei önkormányzat elnöke ugyanakkor nehezményezi, hogy több feljavított útszakasz máris megrongálódott, ennek okát az elöljáró a megnövekedett teherforgalomnak tulajdonítja. Mint tájékoztatott, a forgalom visszaszorítására forgalomkorlátozási és közlekedésbiztonsági jelzőtáblákat helyeztek, és helyeznek el. Erre a célra 242 660 lejt különítettek el. Az összegből 166 táblát sikerült elhelyezni Székelyudvarhely térségében és 81-et Csíkszéken, további 350 útjelző táblát rendeltek meg a Gyergyói-medencének.
A Hargita megyei önkormányzat prioritási listáján elsők között szerepel a térség idegenforgalmának fellendítése. Ennek érdekében 15 projekt finanszírozását kérik a turisztikai minisztériumtól. A megyei tanács sajtóirodájának tegnapi közleménye rámutat, abban bíznak, hogy a szaktárca mielőbb folyósítja az igényelt pénzösszeget, s így rövidesen hozzá is láthatnak a kivitelezési munkálatokhoz.
A projektek nagy része a hegyi turistaösvények biztonságossá tételét célozza a Hargita-hegységben, a Bálványos–Csomád-térségben. Ugyanakkor külön projekttel pályáznak a Szent Anna-tó felé vezető út rehabilitálására. A Csíkszentimréhez tartozó Büdös-fürdő is szerepel a tanács prioritási listáján, továbbá Borszéken gyógyfürdőközpontot szeretnének kiépíteni. A gyergyóremetei fürdő újjáépítésére is külön programmal pályáznak, s szintén a turisztikai minisztériumtól lehívható pénzösszegeket fordítanák a maroshévízi, illetve a gyergyócsomafalvi turizmus fellendítését célzó projektekre. A csíkmadarasi és a Madicsa-fürdői gyógyfürdők korszerűsített is szerepel továbbá a tervek között. Máréfalván eközben turisztikai tájékoztató központot alakítanának ki.
„Hargita megye középtávú fejlesztési tervével fő célkitűzésünk, az hogy versenyképes gazdasági és társadalmi környezetet tudjunk kialakítani, amely egyszerre stabil, egészséges és változatos, illetve képes arra, hogy biztosítsa a gazdasági növekedés fenntarthatóságát, a megye lakosságának életminőségét, és csökkentse az ország és az Európai Unió különböző térségei között tátongó színvonalbeli különbségeket” – fogalmazott a projektek kapcsán Borboly Csaba.
A tanácselnök úgy látja, a megye turizmusának alapját a családi vállalkozásoknak, a hagyományoknak és hagyományos termékeknek kell képezniük. „Szálláslehetőségeink vannak, de ez még nem elég. Jellegzetes programokkal kell előrukkolnunk, amelyekkel rá tudjuk venni a turistákat, hogy több mint egy napig időzzenek nálunk. Ehhez úgy látom, együtt kell működniük a megye különböző térségeinek, de a régió megyéinek is, hogy például a Szebenbe érkező turisták jussanak el Brassóba és Hargita megyébe is” – szögezte le a megyei önkormányzat vezetője.
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését.