Meglehetősen furcsa elgondolás, hogy az országos adóhatóság (ANAF) bármikor bármilyen információt kikérhet a bankoktól – fogalmazta meg lapunk megkeresésére Diósi László.
2016. július 28., 19:382016. július 28., 19:38
2016. július 28., 20:242016. július 28., 20:24
Az OTP Románia vezérigazgatója nem látja szükségesnek ezt a szigorítást, és szerinte ilyen gyakorlatra nincs is példa, hiszen ha bármilyen gazdasági bűncselekmény gyanúja felmerül, ügyészségi vagy bírósági határozattal úgyis kikérhetik ezeket az adatokat, a hatóságok élnek is ezzel a lehetőséggel, azonkívül a számlatulajdonos kérésére bármilyen információt kiad a bank.
Visszavonulót fújnak?
A bankárt azt követően kérdeztük a témáról, hogy a pénzügyminisztérium honlapján közvitára bocsátott, az online pénztárgépeket kötelezővé tevő jogszabályt kiegészítő tervezet értelmében az adóhatóság információkat kapna a bankkártyával fizető ügyfélről. A dokumentum szerint az ANAF megkapná a bolt azonosítóját (ID), a POS-terminál ID-ját, a számla számát, értékét, kibocsátásának időpontját, a kártyaelfogadó intézmény kilétét, a kártya számát, a kifizetési jóváhagyás kódját.
Tehát a tervezet értelmében az adóhatóság megkapna minden lehetséges információt az eladóról és a vevőről, ami jelen pillanatban csak bírói végzéssel érhető el. De úgy tűnik, a negatív sajtóvisszhang nyomán visszavonulót fúj a pénzügyi tárca. A Hotnews.ro hírportál megkeresésére ugyanis a minisztérium csütörtökön azt közölte, latolgatják, hogy a tervezetben kért adatok egy részéről lemondjanak. Példaként a vásárló bankkártyájának a számát említik. De készek lemondani minden olyan adat igényléséről, amelyek nem állnak a bankok rendelkezésére, azt viszont, hogy pontosan milyen információkról van szó, nem említik.
Kell az adózási fegyelem
„Magánszemélyek esetében még kevésbé érthető ez a szigorítás, hiszen ma már mindenki számlára kapja a jövedelmét, másrészt adóellenőrzés során bírósági vagy ügyészégi felhatalmazással bármikor bekérhetik az adatokat\"– fejtette ki kérdésünkre Diósi László, aki egyúttal arra is felhívta a figyelmet, hogy egy ilyen lépés nem növelné a pénzintézetek iránti bizalmat.
Az OTP Románia Bank vezérigazgatója ugyanakkor az online pénztárgépek bevezetésének hasznára is rámutatott, hiszen mint mondta, Románia egyik legnagyobb problémája az adózási fegyelem, ezért kerül kevés pénz a rendszerbe, ez pedig kihat az egészségügy vagy éppen a nyugdíjrendszer helyzetére is. „Európai összehasonlításban Romániában a legalacsonyabb az adót befizetők fegyelme, ez olyan furcsa mutatókból is kiderül, mint hogy nagyon kevés a cigaretta vagy alkohol után befizetett áfa, mert a többség a feketepiacról vásárol, vagy hogy szokatlanul alacsony a boltok forgalma\" – magyarázta a bankigazgató.
Szerinte ebből a megközelítésből a pénztárgépek online működtetése forradalmi lépés lehet, sokat javít majd az adózás fegyelmén, megnöveli a költségvetés bevételét, és kifehéríti a gazdaságot. Mint hangsúlyozta, Magyarországon már évek óta kifogástalanul működik a rendszer, bár a bevezetésekor ott is volt ellenállás, azóta kiderült, hogy egészen más szintre emelte az adófegyelmet.
„Ennek az intézkedésnek minden tisztességes ember csak örülhet, hiszen az ügyeskedők nem tudják majd megkerülni az adózást\" - hangsúlyozta Diósi László, emlékeztetve, különböző szabályozásokkal már eddig is próbálták a készpénzforgalom ellenében az online, kártyás rendszert erősíteni. Ilyen korlátozás volt, hogy a cégek esetében nem haladhatja meg a tízezer lejt a készpénzkifizetés, hiszen a sok készpénzhasználattal lehet adót kerülni. Ami a számlákon átfolyik, azt már nem lehet elrejteni, ezért is értelmetlen a bankár szerint az intézkedés, hogy az adóhatóság bármikor, bármilyen adatot a számlatulajdonos beleegyezése vagy a nyomozó hatóságok határozata nélkül bekérhessen.
Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.
Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.
Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).
Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.
Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
szóljon hozzá!