2011. március 17., 08:402011. március 17., 08:40
Mint arról korábban beszámoltunk, a sepsiszentgyörgyi Székelyföldi Termék Egyesület az Európai Unió Közösségi Védjegy Hivatalánál (OHIM) védette le a székelyföldi termék márkanevet, míg a Hargita Megyei Tanács a Román Találmányi és Védjegy Hivatalnál (OSIM) jegyeztette be a székely termék védjegyet. Varga Gábor, az OSIM vezérigazgatója a Krónikának elmondta, mindkét márkanév érvényes, párhuzamosan odaítélhető. A székelyföldi termék közösségi védjegy az Európai Unió területén, míg a hargitaiak által bejegyeztetett székely termék védjegy Románia területén érvényes. Mindkettő minőségi védjegy, pontosan szabályozott kritériumrendszer alapján ítélhető oda, magyarázta Varga Gábor. A vezérigazgató szerint a márkanevek használata nagyon jó kezdeményezés, elősegíti a székely termékek európai szintű megjelenítését, és mindenkinek érdeke, hogy ezeket támogassa.
Háromszéken egy időre elakadt a székelyföldi termék védjegy használata, mert azt az egyik alapító tag, Erőss Cecília nevére jegyeztették be. Az asszony megbetegedett, Budapesten kezelték, férje eltűnt, pedig nála volt az egyesület pecsétje, a számla és a nyugtatömb. A közelmúltban azonban sikerült megszerezni Erőss Cecíliától a használati jogot – újságolta lapunknak Gazda Zoltán, a Székelyföldi Termék egyesület elnöke. Hozzátette: ezt a nyilatkozatot már az OHIM is hitelesítette.
Gazda elkészítette az elbírálási kritériumrendszert, és ha azt is jóváhagyja a védjegyhivatal, akkor a vállalkozók megkapják és használhatják a márkanevet. Eddig 13 háromszéki vállalkozó fizette ki egy évre a 250 eurós tagsági díjat, hogy a védjegy birtokába jusson. A civil szervezet alapítói a védjegy levédésére magánszemélyektől kértek kölcsönt, bejáratása is jelentős reklámköltséget feltételez, ezért nem tudják azt ingyen adni.
A Hargita megyei önkormányzat ugyan nem kér pénzt a székely termék márkanévért, Háromszéken mégis kevesen érdeklődnek a lehetőség iránt. Gazda Zoltán tagja a hargitai védjegyet odaítélő Kovászna megyei albizottságnak is, elmondása szerint a hargitai önkormányzat Cora-akciója lehet a szakítópróba: ha – a tavalyhoz hasonlóan – idén sem visznek háromszéki termékeket a magyarországi nagyáruházlánc polcaira, azt a Kovászna megyei vállalkozók hátrányos megkülönböztetésként élik meg, és ez rontja az együttműködés esélyeit.
Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke tegnap a Krónikát arról tájékoztatta, hogy eddig kilenc termelő, gyártó másfél száz termékre kapta meg a székely termék márkanevet. Többek között a székely káposzta, mustár, ásványvíz, méz, kerámiák a védjegy hordozói. Az egyetlen Kovászna megyei igénylés elbírálás alatt van, a háromszéki üzletember attól teszi függővé, hogy beviszi-e a kiegészítő dokumentumokat, hogy a Cora megrendeli-e a termékeit. A Kovászna megyei albizottság működik, és Borboly Csaba abban bízik, hogy egyre többen kérik majd a márkanevet. Megtudtuk, a projektet Maros megyére is kiterjesztenék, folyamatban van az ottani albizottság megalakítása. Borboly szerint átfogó marketinggel nagyon jó eredményeket tudnak felmutatni, tavaly csak a Cora-akció 50 millió forintos többletbevételt hozott a székely vállalkozóknak.
Csíkszeredában havonta szerveznek hagyományos vásárt, időszakonként nagyvásárt, a termelők pedig azt tervezik, hogy közösen dolgozzák fel a tejet, vágóhidat létesítenek, s a pékek is szövetkeznének, hogy esetleg a külföldi piacra is kijussanak. „A kezdeményezés minden ágazatban már most fejlődést hoz a Székelyföldnek” – szögezte le Borboly, aki szerint meg kell szüntetni a gyakorlatot, hogy kiviszik a nyersanyagot, azt ugyanis helyben kell feldolgozni, majd úgy értékesíteni. „A mezőgazdaság és a turizmus összefonódására építve Zöld Székelyföldet kell létrehozni” – összegzett a Hargita megyei önkormányzat elnöke.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A szélsőjobboldali jelölt, George Simion közel 41 százalékos eredménye és a PSD–PNL–RMDSZ-koalíció jelöltjének, Crin Antonescunak a kiesése máris megmutatja a romániai pénzpiacokra gyakorolt első hatásokat.
Kitolta a magyar MVM energetikai cég a német E.ON egyes romániai érdekeltségének átvételére vonatkozó becsléseket annak nyomán, hogy a román hatóságok aggályokat fogalmaztak meg az ügylettel kapcsolatban.
Az A3-as jelzésű észak-erdélyi autópálya problémás szakaszán megépítendő viaduktok műszaki engedélye elbírálásra vár az országos közútkezelő vállalat (CNAIR) műszaki és gazdasági bizottságában, az építkezés így csak később kezdődhet.
Az európai uniós csatlakozás óta látványosan nőtt a romániai lakosság jövedelme, az egyenlőtlenségek azonban nem tűntek el – húzza alá a Romanian Economic Monitor kutatócsoport friss elemzése.
Csalásnak bizonyulhatnak az ellenállhatatlannak tűnő nyaralási ajánlatok, és résen kell lenniük a vakációzásra vágyóknak, hiszen számos „digitális” csapda leselkedhet rájuk – hívta fel a figyelmet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Az ING Bank Románia makrogazdasági szakértőinek várakozásai szerint az ország nominális GDP-je 2034-ben meghaladhatja a 700 milliárd eurót, 2035-ben pedig megközelítheti a 800 milliárd eurót.
Románia gazdasága erős és ellenálló – szögezte le Tánczos Barna pénzügyminiszter szerdán a Facebook-oldalán közzétett posztban.
Márciusban 16 százalékkal, közel 10,5 milliárd euróra nőttek a költségvetés bevételei – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök a szerdai kormányülés elején.
Az idei első negyedévben 21.006 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 16,95 százalékkal kevesebbet, mint 2024 első három hónapjában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) szerdán közölt adataiból.
Az Alstomnak 50 millió eurós kötbért kell fizetnie a Vasúti Reformhatóságnak (ARF), mert nem tartotta be 37 új vasúti szerelvény szállítási ütemtervét – közölte az ARF.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!