Többletbevételéből készül kompenzálni a kormány az üzemanyagok árát

Kormányzati és koalíciós szinten egyaránt terítékre került szerdán az üzemanyagok meredek drágulásának kérdése Bukarestben. Nicolae Ciucă miniszterelnök az energiaügyi és a pénzügyminiszterrel egyeztetett a témában, majd összeültek a koalíció vezetői is. A megbeszélésen az az elvi megállapodás született, hogy a kormány három hónapra – júliusban, augusztusban és szeptemberben – bizonyos összeggel kompenzációt nyújt az üzemanyagok árához a kereskedőknek.

A kompenzáció várhatóan nem a benzin és gázolaj árának bizonyos százalékát teszi majd ki, hanem literenként fix összegű lesz.

Ciucă és Marcel Ciolacu, a román Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke egy informális megbeszélésen elmondta, a részleteket a csütörtöki kormányülést követően ismertetik. Kiderült, a kormány megvizsgálta az üzemanyag általános forgalmi adója, valamint a jövedéki adó csökkentésének lehetőségét is, ám a miniszterelnök szerint ennek a lépésnek hosszú távon nem lenne kedvező hatása. A román sajtóban megjelent híradások szerint Nicolae Ciucă a háttérbeszélgetésen elmondta, az áfa lefaragása legtöbb egy hónapig éreztetné hatását, majd az árak tovább növekednének.

Az árkompenzációt az állami költségvetésből fogják fedezni, de a kormány annak a lehetőségét is elemzi, hogy az összegek egy részét az ágazatban működő vállalatok állják.

A román Szociáldemokrata Párt (PSD) eddig árplafont sürgetett, ugyanakkor leszögezte: nem ért egyet az üzemanyagok 19 százalékos áfájának, illetve a jövedéki adó csökkentésével, az alakulat szerint ugyanis nincs garancia arra, hogy a kőolajipari társaságok a lefaragásnak megfelelően csökkentik az árakat. A koalíciós partner felvetésére a Nemzeti Liberális Párt (PNL) úgy reagált, éppen hogy adóügyi intézkedésekkel lehet mérsékelni az üzemanyagárak emelkedését, a pénzügyminisztériumnak meg kell vizsgálnia, milyen eszközök állnak a rendelkezésére a csökkentésre, ezzel párhuzamosan a Versenytanácsnak és az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóságnak (ANPC) is meg kell vizsgálnia a helyzetet. Vagyis a két párt egymásra hárítja a felelősséget: a PSD Virgil Popescu liberális energiaügyi minisztertől, míg a PNL Adrian Câciu szociáldemokrata pénzügyminisztertől várja a megoldást.

Közben az üzemanyagok ára megállíthatatlanul kúszik felfele: szerdán a hazai töltőállomásoknál a standard benzin ára 8-61-8,67 lej, a gázolajé 9,19-9,28 lej között mozgott.

Rácz Béla Gergely közgazdász (akit szerdán, de a kormányzati szándék bejelentését megelőzően nyilatkoztattunk) nem tartja valószínűnek, hogy Románia bármit is lépni fog az üzemanyagár mérséklése érdekében, holott a lakosság és az infláció szempontjából is jót tenne, ha csökkennének az árak, hiszen a magas üzemanyagár minden más termék árába bekerül, és felfele nyomja a pénzhígulást. A kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa lapunknak kifejtette, noha bármi megtörténhet, szerinte az üzemanyag hatósági árszabályozását nem vezeti be a kormány, hiszen a PNL gazdasági megfontolásokból erőteljesen tiltakozik ellene, az adócsökkentés pedig kivitelezhetetlennek tűnik, mert azt a költségvetés már nem bírja meg.

Kérdésünkre elmondta, nem szokatlan, hogy miközben a kőolaj világpiaci ára rövidtávon csökken, a benzin és a gázolja ára a kutaknál növekszik, hiszen a folyamatokat a határidős szerződések befolyásolják. Szerinte spekuláció a kőolaj világpiacán fordul elő, a finomított üzemanyagok piacán kevésbé, így az erre irányuló ellenőrzések sem vezetnek árcsökkenéshez. Rácz Béla Gergely rámutatott, Oroszország eddig jelentős kőolajexportőr volt, és amíg a háborús helyzet fennáll, és Oroszországból nehezen vagy nem lehet beszerezni a kőolajat, amíg nem köttetnek új szerződések, elképzelhető, hogy az üzemanyag tartósan drága marad.

A kolozsvári önkormányzati képviselőként is tevékenykedő egyetemi oktató úgy véli, a hatósági árszabályozás, vagy ársapka olyan esetben tud hatékony lenni, amikor rövid távú hatásokat kell elsimítani, amikor azt feltételezik, hogy bizonyos termékek ára rövid távú ingadozás miatt erősen megemelkedik, és a hatósági árszabályozás gyakorlatilag kiigazítja ezt a trendet. Rácz Béla Gergely hozzátette, az intézkedés bevetése ilyen esetben is kétséges, de ilyenkor vannak gazdasági, racionális érvek, hogy miért lehet szükséges. Amikor viszont az árak tartósan magasak – mint ahogy jelenleg a kőolajé, és ezen keresztül az üzemanyagoké –, akkor a kormánynak van ugyan hatásköre, alkalmazhatja a hatósági szabályozást ármérséklő intézkedésként, viszont ennek legtöbb esetben „nagyobb a böjtje, mint a haszna”.

„Ezzel a lépéssel ugyanis a veszteséget rátolja az állam a benzinkutakra, illetve az üzemanyagtöltőállomás-hálózatokra, és nem biztos, hogy ezt sokáig el tudják viselni, így komoly fennakadások, és egyensúlymegbomlások alakulhatnak ki az ellátási láncokban. A közgazdaságtan egyik legfontosabb alaptörvénye, hogy nincs ingyen ebéd, valamikor úgyis a fogyasztó fizeti meg mindennek az árát” – szögezte le a közgazdász.

Rámutatott, ha olyan egyszerű lenne az árszabályozás, hogy egy kormány eldönti, a különböző árucikkekért mennyit kell fizetni, egészen másként működne a világ.

Rövidtávon be lehet vezetni az ársapkát, ám ennek sok más következménye lehet: veszteségük csökkentése érdekében mennyiségi korlátozásokat vezethetnek be a töltőállomások, benzinkutak mehetnek csődbe, különböző piaci szereplők előnyre tehetnek szert másokhoz képest, mindez pedig a verseny és a gazdasági egyensúly romlásához vezet. „Nyilván az infláció és az emberek szempontjából is rossz, ha magasak az üzemanyagárak, ám a mesterséges beavatkozás csak ideig-óráig számít fájdalomcsillapítónak, de az okot nem kezeli, valójában olyan fájdalomcsillapító, amitől aztán más betegségek alakulnak ki” – mutatott rá az egyetemi oktató.

Elvileg jobb megoldás lenne az adócsökkenés, mert az nem torzítja a piacot – vélekedik Rácz Béla Gergely, hozzátéve, ha az állam adócsökkentéssel próbálná mérsékelni az árakat, nem tolná át a veszteséget a gazdasági szereplőkre. Ennek azonban több vetülete és akadálya van. Egyrészt ha a kormány eldönti, hogy csökkenti az üzemanyag jövedéki adóját vagy áfáját, annak még nem közvetlen következménye, hogy a termékek is olcsóbbak lesznek, mert dönthetnek úgy a kutak, hogy ennek ellenére sem faragják le az árakat. Tehát egy ilyen lépést mindenképpen a gazdasági szereplőkkel történő egyeztetésnek kellene megelőznie. Másrészt Romániában az adócsökkentés azért nehezen kivitelezhető, mert nagyon magas a költségvetés hiánya (a kormány idén 5,8 százalékos államháztartási hiányt vállalt), a szociális intézkedések nyomán megemelkedtek a kiadások, a bevételek viszont nem.

„Az amúgy is hiánnyal megtervezett költségvetés hiánya még így is magasabb lesz a tervezettnél, egy adócsökkentés következtében még inkább elszállna a deficit, aminek a finanszírozása egyre többe kerül: négy hónappal ezelőtt 6 százalékkal lehetett finanszírozni az államadósságot, most 8 százalék felett van. Ha a kormány az előző években úgynevezett anticiklikus politikát folytatott volna, nem költekezett volna túl, akkor most több lehetősége lenne, ám nem ezt tette, így most a mozgástere jelentősen beszűkült” – állapította meg lapunknak Rácz Béla Gergely.

A koalíciós pártok álláspontjától függetlenül nem véletlen egyébként, hogy a kormány ódzkodik az árplafontól vagy a jövedéki adó esetleges csökkentésétől, az üzemanyagárak drágulásának legfőbb nyertese ugyanis az államkassza. Az Intelligens Energia Egyesület (AEI) számításai szerint június második felében 63 százalékkal többe kerül a benzin és a gázolaj Romániában, mint a tavalyi év hasonló időszakában, ennek oka pedig elsősorban a kőolaj árfolyamának 64 százalékos, a lej/dollár árfolyamának 14 százalékos, továbbá a kőolaj Fekete-tengeri szállítási, valamint a hajók biztosítási költségének 500 százalékos emelkedésében keresendő.

A független szakértőket tömörítő szervezet frissen közzétett elemzésében rámutat, hogy az állam az idei év első hat hónapjában a benzin és a gázolaj eladása nyomán 40 százalékkal több áfabevételre tett szert, mint a tavalyi év első felében.

„Akárcsak az elektromos energia és a földgáz esetében, az üzemanyagár-drágulásnak is az állam a legnagyobb haszonélvezője. A román állam idén január és június között 600 millió eurós többletbevételre tett szert a benzin és a gázolaj emelkedése nyomán a tavalyi év első feléhez képest. Az üzemanyagot forgalmazó kőolajipari cégek többletbevétele valószínűleg az állam bevételének a tizedére rúg” – állapítja meg az AEI, amely szerint ezt a váratlan, „szél befújta” töbletbevételt kellene „szétosztani” a fogyasztóknak, és akkor az üzemanyag literenkénti ára 7,3-7,4 lej között mozogna.

A civil szervezet nem tartja jó megoldásnak, ha a kormány felső határt szabna az üzemanyagok árának, ez ugyanis az AEI szerint benzin- és gázolajhiányhoz vezetne a piacon. Ehelyett az egyesület szerint a hatóságoknak csökkenteniük kellene az üzemanyag jövedéki adóját és általános forgalmi adóját (áfa/TVA), továbbá Bukarestnek új energiabeszerzési lehetőség után kell néznie. A szervezet amúgy borúlátó forgatókönyvet vázol a közeljövőre, szerinte a gázolaj ára hamarosan 11, a benziné pedig 10 lej fölé kúszik literenként. Más szakértők szerint ugyanakkor ha a jelenlegi 19 százalékról 5-re csökkenne az üzemanyagok áfája, akkor 5,5-6 lejre eshetne vissza az energiahordozók ára a kútnál – de csak abban az esetben, ha a kőolajipari társaságok is igazodnának a csökkenéshez, és nem próbálnának ebből is nyerészkedni.