A minimálbér növelése elsősorban a magánszférában tevékenykedő cégeket érinti, a közalkalmazottak többségének fizetése ugyanis meghaladja a garantált minimális juttatást. A kormány tavaly decemberi adatai szerint országos szinten 1,13 millió munkavállaló kap minimálbért, közülük 1,09 millióan dolgoznak a magánszektorban, és alig 39 ezren közalkalmazottak.

A nettóbér kiszámítására alkalmas Calculatorsalariu.ro honlap szerint az 1250 lejes bruttó minimálbér biztosításához a munkaadónak 1538 lejt kell kifizetnie a társadalombiztosítási hozzájárulással együtt. Az 1050 lejes fizetés valós költsége 1292 lej, így a május elsejétől hatályba lépő intézkedés nyomán az alkalmazók pluszköltsége minden, minimálbért kereső munkavállaló után körülbelül 250 lej. Az a cég egyébként, amely a teljes munkaidős, napi nyolc órás állást betöltőknek a garantált minimális juttatásnál kevesebbet fizet, 1000-től 2000 lejig terjedő bírságot kapnak mindegyik törvénytelen egyéni munkaszerződés után.

A tizenkilenc százalékos növelés után azonban Románia továbbra is sereghajtónak számít az Európai Unióban, Bulgária után ugyanis még mindig itt a legkisebb a minimálbér. A kormány ugyanakkor pluszbevételre számíthat az egészségügyi és nyugdíj-hozzájárulások, valamint a magánszférában a jövedelemadó, illetve a közúti bírságok után is, a büntetőpont értéke ugyanis a minimálbér 10 százaléka, így hétvégétől ez is emelkedik.

A garantált minimális juttatás növelésével elvileg az egészségbiztosítási hozzájárulás mértéke is emelkedik a jövedelemmel nem rendelkező, nagykorú állampolgárok, valamint a külföldön hivatalos munkaszerződés nélkül dolgozó, romániai lakcímmel rendelkezők számára. Ez az előírás azonban megszűnhet, a pénzügyminisztérium ugyanis olyan tervezeten dolgozik, amely szerint az érintett személyek választhatnak, hogy havonta befizetik a hozzájárulást, vagy csak akkor róják azt le, amikor állami egészségügyi szolgáltatást igényelnek.

A január elsejétől hatályba lépett új adótörvénykönyv előírja, hogy a semmilyen forrásból bevételt nem szerző, nagykorú polgároknak is egészségbiztosítási hozzájárulást kell fizetniük, amely a bruttó minimálbér 5,5 százaléka – a közteher befizetése alól a 18 év alattiak, a 26 évnél fiatalabb diákok és egyetemi hallgatók, a várandós nők, a mozgássérültek, a politikai üldözöttek és az eltartott kategóriába tartozó személyek mentesülnek. A szabályzatot azonban többen is bírálták, a pénzügyi tárca illetékesei pedig februárban ígéretet tettek arra, hogy hamarosan módosítják a törvénykönyv vonatkozó cikkelyét úgy, hogy választási lehetőséget biztosítsanak az érintett személyeknek.