Fotó: Ilusztráció
2012. november 01., 14:482012. november 01., 14:48
Radu Timiş elmondta, az elektromos energia és a földgáz árának növelése miatt az elmúlt hónapokban már 15 százalékkal voltak kénytelenek drágítani a hústermékeket. „A fogyasztók zsebében egyre kevesebb pénz van, így visszaesett a vásárlói kedv, a lakosság pedig egyre olcsóbb és egészségtelenebb termékeket fogyasztanak. A húsfeldolgozók eközben év elejéhez képest már 25 százalékkal fizetnek többet a nyersanyagokért” – panaszolta Timiş.
A termelők sem föltétlenül értenek egyet a hústermékek drágításával, a jelenlegi körülmények között azonban legalább 10 százalékos áremelésre lesz szükség karácsonyig - mondta. Az ARC vezetője szerint kérdéses, hogy a piac elbírja-e a növekedést.
Ioan Ladoşi, a sertéshús-feldolgozásért felelős egyesület elnöke szerint a disznóhúsért a mostanihoz képest akár 15 százalékkal is többet kell majd fizetni a téli ünnepek környékén. „Ennél nagyobb mértékű áremelésre lenne szükség, a fogyasztói piac azonban többet már nem bírna el. Országos szinten, karácsony környékén mintegy hárommillió disznót vágnak le az emberek saját otthonukban, ez pedig nagyon ártalmas a piac számára” – vélekedett Ladoşi.
A szárnyashús-feldolgozók sincsenek jobb helyzetben, az illetékesek szerint ugyanis több vállalat az előállításra költött összeget sem tudja visszahozni eladásokból. A szakemberek rámutattak, több feldolgozó közel áll a csődhöz, azonnali megoldást pedig az adó- és illetékcsökkentés jelentene, ezzel ugyanis a csalások és sikkasztások száma is visszaszorulna. „A szárnyashús-feldolgozók jobban járnának, ha az állatok ellátására megvásárolt gabonaféléket adnák el a hús helyett” – jegyezte meg Ilie Van, a szárnyasok értékesítéséért felelős egyesület vezetője. A szakértő ugyanakkor hozzátette, a csirkehús-feldolgozók nem emelhetik tovább az árakat, ugyanis elérték a maximális értéket, amelyen még értékesíthetik termékeiket.
A szakegyesületek adatai szerint egyébként a legkeresettebb hústermék Romániában a sertésből készült termékek, melyek a lakosság által elfogyasztott mennyiség mintegy felét teszi ki. Romániában az évi húsfogyasztás személyenként körülbelül 60 kilogramm, így egy állampolgár évente mintegy 30 kilogramm disznóhúst fogyaszt, míg például szárnyasokból ez az arány 15-20 kilogramm, szarvasmarha esetében pedig 6 kilogramm. A romániai húsfogyasztás egyébként alulmarad az európai uniós átlaghoz képest. Az EU-ban évente személyenként 40-45 kilogramm sertéshús, 24 kilogramm szárnyasokból készült termék fogy, a romániai 10 százalékhoz képest pedig az unióban a teljes fogyasztás 40 százalékát teszi ki a szarvasmarhahús.
Nagyváradon nyitott üzemet a finn Amer Sports – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
A 2022-es energiaválságot követő csökkenés óta a tavalyi második félévben nőtt először a földgáz lakossági ára az Európai Unióban (EU); a legalacsonyabb árakat Magyarországon, Horvátországban és Romániában jegyezték.
Alaposan megrengeti Románia és ezáltal a polgárok pénzügyeit az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye.
A szélsőjobboldali jelölt, George Simion közel 41 százalékos eredménye és a PSD–PNL–RMDSZ-koalíció jelöltjének, Crin Antonescunak a kiesése máris megmutatja a romániai pénzpiacokra gyakorolt első hatásokat.
Kitolta a magyar MVM energetikai cég a német E.ON egyes romániai érdekeltségének átvételére vonatkozó becsléseket annak nyomán, hogy a román hatóságok aggályokat fogalmaztak meg az ügylettel kapcsolatban.
Az A3-as jelzésű észak-erdélyi autópálya problémás szakaszán megépítendő viaduktok műszaki engedélye elbírálásra vár az országos közútkezelő vállalat (CNAIR) műszaki és gazdasági bizottságában, az építkezés így csak később kezdődhet.
Az európai uniós csatlakozás óta látványosan nőtt a romániai lakosság jövedelme, az egyenlőtlenségek azonban nem tűntek el – húzza alá a Romanian Economic Monitor kutatócsoport friss elemzése.
Csalásnak bizonyulhatnak az ellenállhatatlannak tűnő nyaralási ajánlatok, és résen kell lenniük a vakációzásra vágyóknak, hiszen számos „digitális” csapda leselkedhet rájuk – hívta fel a figyelmet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Az ING Bank Románia makrogazdasági szakértőinek várakozásai szerint az ország nominális GDP-je 2034-ben meghaladhatja a 700 milliárd eurót, 2035-ben pedig megközelítheti a 800 milliárd eurót.
Románia gazdasága erős és ellenálló – szögezte le Tánczos Barna pénzügyminiszter szerdán a Facebook-oldalán közzétett posztban.