Fotó: Gábos Albin
Tavaly 4,8 százalékkal nőtt a román gazdaság – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által kedden közzétett gyorsjelentésból.
2023. február 14., 11:142023. február 14., 11:14
2023. február 14., 15:512023. február 14., 15:51
A most nyilvánosságra hozott adatsorok szerint a bruttó hazai termék (GDP) 2022 negyedik negyedévében reálértéken 1,1 százalékkal volt nagyobb, mint az előző negyedévben.
2021 azonos időszakához mérten nyers adatként 4,6 százalékkal, a naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 5 százalékkal volt nagyobb a román GDP.
A statisztikai intézet közlése szerint a kiigazított érték szerint az első negyedévben 4,3 százalékkal, a második negyedévben 3,8 százalékkal és a harmadik negyedévben 4,4 százalékkal nőtt a román gazdaság az előző év azonos időszakához mérten. A kiigazított érték szerint a tavalyi első negyedévben 1,4 százalékkal, a második negyedévben 1,2 százalékkal, míg a harmadik negyedévben 1,1 százalékkal nőtt a román gazdaság az előző negyedévekhez mérten.
Elkerüli idén a recessziót Románia gazdasága, a bruttó hazai termék (GDP) növekedése azonban 2023-ban 2,5 százalékra lassul, ami egyértelműen elmarad az egy évvel korábban becsült 4,7 százalékos ütemtől – vetíti előre a BBTE kutatócsoportja.
Az országos előrejelzési bizottság legutóbbi előrejelzésben 4,9 százalékos növekedést vetített előre a 2022-es évre. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) eközben éppen 4,8 százalékos gyarapodást várt.
Valamivel borúlátóbb volt az Európai Bizottság és a Világbank, elemzőik 4,5, illetve 4,6 százalékos növekedést jeleztek előre legfrissebb prognózisukban.
Az országos előrejelzési bizottság 2,8 százalékos, az Európai Bizottság 2,5 százalékos, az IMF 3,1 százalékos, a Világbank pedig 2,6 százalékos növekedést vetített előre.
A kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának (KGTK) kutatócsoportja is úgy számol, hogy elkerüli idén a recessziót Románia gazdasága, a GDP növekedése azonban 2,5 százalékra lassul.
A román gazdaság 2023-ban 2,5 százalékkal, 2024-ben 3 százalékkal bővül az Európai Bizottság (EB) téli időközi gazdasági előrejelzése szerint. Az Agerpres által idézett prognózis idénre 9,7 százalékos, jövőre 5,5 százalékos inflációt jósol.
Az EU statisztikai hivatala, az Eurostat által szintén kedden nyilvánosságra hozott adatsorokból ugyanakkor kiderül, hogy az Unió bruttó hazai terméke 2022 negyedik negyedévében stagnált az előző negyedévhez képest, az euróövezet gazdasága 0,1 százalékkal bővült,
A negyedik negyedévben az előző negyedévhez képest Írország (3,5 százalék), illetve Ciprus, Dánia és Románia (egyenként 1,1 százalék) gazdasága bővült a legnagyobb mértékben. Lengyelországban (mínusz 2,4 százalék), Litvániában (mínusz 1,7), Ausztriában (mínusz 0,7), Svédországban (mínusz 0,6), Magyarországon (mínusz 0,4), a Cseh Köztársaságban (mínusz 0,3), Németországban és Finnországban (egyaránt mínusz 0,2), illetve Olaszországban (mínusz 0,1) csökkent a GDP.
A múlt év október-decemberében 2021 negyedik negyedévéhez képest az euróövezetben 1,9 százalékkal, az Európai Unióban pedig 1,8 százalékkal gyarapodott a GDP, miután az előző negyedévben az euróövezetben 2,3 százalékkal, az EU pedig 2,5 százalékkal nőtt.
Az uniós tagállamok közül a legjelentősebb éves gazdasági növekedést Írországban (15,7 százalék) és Romániában (5 százalék) jegyezték, csupán Svédországban (mínusz 0,6 százalék) és Litvániában csökkent a GDP.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!