Egyelőre nincs bizonyíték arra vonatkozóan, hogy a nagy áruházláncok az elmúlt időszakban növelték volna áraikat az élelmiszerre kivetett általános forgalmi adó (áfa/TVA) 9 százalékra való csökkentése előtt – derült ki a mezőgazdasági minisztérium jelentéséből, amelyet szerdai ülésén elemzett a kormány.
2015. május 06., 15:342015. május 06., 15:34
2015. május 06., 19:332015. május 06., 19:33
A dokumentumban ugyanakkor az is szerepel, hogy a Versenytanács a továbbiakban közel 600 olyan szupermarketben végez ellenőrzést, ahol felmerült a termékek drágításának gyanúja, emellett visszamenőleg információkat kér az árakra vonatkozóan az üzletláncoktól.
A szaktárca és a multik képviselői között kedden zajlott tárgyalások nyomán a Carrefour, a Cora, a Kaufland és a Selgros vállalták, hogy a június elsejétől életbe lépő áfacsökkentést követően az élelmiszerek régi és az árcsökkentés utáni új árát is kifüggesztik a termékek mellé, a Carrefour és az Auchan pedig ígéretet tett arra, hogy júniusig befagyasztják áraikat, míg a Billa, a Metro és a Profi vezetői „megvitatják ezeket a lehetőségeket”.
A jelentés szerint a Versenytanács tájékoztatta a kereskedőket és gyártókat, hogy az adómérséklés nyomán legalább 12 százalékkal csökkentsék áraikat, ezt a hivatal június után fogja ellenőrizni.
Eközben a fogyasztóvédelmi hatóság (ANPC) két, meg nem nevezett szupermarketet bírságolt meg „tisztességtelen kereskedelmi eljárás” miatt, a hivatalhoz ugyanakkor néhány nap alatt 150 panasz érkezett a fogyasztók részéről azzal kapcsolatban, hogy az üzletláncok emelték áraikat.
Marius Dunca, az ANPC vezetője elmondta: az árak esetleges módosítását a Versenytanács ellenőrzi, míg a fogyasztóvédelem azt vizsgálja, hogy a boltok tisztességes módon tájékoztatják-e a vásárlókat a termékekről és ezek értékéről, illetve a kedvezményes, akciós ajánlatok eleget tesznek-e a törvényi előírásoknak.
„Eddig két szupermarketláncnak összesen 216 üzletében végeztünk ellenőrzéseket, és több kihágásra is fényt derítettünk. Előfordult például, hogy egy terméket úgy reklámoztak, hogy jelentős árkedvezménnyel lehet megvásárolni, de az eredeti árat nem tüntették fel” – magyarázta Dunca.
Hozzátette: összesen 855 ezer lej értékben róttak ki bírságot, és 1,1 millió lej értékű termék forgalmazását függesztették fel a hibák javításáig. A fogyasztóvédelem folytatja az ellenőrzéseket. Az ANPC elnöke azt is elmondta: noha az árak felügyelete nem tartozik a hatáskörükbe, minden erre vonatkozó panaszt továbbítottak az illetékes hatóságokhoz.
Április elsejétől Belgiumban havi 2029,88 euróra nő a minimálbér, és ezzel ötre nő azoknak az európai uniós országoknak a száma, ahol a havi bruttó minimálbér meghaladja a 2 000 eurót – írja az Euractiv.
Sürgősségi rendelettel törölte csütörtökön a kormány a 2022/22-es számú sürgősségi rendeletbe foglalt termelő-fogyasztói „napfényadót”, és módosított az energiaárak korlátozásának rendszerén.
A kormány fenntartja az energiaár-sapkákat, de módosít az árplafonokon a fogyasztók javára – jelentette be a csütörtöki kormányülés elején Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Elfogadta a bukaresti parlament, hogy 25 ezer lejig terjedő fogyasztási kölcsön esetében legtöbb az összeg kétszeresét kérheti vissza ügyfelétől a hitelező. Eddig olyan esetek előfordultak, hogy a felvett összeg akár hatszorosát kellett visszafizetni.
Az átlagos óránkénti munkaerőköltség tavaly az EU-ban 31,8 euró, az euróövezetben pedig 35,6 euró volt, míg 2022-ben az EU-ban 30,2 euró, az euróövezetben pedig 34 euró – derül ki az Európai Statisztikai Hivatal (Eurostat) szerdán közzétett adataiból.
A Romániai Fuvarozók Szövetsége (COTAR) szerint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb/RCA) árának befagyasztása „senkinek sem segít”, de ami az árstop után következik, az „felér majd egy katasztrófával”.
A pénzügyminisztérium azt javasolja, hogy hosszabbítsák meg június 30-áig a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások (kgfb/RCA) árának befagyasztását; az erről szóló tervezetet már közvitára bocsátották – jelentette be Marcel Boloş tárcavezető.
Bár Románia példásan betartja az orosz kőolajtermékek behozatalára vonatkozó EU-s előírást, az orosz kőolaj „tisztára mosásáról” közismert Indiából és Törökországból nagyságrendekkel nőtt a behozatal tavaly.
Románia 2022-höz képest egy helyet rontva a 44. volt 2023-ban az életminőség és a társadalmi jólét tekintetében a vizsgált 170 ország kedden közölt rangsorában.
A közalkalmazotti és a versenyszférában egyaránt látványosan, 34 százalékról 41 százalékra nőtt 2002 és 2021 között a nők aránya a romániai intézmények és vállalatok vezetőtestületeiben – derül ki a Friedrich-Ebert-Stiftung Románia adataiból.
szóljon hozzá!