2012. augusztus 16., 08:002012. augusztus 16., 08:00
Alaposan megsínylette a hetek óta húzódó politikai válságot és az idei aszályt a román gazdaság, amely számára sem a Nemzetközi Valutaalap (IMF) illetékesei, sem az elemzők többsége nem jósol fényes jövőt a következő időszakra. A megjósolt visszaeséssel egy időben ráadásul már szeptemberben drágul a földgáz ára Romániában, ami ágazati szakértők szerint a kenyér és az alapélelmiszerek árának robbanását idézi elő.
A gazdaság hanyatlásáról szóló előrejelzés és a gázárdrágulás bejelentése egyaránt az IMF romániai tárgyalóküldöttségétől származik, amely kedden fejezte be bukaresti felülvizsgálati látogatását. A nemzetközi hitelezők előrebocsátották: Románia teljesítette legfontosabb kötelezettségvállalásait a tavaly kötött többoldalú, elővigyázatossági típusú hitelmegállapodás kapcsán. (Ennek értéke 5,4 milliárd euró, amit csak akkor használhat fel Bukarest, ha szükségessé teszi egy váratlan válsághelyzet.) Ezután jött azonban a „feketeleves” a kormány és a lakosság számára.
Az IMF ugyanis lerontotta a GDP-re vonatkozó előrejelzését, és a belföldi össztermék (GDP) mindössze 0,9 százalékos növekedésével számol idén a korábban közölt 1,5 százalék helyett. Mint ismeretes, a kormány költségvetés-kiigazítási tervezetében 1,2 százalékos GDP-növekedés szerepelt. A kabinet azonban ebben az évben kétszer is csökkentette az idei gazdasági növekedéssel kapcsolatos várakozásait.
A múlt héten a Ponta-kabinet bejelentette, hogy 1,5 százalékról 1,2 százalékra fogják vissza a tervezett GDP-növekedést, ugyanis a szárazság gyenge mezőgazdasági évet vetít előre; az idei költségvetést eredetileg 1,8–2,3 százalékos növekedéssel tervezték, a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott későbbi tárgyalásokat követően azonban 1,5 százalékra csökkentették a várakozásokat. Az mindössze szépségtapasznak számít, hogy kedden az országos statisztikai intézet bejelentette: a román GDP két negyedévi csökkenés után 0,5 százalékkal nőtt a második negyedévben az előző háromhavi teljesítményhez képest, hiszen az össztermék tavaly 2,5 százalékkal nőtt, főként a rendkívül jó mezőgazdasági évnek köszönhetően.
Eric de Vrijer, az IMF küldöttségvezetője (képünkön) közölte, Románia teljesítette a költségvetési hiánycélt, és reményét fejezte ki, hogy az év végéig a kormánynak sikerül 3 százalék alatt tartania a deficitet, ahogyan ezt vállalta. A hiányosságok között kiemelte azonban a helyi önkormányzatok és a kórházak által felhalmozott adósságokat, ami szinte állandó problémát jelent, minthogy ezek az adósságok rendszerint újratermelődnek. De Vrijer szerint ahhoz, hogy az IMF igazgatótanácsa jóváhagyja a Romániának soron következő hitelrészletet, Bukarestnek több feltételt is teljesítenie kell.
Így a kabinetnek megoldást kell találnia a helyi közigazgatások által felhalmozott adósságok csökkentésére, ugyanakkor szeptember közepétől a lakosság számára 5 százalékkal, az ipari fogyasztók számára pedig 10 százalékkal emelnie kell a gáz árát. Mindezt olyan körülmények között, hogy az Országos Energia-szabályozó Hatóság (ANRE) júniusban közzétett tervezetében még nem szerepelt áremelés, mindössze jövőre, és 2014-re harangoztak be tíz-tíz százalékos fogyasztói drágítást a földgáz esetében.
Ennek ellenére Victor Ponta kormányfő elődjeire, Mihai-Răzvan Ungureanura és Emil Bocra hárította a gázáremelés felelősségét, mondván, hogy az előző kormányoknak kellett volna meghozniuk az intézkedést.
Az IMF útmutatásainak megfelelően Romániának el kell indítania az Oltchim vegyipari üzem privatizálását és a hazai gázvezeték-hálózatot kezelő Transgaz vállalat 5 százalékos részvénycsomagjának tőzsdei értékesítését is. De Vrijer nem rejtette véka alá, hogy a román politikát uraló bizonytalanság és a növekvő piaci feszültség jelentősen veszélyezteti a gazdaságot, amely fokozottan sérülékeny lesz az eurózónában felbukkanó újabb recesszió esetén.
A közelgő gázáremelés hírére a hazai munkáltatók máris megkongatták a vészharangot, és bejelentették: ősszel akár húsz százalékkal is drágulhat a pék-, hús- és tejipari termékek ára. Ennek megakadályozására a kormánynak jelenleg semmiféle lehetősége nincs, mindössze azt vetítette előre, hogy január 1-jétől rendkívüli adót vet ki a gázt kitermelő és villamos energiát előállító vállalatokra, hogy ellensúlyozza az energiaárak liberalizálásának lakosságra kifejtett hatását.
Liviu Voinea pénzügyminisztériumi államtitkár szerint ősszel fogják kidolgozni az adó mértékét és részleteit, hogy január 1-jétől alkalmazni lehessen minden olyan vállalattal szemben, amely földgáz kitermelésével, illetve villamos energia előállításával foglalkozik. A kormány ezzel akarja ellensúlyozni az energiaárak liberalizálását, ami 2013-ban kezdődik el az IMF-fel kötött egyezség értelmében.
Az ütemterv szerint öt év alatt liberalizálják az energiaárakat, amelyeket a kormány jelenleg mesterségesen a piaci ár alatt tart a lakosság alacsonyabb vásárlóereje miatt. Voinea közölte, ebből a többletbevételből támogatják majd azokat az úgynevezett sérülékeny fogyasztókat, akiket drasztikusan sújthat az energiaárak drágulása az állami támogatások elmaradása esetén. Az államtitkár hangsúlyozta, ezt az adót csak a termelőkre vetik ki, a villamos áramot és a gázt pusztán csak szolgáltató vállalatokat nem érinti majd az intézkedés. Voinea szerint az adót azért vezetik be, mert a szóban forgó vállalatok az árliberalizáció következtében nagyobb jövedelemre tesznek szert anélkül, hogy új beruházást vagy egyéb plusz erőfeszítést tettek volna ennek érdekében.
| Az Európai Unió (EU) legtöbb tagállama csökkenő második negyedéves bruttó hazai termék (GDP) adatról számolt be. Magyarország GDP-je az előző év azonos időszakához képest idén április–júniusban 1,2 százalékkal, szezonálisan és naptárhatással kiigazítva pedig 1 százalékkal csökkent a Központi Statisztikai Hivatal gyorsbecslése szerint, így bekövetkezett az elemzők által beharangozott technikai recesszió. A legfrissebb, Eurostat által közölt adatok alapján az EU 27 tagállama és az eurózóna is visszaesést volt kénytelen elkönyvelni 2012 második negyedévében. Az előző év azonos időszakához képest az EU-ban 0,2 százalékos visszaesést regisztráltak, szemben az előző negyedévi 0,1 százalékos növekedéssel. Az eurózónában is romlott a tendencia, hiszen az első negyedéves stagnálás helyett 0,4 százalékos viszszaesés mutatkozott éves összehasonlításban. Az euróövezet teljesítményét felfelé húzta, hogy a német gazdaság a vártnál erősebben nőtt, a zóna legnagyobb gazdasága 0,3 százalékkal bővült az előző negyedévhez képest. Növekedést mutatott még Szlovákia (0,7 százalék), Hollandia és Ausztria (0,2 százalék), a francia GDP stagnált, a többi tagországé Görögországot leszámítva 0,2 százalék és 1,2 százalék közti mértékben csökkent. |
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miután kétévnyi viszonylagos stabilitás után az elmúlt 5 évben tapasztalt legnagyobb, 2,5 százalékos ugrással kedden az árfolyam átlépte az 5 lej/eurós lélektani határt, szerdán is tovább gyengült a román deviza az európai fizetőeszközzel szemben.
Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.
Nagyváradon nyitott üzemet a finn Amer Sports – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
A 2022-es energiaválságot követő csökkenés óta a tavalyi második félévben nőtt először a földgáz lakossági ára az Európai Unióban (EU); a legalacsonyabb árakat Magyarországon, Horvátországban és Romániában jegyezték.
Alaposan megrengeti Románia és ezáltal a polgárok pénzügyeit az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye.
A szélsőjobboldali jelölt, George Simion közel 41 százalékos eredménye és a PSD–PNL–RMDSZ-koalíció jelöltjének, Crin Antonescunak a kiesése máris megmutatja a romániai pénzpiacokra gyakorolt első hatásokat.
Kitolta a magyar MVM energetikai cég a német E.ON egyes romániai érdekeltségének átvételére vonatkozó becsléseket annak nyomán, hogy a román hatóságok aggályokat fogalmaztak meg az ügylettel kapcsolatban.
Az A3-as jelzésű észak-erdélyi autópálya problémás szakaszán megépítendő viaduktok műszaki engedélye elbírálásra vár az országos közútkezelő vállalat (CNAIR) műszaki és gazdasági bizottságában, az építkezés így csak később kezdődhet.
Az európai uniós csatlakozás óta látványosan nőtt a romániai lakosság jövedelme, az egyenlőtlenségek azonban nem tűntek el – húzza alá a Romanian Economic Monitor kutatócsoport friss elemzése.
Csalásnak bizonyulhatnak az ellenállhatatlannak tűnő nyaralási ajánlatok, és résen kell lenniük a vakációzásra vágyóknak, hiszen számos „digitális” csapda leselkedhet rájuk – hívta fel a figyelmet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Látogatottsági adatok