2012. augusztus 05., 13:572012. augusztus 05., 13:57
A közel 500 ezer euró értékű adásvételt még egy ugyanekkora értékű fejlesztés – gép- és szállítóeszköz-vásárlás – követi, utána pedig beindulhat a termelés, várhatóan szeptembertől. A gyár újraindításával a gazdák feldolgozva adhatják el terméküket, így nagyobb árat kapnak érte.
A Keresztúr és Udvarhely környéki szarvasmarhatartókat, érdekvédelmi egyesületeiket és közbirtokosságokat tömörítő Nagy-Küküllő Mezőgazdasági Szövetkezet a tagdíjakból, bankhitelből, valamint Hargita Megye Tanácsa és a magyar Vidékfejlesztési Minisztérium támogatásával megvásárolta a keresztúri vajgyárat, így a gazdák mostantól egy nagy kapacitású tejfeldolgozó üzem tulajdonosai, és egyszerű tejtermelőkből tejfeldolgozók és tejtermék-értékesítők lesznek. A közel 500 ezer eurós adásvételt még egy ugyanekkora értékű fejlesztés – gép- és szállítóeszköz-vásárlás – követi, utána pedig beindulhat a termelés, várhatóan szeptembertől.
Borboly Csaba szerint az udvarhelyszéki gazdák összefogása jó példa az egész Kárpát-medencében, és ez is azt bizonyítja, hogy nem a pénz a legfontosabb, hanem az együttműködésre való hajlandóság és a hit abban, hogy meg tudjuk valósítani azt, amit akarunk, és ahol hit van, ott a szükséges anyagiakat is elő lehet teremteni. „Ennek a gyárnak, miután beindul, nemcsak a szövetkezet tagjaira lesz pozitív hatása, hanem az egész térségre. Azonkívül, hogy közel száz munkahelyet teremt, növeli a környékbeli szarvasmarhatartók jövedelmét is” – mondta a tanácselnök.
Borboly Csaba a helyszínen arról biztosította a jelenlevőket, hogy Hargita Megye Tanácsa továbbra is támogat minden hasonló kezdeményezést.
Mint mondta, korábban azért hevertek többnyire parlagon a földek, mert a megtermelt javakat nem lehet jó pénzért értékesíteni, így a mezőgazdasággal foglalkozni ráfizetéses. Ekkor kezdtek felkarolni a különféle önszerveződéseket, mivel szerinte a kevés állatot tartó, kis birtokkal rendelkező gazda nem tudja felvenni a versenyt a multikkal, de ha összefog másokkal, akkor együtt akár le is győzhetik a nagy cégeket. Először a közösségi tejcsarnokok létrehozásában segítettek, és Hargita Megye Tanácsa a Szarvasmarhatartók Hargita Megyei Egyesületével együttműködve elérte, hogy immár 26 ilyen csarnok létesült a megyében, amelyekben a gazdák magasabb áron tudják eladni a tejet, nincsenek annyira kiszolgáltatva a nagy begyűjtőknek, mint korábban.
A megyei elnök elmondása szerint a következő lépés a tejfeldolgozók létrehozása volt, hogy a gazdák feldolgozva adják el terméküket, hiszen így nagyobb árat kapnak.
„Abból kiindulva, hogy az itteni tejben több mint százhúsz gyógynövény összetevői találhatók meg, a híres holland sajt viszont génmanipulált takarmányból származó tejből készül, a mi tejünk sokkal értékesebb, bio-minőségű. Ezért úgy gondoltuk, el lehet adni magasabb áron az itteni tejtermékeket, és azt javasoltuk a Keresztúr térségi gazdáknak, vásárolják meg a gyárat” - magyarázta Borboly. Kifejtette: mára az üzem a helyi termelők tulajdona, közel száz munkahely létesült, és több mint ötszáz család megélhetése biztosított. „Ez a lentről építkezés kiváló példája, amely, bízom benne, ragadós lesz, és Székelyföld más térségeiben is elérik, hogy a tejfeldolgozók a termelők kezében legyenek” – fejtette ki Borboly Csaba.
Varga-Nagy László, a szövetkezet vezetőtanácsának elnöke beszámolt a gyár megvásárlásának körülményeiről, és a jövőről is beszélt: magyarországi üzletlánc jelentkezett partnernek, állandó megrendelője lenne az itt készülő termékeknek. Sajtféléket, joghurtot, túrót, zacskós tejet állítanak majd elő, amint meglesz az új berendezés. Jelenleg ugyanis a meglévő gépeknek csak egy része használható, ezért szükség van újakra is. Napi 35 ezer liter a gyár kapacitása, de egyelőre 10 ezer literrel számolnak, ez a minimum ahhoz, hogy nyereséges legyen az üzemeltetés. Eredetileg napi 15 ezer literrel terveztek indulásból, de a szárazság rossz hatással volt a takarmánytermésre, így a tejmennyiségre is, aminek következtében egyelőre a napi 10 ezer liter az optimális. Varga-Nagy szerint, Hargita Megye Tanácsán kívül, a magyar Vidékfejlesztési Minisztérium is további támogatást ígért az üzemnek. A szövetkezet vezetője azt is elmondta, hogy mostantól a gazdák szabják meg a tejárat, beleszólásuk van annak alakításába, így a szövetkezeti tagoknak 1,20–1,50 lej közti összeget fizethetnek majd literenként. Akik nem tagok, azoktól is elszállítják a tejet, de csak a piaci árért, azaz 80-90 banit adnak literéért.
Rafai Emil polgármester különleges eseménynek nevezte a gyár újraindítását, hiszen ez új munkahelyeket jelent. „A környék állattartói a gyár két évvel ezelőtti bezárásakor arra ébredtek, hogy nincs kinek eladniuk a tejet. Ezt nem hagyhattuk, és így létrejött egyfajta új összefogás. Székelyföldön ilyen típusú új összefogásokra van szükség, mert hosszú távú hatásuk lehet a térség lakóinak életére. A polgármesteri hivatal, mivel a törvényes lehetőségei ezen a téren korlátozottak, a gazdáknak szervezett szakmai felkészítőket támogatta a szövetkezeten keresztül” – nyilatkozta a városvezető.
A gyár bemutatóján Zsigmond Barna Pál csíkszeredai főkonzul a vállalkozókedv és a tudatos vásárlás fontosságát hangsúlyozta. „Ez a gyárvásárlás azért nagyszerű, mert előtte sok embert kellett meggyőzni arról, hogy ennek van értelme, és sikerült új egységet teremteni. Ez összefogás eredménye, és közös a felelősség is, hogy a terv további része megvalósuljon. Ne hagyjuk, hogy ez az egység megbomoljon, amikor majd menet közben problémák merülnek fel” – mondta a főkonzul, aki szerint a helyi áruk fontosak, és a piacuk megteremtéséhez tudatos vásárlókra van szükség.
Márton István, a megyei tanács vidékfejlesztési egyesületének igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy a tulajdonosoknak ezután az lesz a szerepük, hogy jó minőségű tejet állítsanak elő, olyat, amely helytáll a nemzetközi piacon is. Márton István, aki egyben a Hargita Megyei Szarvasmarhatartók Egyesületének elnöke is, elmondta, hogy már a kétezres évek elején felismerték azt, hogy a tejet csak feldolgozott állapotban érdemes értékesíteni. Nem sokkal azután, hogy a csíkszeredai tejipari vállalat eladásra kínálta a gyimesközéploki tejüzemet, felmerült a keresztúri megvásárlása is. Végül a gazdáknak, Gyimesben és a Küküllő mentén is, szövetkezetbe tömörülve sikerült megvásárolniuk mindkét gyárat.
„Ilyen összefogásra még nem volt példa az országban, ennek nagy visszhangja lesz – jelentette ki az egyesületi vezető – Reményeink szerint szeptembertől beindul a keresztúri, a gyimesközéploki pedig egy–másfél éven belül, pályázat segítségével.”
A székelykeresztúri vajgyár 1937-ben épült. Az 1948-as államosításig szövetkezeti tulajdonban működött, és termékeit külföldön is értékesítették. Az államosítás után megnövelték a kapacitását, és a rendszerváltásig a csíkszeredai Hargita Tejipari Vállalat alegységeként működött, napi 40 ezer liter tejet dolgoztak fel. 1989 után privatizálták, és az évek során a fenti tejmennyiség egyre csökkent. Az új tulajdonos eladta a gyárat egy multinacionális cégnek, amelynek nem az előállítás volt a célja, hanem az ingatlan értékesítése, így a termelés fokozatosan leállt, majd 2010. április 1-jén bezárták a feldolgozót.
A gyárat megvásárló Nagy-Küküllő Mezőgazdasági Szövetkezet 2011 februárjában alakult, de az alapítói már 2010 júniusában elkezdtek szervezkedni. A szövetkezet a 2–5 tehenet tartó kistermelők érdekében alakult meg, akikkel egyénenként nem szívesen tárgyalnak a tejfeldolgozók, ezért volt szükség a szervezkedésre. A szövetkezet elnöke szerint a környék tejtermelő gazdái többé nem kényszerülnek arra, hogy a felvásárlóknál kilincseljenek azért, hogy pár banival többet adjanak a tej literéért, hanem mint tulajdonosok bele tudnak szólni az ár alakításába, a szövetkezet sorsába, a döntéshozatalba. Minimum három vagyonrész megvásárlása volt a feltétele a szövetkezeti tagságnak; egy vagyonrész értéke 800 lej, és összesen 2964 vagyonrész van a szövetkezetben.
„Miután felújítjuk a gyár gépparkját, reményeim szerint a vagyonrész értéke egy éven belül a duplájára nő, a későbbiekben pedig tovább növekszik, ami beépül a tagoknak járó év végi osztalékba” – magyarázta Varga-Nagy László.
A szélsőjobboldali jelölt, George Simion közel 41 százalékos eredménye és a PSD–PNL–RMDSZ-koalíció jelöltjének, Crin Antonescunak a kiesése máris megmutatja a romániai pénzpiacokra gyakorolt első hatásokat.
Kitolta a magyar MVM energetikai cég a német E.ON egyes romániai érdekeltségének átvételére vonatkozó becsléseket annak nyomán, hogy a román hatóságok aggályokat fogalmaztak meg az ügylettel kapcsolatban.
Az A3-as jelzésű észak-erdélyi autópálya problémás szakaszán megépítendő viaduktok műszaki engedélye elbírálásra vár az országos közútkezelő vállalat (CNAIR) műszaki és gazdasági bizottságában, az építkezés így csak később kezdődhet.
Az európai uniós csatlakozás óta látványosan nőtt a romániai lakosság jövedelme, az egyenlőtlenségek azonban nem tűntek el – húzza alá a Romanian Economic Monitor kutatócsoport friss elemzése.
Csalásnak bizonyulhatnak az ellenállhatatlannak tűnő nyaralási ajánlatok, és résen kell lenniük a vakációzásra vágyóknak, hiszen számos „digitális” csapda leselkedhet rájuk – hívta fel a figyelmet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Az ING Bank Románia makrogazdasági szakértőinek várakozásai szerint az ország nominális GDP-je 2034-ben meghaladhatja a 700 milliárd eurót, 2035-ben pedig megközelítheti a 800 milliárd eurót.
Románia gazdasága erős és ellenálló – szögezte le Tánczos Barna pénzügyminiszter szerdán a Facebook-oldalán közzétett posztban.
Márciusban 16 százalékkal, közel 10,5 milliárd euróra nőttek a költségvetés bevételei – jelentette be Marcel Ciolacu miniszterelnök a szerdai kormányülés elején.
Az idei első negyedévben 21.006 vállalkozást töröltek a romániai cégjegyzékből, 16,95 százalékkal kevesebbet, mint 2024 első három hónapjában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) szerdán közölt adataiból.
Az Alstomnak 50 millió eurós kötbért kell fizetnie a Vasúti Reformhatóságnak (ARF), mert nem tartotta be 37 új vasúti szerelvény szállítási ütemtervét – közölte az ARF.