– mondta kérdésünkre Bálinth Csaba. Emlékeztetett, hogy az elmúlt néhány évben számos minimálbér-emelésre került sor, ezért vannak olyan ágazatok, amelyek viszonylag alacsony hozzáadott értéket állítanak elő, például a könnyűipar, ahol ezeket a növeléseket már nehezen tudják kigazdálkodni, az újabb emelés nehéz helyzetbe hozza ezeket. Már az elmúlt években volt példa arra, hogy ezek a vállalatok bezártak, vagy keletebbre – Ukrajnába, a Moldovai Köztársaságba, Ázsiába – költöztek. Az elemző szerint a kisvállalkozások egy részét is negatívan érintheti ez az intézkedés, hiszen ha nincsenek tartalékaik, nehezen tudják előteremteni a szükséges fedezetet a béremelésre. Másrészt abban a szektorban, ahol magasabb a hozzáadottérték-termelés, nem kellene gondot jelentenie a minimálbér-emelésnek – vallja Bálinth Csaba, aki szerint a befektetők számára Románia egyik vonzereje az olcsó munkaerő volt, ám „nem akarjuk, hogy ez sokáig így legyen”.

Ugyanakkor nem lehet csak a béreket növelni,

– hívta fel a figyelmet a közgazdász.

Bálinth Csaba arra is kitért, hogy a bérek már hosszabb ideje gyorsabban emelkednek, mint a termelékenység, az arány eltolódik, és ennek az árnyoldalai már megmutatkoznak a gazdaságban. Megjelenik a pluszkereslet, de ezt már helyi termékekből nem tudjuk kielégíteni, ezért megnő az importigény, és hiába növekszik az export, már nem tudja tartani a lépést a behozatallal. A másik negatívum, hogy ha magasabb a bértömeg, a termékek, a szolgáltatások nem növekednek arányosan, akkor a vállalatok csak úgy tudják helyrebillenteni a mérleget, ha megemelik az árakat, ez pedig inflációemelkedéshez vezet. „Mindenki megfizeti végül, amit egyik oldalon nyerünk azzal, hogy nőnek a bérek, hiszen ha a pénzromlás mértéke erősödik, emelkednek a kamatok, a bankközi kamatlábak” – részletezte Bálinth Csaba.

Ne az utolsó percben!

A romániai munkásnak is meg kell adni azt, ami jár, különben nem marad szakember az országban – szögezte le megkeresésünkre Erdei-Dolóczki István. A képviselőház pénzügyi bizottságának tagja ugyanakkor fenntartásokkal kezeli, hogy a kormány utolsó pillanatban jelent be ilyen horderejű változást, és nem hagy időt a vállalkozói szférának a felkészülésre. A politikus rámutatott, ha a hazai és a multinacionális cégek minimálbéren, vagy ahhoz közeli fizetésen tartják az alkalmazottaikat, akkor „nem csodálkozhatunk, hogy nincsenek szakemberek, mert elmentek külföldre”. „A munkaerő-elvándorlás megfékezésének egyetlen módja, ha megemelik a fizetéseket, akár erőszakosabban is, mint ahogy most teszi a kormány” – véli az RMDSZ-es honatya.

„Munkalehetőség most van, de az embereket meg kell fizetni” – szögezte le a képviselő. Szerinte ha a hazai szakmunkásnak megadják a nyugati országokban alkalmazott bérek legalább 75 százalékát, akkor itthon maradnak a családjuk mellett. Arra is rámutatott, hogy ha egy vállalkozó megfelelő bért ad, akkor nem zavarhatja a kormány döntése. Hangsúlyozta, a döntéshozók arra vártak, derüljön ki, hogy a gazdasági növekedés fedezi-e a béremelést, de akkor sem lehet utolsó percben meghozni és bejelenteni egy ilyen döntést. „Augusztusban kellett volna bejelenteni, hogy jövő év elejétől növekszik a minimálbér. Másként is lehet ünnepelni, nem kell december 1-jére szimbolikusan fizetésemelést adni a romániai polgároknak” – szögezte le Erdei-Dolóczki István. A politikus abban bízik, hogy a statisztikai intézet előrejelzése helytálló, és a gazdasági növekedés fedezi a béremelést.

Kivonulással fenyegetnek a német cégek

A Román–Német Kereskedelmi és Iparkamara (AHK Románia) eközben arra figyelmeztette a kormányt, hogy

„Az elmúlt négy év alatt a minimálbér megkétszereződött, azonban a termelékenység nem tudja tartani a lépést. Ahhoz, hogy biztosítani lehessen, hogy a fizetésemelések összhangban vannak a termelékenység növekedésével, a Romániában jelen levő német vállalatoknak rendkívül fontos, hogy Románia kormánya masszívan is sürgősen befektessen a szakképzésbe és az egyetemi oktatásba, mint ahogy az infrastrukturális projektekbe is” – szögezi le a német kereskedelmi kamara. Kiemelik ugyanakkor, hogy a kormánynak stabil és fenntartható gazdasági keretet kellene biztosítania. Ezzel szemben – teszik hozzá – a fizetésemelések miatt fennáll a veszély, hogy az importok bővülése mellett mélyüljön a folyó fizetési mérleg hiánya, ami inflációhoz, vagyis drágulásokhoz és ezzel párhuzamosan a lej leértékelődéséhez vezet.
Az AHK szerint különben nincs értelme a differenciált diplomás minimálbérnek, mivel elsősorban nem az számít, hogy mit tanult az alkalmazott, hanem hogy mit valósít meg.