2013. január 22., 21:092013. január 22., 21:09
Mint részletezte, tavaly a munkanélküliek 70 százaléka a szakképzetlenek közül került ki, ugyanakkor a legtöbb esetben szintén szakképzetleneket alkalmaztak a munkaadók. „A munkavállaló hiába szerzett a szakközépiskolában fémforgácsolói képesítést, ha az iskola elvégzése után nem dolgozott az ágazatban, s az állásinterjún nem tudja bizonyítani a gyakorlati tudását. Ilyen esetben kénytelen elfogadni, hogy minimálbérrel szakképzetlenként alkalmazzák” – ecsetelte Kelemen Tibor, aki szerint az is gyakran előfordul, hogy a munkaerőpiacon nincs kereslet egy bizonyos mesterségre, így akik erre szakosodtak, kénytelenek más munkát vállalni, de azt már szakképzetlenként.
A munkaerő-elhelyező ügynökség vezetője ugyanakkor arról is beszélt, hogy a legeredményesebb módszerük a munkanélküliség enyhítésére a különböző tanfolyamok szervezése. Ezeken a képzéseken ugyanis nemcsak új szakmát tanulnak az állástalanok, ezáltal is növelve esélyeiket a munkaerőpiacon, hanem általában számítógépes ismeretekre is szert tesznek, megtanítják őket kommunikálni, önéletrajzot írni, állást keresni, és arra, hogyan viselkedjenek egy állásinterjún. „A tartósan munkanélküliek legnagyobb hátránya, hogy elveszítik a kapcsolatot a társadalommal, csökken az önbizalmuk, és ezzel együtt annak az esélye, hogy új munkahelyet találjanak” – magyarázta Kelemen Tibor, aki szerint ezen is próbálnak segíteni.
Mint a sajtótájékoztatón elhangzott, Kovászna megyében az elmúlt év végén 7,69 százalékos volt a munkanélküliségi ráta, még mindig több mint 2 százalékponttal magasabb, mint az országos átlag, holott tavaly több száz új munkahelyet teremtett az Autoliv autóalkatrész-gyártó vállalat, illetve a Valkes kábelköteggyár. A statisztikákból ugyanakkor kiderül, hogy a háromszéki munkanélküliek 81 százaléka az elemi iskolát sem végezte el, a 15 százalékuk rendelkezik középfokú és 4 százalékuk felsőfokú végzettséggel. Az ügynökség tavaly 51 tanfolyamot szervezett, ezeken több mint ezer munkanélküli vett részt, és közülük minden második talált állást.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését.
Áprilisban 4,9 százalékon stagnált az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 6,83 százalékos árnövekedést a szolgáltatói szektorban regisztrálták – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Kérészéletűnek bizonyult a környezetvédelmi minisztérium által meghirdetett roncstraktorprogram, a Környezetvédelmi Alap számítógépes rendszere összeomlott. A portálunk által megkérdezett szakpolitikus szerint a program iránt óriási az érdeklődés.
A bukaresti törvényszék alapfokon elutasította a Greenpeace Románia keresetét, amelyben a környezetvédő szervezet a Neptun Deep beruházás leállítását kérte – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
Hétfőn a román deviza erősödött az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank referencia-árfolyama szerint 1,72 banival (0,34 százalékkal) 5,0993 lejre csökkent a pénteki 5,1165 lejről.