Kevesebb, mint 300 kilogrammos egy főre eső hulladéktermeléssel Románia és Lengyelország az utolsó helyen áll az Európai Unióban, míg Dánia lakossága termeli a legtöbb szemetet (789 kilogramm/fő) – derül ki az EU statisztikai hivatala, az Eurostat által hétfőn nyilvánosságra hozott adatsorokból.
2017. január 30., 17:262017. január 30., 17:26
Az Agerpres hírügynökség által idézett statisztika szerint uniós viszonylatban egy lakos átlagos hulladéktermelése 477 kilogramm, azaz 9 százalékkal kevesebb, mint 2002-ben, amikor 527 kilogramm jutott egy főre. 2014-hez képest viszont nőtt a háztartási hulladék mennyisége, akkor még 474 kilogramm/fő volt az átlagtermelés.
A legfrisebb adatok szerint 2015-ben az Európai Unióban a háztartási hulladék 29 százalékát hasznosították újra, 28 százalékot hulladéklerakókon helyeztek el, 26 százalékot elégettek, míg 17 százalékból komposztot készítettek. Németországban például a hulladék 68 százalékát újrahasznosították vagy komposztot készítettek belőle. Ausztriában és Szlovéniában a hulladék 58 százalékát, Belgiumban 55 százalékát, Hollandiában 52 százalékát hasznosítottak újra. Eközben – 2014-es felmérések alapján – Romániában az újrahasznosított vagy komposztált hulladékmennyiség aránya nulla volt.
Amint arról korábban többször is írtunk, az EU tagállamaként 2020-ig Romániának egy sor előírást kell teljesítenie a hulladék újrahasznosítássa terén. Az országnak a hulladék (papír, fém, műanyag, üveg) 50 százalékát kell újrahasznosítania, az építkezésekből és bontásokból származó törmeléket 70 százalékban kell újra feldolgozni, a kereskedelemben értékesített csomagolóanyagok 60 százalékát ismét fel kell használni valamilyen formában. Továbbá Romániának el kell érnie, hogy az egy főre eső újrahasznosított elektronikai hulladék aránya 4 kilogramm/lakos legyen, és a biohulladékot külön gyűjtse a lakosság.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését.
Áprilisban 4,9 százalékon stagnált az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 6,83 százalékos árnövekedést a szolgáltatói szektorban regisztrálták – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Kérészéletűnek bizonyult a környezetvédelmi minisztérium által meghirdetett roncstraktorprogram, a Környezetvédelmi Alap számítógépes rendszere összeomlott. A portálunk által megkérdezett szakpolitikus szerint a program iránt óriási az érdeklődés.
A bukaresti törvényszék alapfokon elutasította a Greenpeace Románia keresetét, amelyben a környezetvédő szervezet a Neptun Deep beruházás leállítását kérte – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!