A gazdasági terepviszonyokat jól ismerő, képzett pénzügyi ellenőrök és gazdasági rendőrök ellenőrzik a vállalkozások könyvelését
Fotó: Barabás Ákos
A hatalmas hiánnyal küzdő román államkassza arra készteti a pénzügyi hatóságokat, hogy több pénzt szedjenek be az adófizetőktől. Országszerte megszaporodtak a céges ellenőrzések, de az engedély nélküli, feketemunkából élő természetes személyekre is lecsapnak a rendőrség vagy a pénzügy ellenőrei. Könyvviteli szakemberrel világítunk rá, mire figyeljenek, akik hatósági ellenőrzéssel szembesülnek.
2024. október 17., 08:022024. október 17., 08:02
Új fokozatba kapcsoltak a megyei pénzügyi igazgatóságok és a rendőr-főkapitányságok a gazdasági tevékenységet folytató jogi és természetes személyek ellenőrzése során. Jól látható, hogy növelni szeretnék az állami költségvetés bevételeit, hiszen a deficit év végére akár a 8 százalékot is elérheti, emellett Románia az európai uniós tagországok között a sor végén kullog az állammal szembeni tartozások behajtása terén. Főleg az áfatartozások roppant magasak, aminek jelentős részét a cégek nem fizetik be, másrészt az adócsalás miatt egyes vállalatoknál a könyvvitelben szereplő összeg jóval magasabb kéne legyen.
A hatóságok szaporodó ellenőrzései ezt a fekete lyukat is igyekeznek csökkenteni, de egyes vélemények szerint nem ott keresgélnek, ahol a legnagyobb adósokat kellene leleplezni. Jellemzően a kis és közepes cégek felé irányul a kontroll, amelyek a román gazdaság teherviselőiként nehezen birkóznak meg a romló piaci körülményekkel. Ugyanakkor erre a szektorra is rávetül a feketegazdaság árnyéka, hiszen rengeteg természetes személy végez olyan szolgáltatást, amihez nem rendelkezik hivatalos engedéllyel, így értelemszerűen adót sem fizet bevételei után.
Úgy tűnik, a nyugodt „békeidőknek” vége, mert a gazdasági terepviszonyokat jól ismerő, képzett pénzügyi ellenőrök és gazdasági rendőrök járják a vállalkozók irodáit. A cégvezetőnek akkor van szerencséje, ha egy rutinellenőrzésen apróbb hibákat, mulasztásokat találnak, amiért némi bírságot fizet, és ezzel az ellenőrzés lezárul.
amiből súlyosabb hiányosságok is kiderülhetnek, ha a cégvezető rossz munkát végzett, vagy akarattal törvénytelenséget követett el.
Leggyakrabban a települések kisboltjai vannak kitéve a hatóságok rutinellenőrzésének
Fotó: Makkay József
Miközben a cégvezetők egy része előszeretettel mutogat a könyvelőre, hogy ő tud mindent, őt kell kérdeni, Láng Éva, egy kolozsvári könyvelői cég tulajdonosa, szakképzett könyvvizsgáló a Krónikának rámutatott: ami a cégben történik, az a vállalat ügyvezetőjének a felelőssége. Kisebb cégek esetében az adminisztrátori tisztséget rendszerint a cégtulajdonos tölti be, így a különböző ellenőrzések alkalmával elsősorban őt faggatják a hatóság emberei.
„Nem vagyok túl népszerű a nézetemmel, de az az elméletem, hogy a gépkocsivezetői jogosítvány mintájára hasonló hatósági engedély kellene a cégvezetésre is. Sok vállalkozóval dolgozunk, így mindenkit próbálok oktatni több-kevesebb sikerrel. Nem szeretem azt a megrögzött álláspontot, hogy a könyvelő kell tudjon mindent. A könyvelő jól kell könyveljen, de a vállalkozónak kell tudnia, hogy valójában mit történik a cégében” – foglalja össze a cégvezető és a könyvelő közötti kapcsolatok alapelvét Láng Éva.
Az ellenőrzésekkor tapasztalt gondok rendszerint abból adódnak, hogy sok cégvezető felületesen kezeli az üzletet, nem ismeri a törvényes eljárás rendjét, pontosabban azokat az elvárásokat, amit a hatóság megkövetel a cégtől. A könyvviteli szakember szerint
illetve az előző napi kasszakönyvet lezárva találják az ellenőrök. Rendszeresen ellenőrzik a napi készpénzmozgást is: cégek esetében a napi készpénzkifizetés nem haladhatja meg az 5 ezer lejt, természetes személyeknél a felső határ 10 ezer lej.
Láng Éva könyvelési szakember szerint minden cégvezetőnek fel kell készülnie a hatósági ellenőrzésekre
Fotó: Facebook/Láng Éva
,,Fontos, hogy az ellenőrzésre kiszállt hatósági személyeket ne próbálja megvezetni a vállalkozó különféle kibúvókkal, hogy most éppen el van utazva, vagy a könyvelője elérhetetlen, mert ezzel csak azt éri el, hogy a cégét jobban megbogarásszák. A hatóságiak ilyenkor azt látják, hogy a cégvezető időt akar nyerni, amíg rendbe teszi a papírjait. A tisztességes hozzáállást az ellenőrök rendszerint méltányolják, így a cég könnyebben átesik az ellenőrzésen” – magyarázta lapunknak a kolozsvári szakember.
A gyakoribbá váló ellenőrzésekről Láng Éva azt mondja, hogy a cégvezetőknek készenlétben kell állniuk, ha a céghez bekopognak a hatóság emberei. Meglátása szerint ezekből az ellenőrzésekből még több lesz a következő időszakban, mert az államkasszának égetően szüksége van bevételekre.
Láng Éva tapasztalatai szerint elkezdődött az engedély nélkül, feketén szolgáltatásokat végző természetes személyek becserkészése is, akik magánemberként inkasszálnak kisebb-nagyobb összegeket bankszámlájukra. „A bankok az ötezer lej feletti tranzakciókat a pénzügyi igazgatóságok felé jelentik, de amennyiben magánszemélyek bankszámlájára kisebb összegű, de ismétlődő kifizetések történnek például fodrász, autószerelő, vagy más szolgáltatásokból – amire az illető személynek nincs bejegyzett kisvállalkozása –, pénzmosás gyanújával jelentik az ANAF felé” – nyomatékosítja a szakember.
Cégek esetében a pénzügyi hatóság újabban a cégtulajdonos által felvett osztalék kifizetését ellenőrzi. Sok vállalkozó előlegként vesz fel pénzt a vállalatától, amit úgymond osztalékként kezel, de nem fizeti be az utána járó jövedelemadót. Az éves pénzügyi mérlegek ellenőrzéséből a finánc mindezt könnyen kibogarássza, így célzatos ellenőrzéssel kilincselnek a kereskedelmi társaságok háza táján. Ilyenkor az ellenőrzés úgy zárul le, ha a felvett összegre a cég törleszti az adójárulékot – mutat rá a könyvelő.
Kérdésünkre, hogy mit ajánl azoknak a cégvezetőknek, akiknek hiányos a tudásuk és a tapasztalatuk, Láng Éva olyan menedzsment-tanfolyamokat emel ki, amelyből akar és tud is tanulni a vállalkozó. A Civitas Alapítvány például startup-tanfolyamokat indított, ahol jól képzett oktatók segítették a leendő vállalkozókat, illetve később is támogatták őket szaktanácsadással.
Fotó: Pixabay
„A hasonló tanfolyamok gyakorlati tudást és segítséget jelentenek a cégvezetők számára, én azonban
hogy mi hogyan működik, min kellene változtatni. Az a vállalkozó, aki azt állítja, hogy mindent a könyvelő tud, nem fogja megúszni szárazon. Lesz egy nagy harc a könyvelő és közte, amiből rendszerint az állam nyer” – szögezte le portálunknak a kolozsvári könyvviteli cég szakembere.
Láng Éva azt is hangsúlyozta, hogy az egyszemélyes irányítású cégek fejlődése időben behatárolt. Olyan vállalatok esetében van esély fejlődésre és növekedésre, ahol a cégtulajdonos felismeri: jobb, ha szakembert, vagy szakembereket bíz meg a cég vezetésével. A kis cégből közepes vagy nagy társasággá kinőtt vállalatok sikertörténete ehhez a szemléletváltáshoz kapcsolódik, a hozzáértők szakmai tudását ugyanis semmivel nem lehet helyettesíteni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.
A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.
A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.
A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 májusában 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint áprilisban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a magyar kormány ezt nem fogadja el.
A kormánykoalíció várhatóan szerdán véglegesíti a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot, amelyet július 7-ig kell „törvénybe önteni” – jelentette be Dragoș Anastasiu reformokért felelős miniszterelnök-helyettes kedd este.
Szó sincs a nyugdíjak és a bérek kifizetésének elhalasztásáról vagy blokkolásáról, ahogyan az a nyilvánosságban felmerült – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!