2009. november 05., 09:232009. november 05., 09:23
„A romániai lakosság 51 százaléka rendelkezik bankkártyával, miközben 41 százalékot tesz ki azoknak az aránya, akik egyetlen banki szolgáltatást, terméket sem vesznek igénybe” – tájékoztatott a szakember.
Az általa idézett felmérésből arra is fény derül, hogy a megkérdezettek 58 százaléka válaszolta azt, hogy kifizetésekkor az elsődleges opciója a készpénzfizetés, a kártyát inkább a nagyobb összegű kiadások esetén használják. Azok közül, akik rendelkeznek bankkártyával, 24 százalék, miután megkapja fizetését, kiveszi azt egy vagy több összegben egy útjába eső automatánál, s készpénzben fizet. 17 százalék eközben párhuzamosan használja a két fizetési módozatot. A lakosságnak alig egy százalékát teszi ki eközben azok számaránya, akik csak kártyával fizetnek.
„A kulturális háttér az oka annak, hogy a romániai lakosság ennyire kis hányada helyezi előtérbe a bankkártyás fizetést. Az is közrejátszik ugyanakkor, hogy még mindig viszonylag sok helyen csak készpénzt fogadnak el, továbbá elég magas azoknak a száma is, akik nem bíznak ebben a módszerben” – ecsetelte Denisa Mateescu.
A MasterCard Europe vezetője arról is beszámolt, hogy Romániában a többségnek (89 százalék) csak vásárlásra és pénzkivételre alkalmas kártyája van, jóval kevesebben rendelkeznek hitelkártyával vagy terhelési kártyával. (Ez utóbbi abban különbözik a hitelkártyától, hogy a kártyabirtokos a számlakivonatban meghatározott határidőig tartozása teljes öszszegét köteles kiegyenlíteni.
A kibocsátó nem feltétlenül korlátozza a hitelkeretet, azaz nem állapítják meg az igénybe vehető összeg felső határát. A terhelési kártyákhoz kamatmentes hitelperiódus járul.) Átlagosan egy romániai lakosnak 1,2–1,5 bankkártyája van, azonban csak kétharmaduk hordja ezt magával nap mint nap. A kártyatulajdonosok átlagkora 25–44 év.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
Látogatottsági adatok