Fotó: Gov.ro
A gazdaság megfelelő működése érdekében a kormánynak nem szabadna sürgősségi rendeleteket elfogadnia, vagy azokkal módosítania alapvető törvényeket, mint ahogy az üzleti szférával és más érdekeltekkel is konzultálnia kellene a döntések meghozatala előtt – vallja a Külföldi Befektetők Tanácsa (FIC).
2018. október 05., 11:482018. október 05., 11:48
„A kormány azt a téves képzetet kelti, mintha a gazdaság leküzdhetetlen problémák előtt állna, és bármelyik pillanatban el kell fogadni egy jogszabályt, hogy rendkívüli sebességgel helyrehozzák a dolgokat” – hívja fel a figyelmet a FIC csütörtökön kiadott közleménye. Mint rámutatnak, a hivatalos adatok a makrogazdasági mutatók bizonyos fokú stabilitásról tesznek tanúbizonyosságot, ami épp hogy ellentmond ennek az érzetnek.
– fogalmaznak. Úgy vélik, az a tény, hogy bizonyos intézkedéseket előre bejelentettek, szerepelnek a kormányprogramban is, nem indokolja, hogy azokat sürgősségi kormányrendelettel kell elfogadni. „Egyszerű bejelentésük nem jelent konzultációt. Hasonlóképpen, a kormány nem használhatja azt az érvet, hogy ezek a módosítások jótékony hatással vannak az üzleti szférára, mivel azok nem tesznek eleget két alapvető elvárásnak: az átláthatóságnak és a kiszámíthatóságnak” – húzza alá a közlemény.
A külföldi beruházók azt mondják, minden törvénytervezet esetében 10–30 napot konzultációra kell szánni, továbbá fel kell mérni, hogy mekkora erőfeszítést igényel az intézkedés gyakorlatba ültetése, ezzel szemben a kormány sokszor 24–72 óra alatt letudja ezt a folyamatot, amit a befektetők sajnálatosnak neveznek.
Emlékeztetnek, csak az elmúlt tizenkét hónap leforgása alatt sürgősségi kormányrendeletek témáját képezték olyan rendkívül fontos témák, mint a társadalombiztosítási hozzájárulás befizetési kötelezettségének a munkáltatóról a munkavállalóra történő átruházása, PPP-konstrukciók, a közalkalmazottak fizetése, költségvetés-kiigazítás, közbeszerzések, európai uniós pénzek lehívása, a Független Befektetési és Fejlesztési Alap, az adótörvénykönyv stb. A FIC úgy értékeli, hogy
A FIC tagja több mint 130, Romániában jelen levő multinacionális vállalat, igazgatótanácsában pedig az Uniqa biztosító, a PwC Románia, az Engie Románia, az Orange Románia, a KMG International (volt Rompetrol), a KPMG Románia, a Deloitte Románia, a Sodexo Pass Románia, a CRH Ciment Románia, a BERD, a MullenLowe Group, az Enel Románia, a Mega Image, az ING Bank Románia, valamint a GSK Románia képviselői kapnak helyet.
Az ország újraiparosítása, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása a két fő pillére a román gazdaság egészséges fejlődésének – jelentette ki Marcel Ciolacu miniszterelnök szombaton Aradon, miután helyi üzletemberekkel találkozott.
Az európai gazdasági válság Romániában is érezteti a hatását, de nem fog recesszióba lépni az ország – jelentette ki szombaton Marcel Ciolacu miniszterelnök. Elemzők nemrég arra figyelmeztettek, hogy jövőre nem zárható ki a recesszió.
Magasabb fizetéseket ígért a négy évvel ezelőtti választási kampányban a két leghosszabb ideig kormányzó politikai alakulat, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) is. Vajon a politikusok betartották a szavukat?
Az idei év első kilenc hónapjában 5119 cég és egyéni vállalkozó (PFA) jelentett fizetésképtelenséget, 11,82 százalékkal több, mint 2023 azonos időszakában, amikor 4578 esetet regisztráltak.
Kolozs megyében 40–45 százalékkal magasabbak a fizetések az északnyugati régió többi megyéjéhez képest – derül ki a Beszterce-Naszód megyei regionális statisztikai igazgatóság pénteken közzétett elemzéséből.
Hosszas huzavonát követően végre épülhet Románia eddigi legdrágább autópálya-szakasza. Két török cégnek ítélték oda az észak-erdélyi autópálya utolsó két szakaszának megépítését.
Szubjektív alapon történt a nyári aszály okozta károk felmérése, így egyes gazdák joggal érezhetik úgy, hogy nem egyformán részesülnek a kártérítésből – jelentette ki Nagy Zsolt falugazdász, az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke.
Az Európai Unióban (EU) az adó- és járulékbevételek átlagban a bruttó hazai termék (GDP) 40 százalékát tették ki tavaly, míg egy évvel korábban a GDP 40,7 százalékára rúgtak.
A szezonálisan kiigazított adatok szerint 2024 szeptemberében az augusztusi szinten, 5,5 százalékon maradt a munkanélküliségi ráta Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A mezőgazdasági minisztérium úgy döntött, hogy elhalasztja azt a vitatott rendelettervezetet, amely több tízezer Romániában feldolgozott élelmiszertermék esetében legfeljebb 20 százalékban korlátozta volna a kereskedelmi haszonkulcsot.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!