Ugyan szinte folyamatosan kínálnak megüresedett állásokat a készruhagyártásban Szatmár és Kovászna megyében egyaránt, sokan inkább vállalják, hogy megvonják tőlük a munkanélküliségi segélyt, mintsem beálljanak varrónőnek. Szatmár megyében például egyértelműen a könnyűiparban van a legtöbb munkahely, csak a készruhagyártásban a becslések szerint 4 ezerre rúg az állások száma, meghirdetett álláslehetőség pedig mindig akad.
Viszont úgy tűnik, a kínálat és a kereslet nem találkozik, nagyon kevesen akarnak varrónőnek állni. Amint Floare Variu, a megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatóhelyettese a Krónika megkeresésére elmondta, a ma kínált varrónői állások egyáltalán nem kelendőek a szatmári munkakeresők körében – jelenleg megyei szinten 433 betöltetlen állást tartanak nyilván. Idén 143 képesítéssel rendelkező munkanélkülit irányítottak varrodákba, ezek közül mindössze 68-at alkalmaztak, és sok esetben nyilatkoztak úgy a munkaadók, hogy a küldött személy nem alkalmas a feladatkör ellátására.
„A cégtulajdonosoknak nem kell megindokolniuk, miért nem alkalmazzák a küldött személyt, így nem tudhatjuk pontosan, miért is utasítják el az embereket” – magyarázta az igazgatóhelyettes, hozzátéve, hogy sejtése szerint számos esetben a munkavállaló korát kifogásolják, idősebb varrónők esetén ugyanis feltételezhető, hogy nem bírják a napi 10 órás kemény munkát lábon állva. Floare Variu szerint ugyanakkor a munkanélküliek sem tülekednek a varrónői állásokért, aminek a kedvezőtlen munkakörülmények mellett valószínűleg az igen alacsony bér az oka.
A szakember ugyanakkor arra is kitért, hogy nem mindegyik Szatmár megyei varroda küzd munkaerőhiánnyal: ahol megbecsülik az alkalmazottakat, ott ritka a felmondás. A varrodatulajdonosok szűkmarkúságát bizonyítja továbbá az is, hogy a szatmárnémeti szakiskolák végzőseit nem kívánják alkalmazni, mivel a fiatalok technikusi oklevelet kapnak, emiatt pedig nagyobb bérre lennének jogosultak, mint az egyszerű szakmunkások. Az igazgatóhelyettes szerint az általa vezetett hatóság próbált képzéseket szervezni szakképzetlenek számára, azonban a kurzusra iratkozottak jelentős része abbahagyta a tanulást, amint beálltak gyakornokoskodni, és látták, miféle munka vár majd rájuk a diploma birtokában.
Hasonló helyzetet tapasztaltunk Kovászna megyében is. Mint Kelemen Tibor, a Kovászna megyei munkaerő-elhelyező ügynökség igazgatója kérdésünkre elmondta, a háromszéki nadrággyárakban is sokan panaszkodnak a munkakörülményekre, arra, hogy havonta 500-800 lejt keresnek, gyakran túlóráznak, nemcsak hétköznapokon a program után, hanem hétvégeken is dolgozniuk kell. A szakembernek ugyanakkor olyan tapasztalatai is vannak, miszerint a munkavállalók féltik a biztos jövedelemforrást, és ezért van, hogy elfogadják a gyakran embertelen körülményeket. Kelemen Tibor egyben arról is beszámolt, hogy nagy az átjárhatóság a gyárak között, a munkások átszerződnek az egyikből a másikba, jobb feltételeket és nagyobb fizetést remélve.
A helyiek által nadrággyárakként emlegetett üzemekben magasak az elvárások: bár szakképzetlen munkásként alkalmazzák a varrónőket, németes pontosságot és teljesítményt várnak el tőlük, hiszen a külföldi megrendelők csak a kifogástalan termékért fizetnek. A szakember egyébként azt tapasztalta, hogy az egyénektől függ, kinek melyik gyár feltételei felelnek meg jobban, van, aki szívesen túlórázik, ha így valamivel többet kereshet, mások inkább vállalják, hogy kevesebb pénzt visznek haza, ha nem kell hétvégeken is dolgozniuk. A túlóra és az alacsony bérek mellett sokan arra panaszkodnak, hogy túl szigorúak a teljesítményelvű bérezés szabályai, a szigorú normákat a nyolc órában lehetetlen teljesíteni, ezért gyakran a minimálbérnél is kevesebbet visznek haza. Kelemen ugyanakkor hangsúlyozta, a nadrággyárak fontosak, Háromszéken nagyon sok munkahelyet biztosítanak.
Dobra László, a több mint negyven éves múltra visszatekintő, kézdivásárhelyi Secuiana készruhagyár igazgatója is megerősítette lapunknak, hogy nehezen találnak munkaerőt. Szerinte a fiatalok számára nem ez a jövő szakmája, hiszen az ágazatban nagyon alacsony az átlagbér.
Bár Románia továbbra is az Európai Unió alacsonyabb átlagbéreket kínáló országai közé tartozik, a vásárlóerő-paritás (PPS) alapján már nem szerepel a sereghajtók között – derül ki az Euronews elemzéséből.
Nagyváradon nyitott üzemet a finn Amer Sports – írja az economica.net a vállalat közleménye alapján.
A 2022-es energiaválságot követő csökkenés óta a tavalyi második félévben nőtt először a földgáz lakossági ára az Európai Unióban (EU); a legalacsonyabb árakat Magyarországon, Horvátországban és Romániában jegyezték.
Alaposan megrengeti Románia és ezáltal a polgárok pénzügyeit az elnökválasztás vasárnapi első fordulójának eredménye.
A szélsőjobboldali jelölt, George Simion közel 41 százalékos eredménye és a PSD–PNL–RMDSZ-koalíció jelöltjének, Crin Antonescunak a kiesése máris megmutatja a romániai pénzpiacokra gyakorolt első hatásokat.
Kitolta a magyar MVM energetikai cég a német E.ON egyes romániai érdekeltségének átvételére vonatkozó becsléseket annak nyomán, hogy a román hatóságok aggályokat fogalmaztak meg az ügylettel kapcsolatban.
Az A3-as jelzésű észak-erdélyi autópálya problémás szakaszán megépítendő viaduktok műszaki engedélye elbírálásra vár az országos közútkezelő vállalat (CNAIR) műszaki és gazdasági bizottságában, az építkezés így csak később kezdődhet.
Az európai uniós csatlakozás óta látványosan nőtt a romániai lakosság jövedelme, az egyenlőtlenségek azonban nem tűntek el – húzza alá a Romanian Economic Monitor kutatócsoport friss elemzése.
Csalásnak bizonyulhatnak az ellenállhatatlannak tűnő nyaralási ajánlatok, és résen kell lenniük a vakációzásra vágyóknak, hiszen számos „digitális” csapda leselkedhet rájuk – hívta fel a figyelmet az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).
Az ING Bank Románia makrogazdasági szakértőinek várakozásai szerint az ország nominális GDP-je 2034-ben meghaladhatja a 700 milliárd eurót, 2035-ben pedig megközelítheti a 800 milliárd eurót.