Fotó: gov.ro
Felháborodást váltott ki a civil szféra képviselőiből, s a helyszíni beszámolók szerint sokan el is hagyták a délutánra összehívott közvitát a 2016-os évi állami költségvetésről, miután kiderült, a kormány már a déli órákban elfogadta a büdzsé tervezetét.
2015. december 09., 19:282015. december 09., 19:28
2015. december 09., 21:182015. december 09., 21:18
Igaz, mint menet közben kiderült, sokan már kedd estig eljuttatták javaslataikat a kormányhoz. Erről szerdán kora délután beszélt Dan Suciu kormányszóvivő.
„Az este (kedd este – szerk. megj.) folyamán több mint 100 olyan elem érkezett be, amit figyelembe vehetünk, ezeket az észrevételeket a közvita résztvevői küldték el a civil párbeszédért felelős minisztériumnak. Vannak köztük pontosak, mások nagyon általánosak, arról szóló kérdések is vannak, hogy hogyan oszlik meg a pénz. Némelyiket már bevezettük a tervezetbe, mások már eleve benne voltak, megint mások kapcsán el kell magyaráznunk, miért nem kerültek bele” – mondta el a kormányülést követően Dan Suciu.
A szóvivő rámutatott: jó, hogy van konzultáció és magyarázat, a vitán részt vevő miniszterek pedig készen állnak majd a válaszokkal. „A parlament rendelkezésére bocsátjuk a kapott észrevételeket, szívesen átküldjük nekik az összeset, amennyiben pedig figyelembe akarják venni azokat, benyújthatnak ilyen értelmű módosító javaslatokat a büdzsétervhez” – mondta Suciu.
A büdzsé tervezetét most eljuttatják a parlament elé, s a korábbi bejelentések értelmében esély mutatkozik arra, hogy a parlament december 15-éig elfogadja a 2016-os évi állami költségvetést.
Amint arról beszámoltunk, a pénzügyminisztérium honlapján közzétett költségvetés-tervezet nagyobb összegekkel gazdálkodik, mint az idei büdzsé. A költségvetés-tervezet értelmében a kormány 2016-ban nagyobb bevételeket és nagyobb kiadásokat vár, azonban a bevételi oldal gyarapodásának üteme elmarad a kiadásoktól, így a költségvetési hiány közelíteni fog az Európai Unió által megengedett maximális, 3 százalékos küszöbértékhez.
A védelem és a nemzetbiztonság a jövő évi költségvetés „nyertesei”: a védelmi minisztérium 10,3 milliárd lejből – idénhez képest plusz 4 milliárd lej – gazdálkodhat, míg a belügy büdzséje 2,8 milliárd lejjel 11 milliárd lejre bővül. Az ígéretekhez híven több pénz jutott az oktatásra és az egészségügyre is. Az egészségügyi tárca így 11,6 százalékkal, vagyis 666,8 millió lejjel többől gazdálkodhat, mint idén – büdzséje így eléri a 6,39 milliárd lejt, ami a bruttó hazai termék (GDP) 0,86 százalékát jelenti az idei 0,81 százalék után. A tanügy költségvetését 662 millió lejjel, azaz 10,4 százalékkal 6,61 milliárd lejre növelték – ez a GDP 0,89 százalékát jelenti a 2015-ös 0,85 százalék után.
Pénzígéretek közlekedésre
A közlekedési minisztérium viszont a jövő esztendőt is kevesebb pénzzel kezdi – csaknem 3 milliárd lejjel kevesebb pénz jut autópálya-építésre, vasútra és a repülőterekre. A környezetvédelmi tárca büdzséjét még drasztikusabban megnyirbálták: az idei 2,7 milliárd lej után alig 704 millió lejből gazdálkodhatnak.
Dan Costescu közlekedésügyi tárcavezető szerint azonban nincs ok aggodalomra. A miniszter a szerdai kormányülés után úgy nyilatkozott, hogy az általa vezetett tárca rendelkezésére összesen 11,86 milliárd lej áll majd, ami ugyan 7,6 százalékkal kevesebb, mint az idei keret, ám az eredmények függvényében 2 milliárd lejjel ki lehet bővíteni, így összességében 1 milliárd lejjel többet lehet 2016-ban a közlekedésre fordítani, mint amennyi az idén rendelkezésre állt.
Juttatás nélkül a közalkalmazottak
A szerdai kormányülésen ugyanakkor arról is döntés született, hogy 2016-ban sem kaphatnak pluszjuttatásokat a közalkalmazottak. A dokumentum értelmében 2016-ban a közintézmények és hatóságok – kivéve a saját erőforrásokból gazdálkodó intézményeket, illetve a 2006/95-ös számú, az egészségügy reformjáról szóló törvény 100. bekezdése 2. pontjában felsorolt egységeket – nem adhatnak alkalmazottaiknak étkezési utalványt, ajándékutalványt, üdülési csekket vagy szabadságprémiumot.
Nem kaphatnak juttatást vagy segélyt azok a közalkalmazottak sem, akik nyugdíjba mennek, megszűnik munkaviszonyuk vagy tartalékba vonulnak. A sürgősségi kormányrendelet előírásai szerint csak megfelelő időtartamú szabadidővel lehet ugyanakkor kompenzálni a túlórában végzett pluszmunkát, mint ahogy a munkaszüneti napokon elvégzett munkát is, a dokumentum viszont megjelöl kivételeket is.
Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti tömörülés elnöke a kormányülés előtt még azt mondta, hogy nem lenne normális egy hasonló döntés, mivel a jogokat a közalkalmazottak nem gyakorolták az elmúlt hét évben sem annak ellenére, hogy az alkotmánybíróság 2010-es döntésében az intézkedés alkalmazásának „ideiglenes felfüggesztéséről” volt szó. „Úgy látom, nálunk az »ideiglenesből« »állandó« lesz” – fogalmazta meg a szakszervezeti vezető.
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
szóljon hozzá!