Fotó: gov.ro
Felháborodást váltott ki a civil szféra képviselőiből, s a helyszíni beszámolók szerint sokan el is hagyták a délutánra összehívott közvitát a 2016-os évi állami költségvetésről, miután kiderült, a kormány már a déli órákban elfogadta a büdzsé tervezetét.
2015. december 09., 19:282015. december 09., 19:28
2015. december 09., 21:182015. december 09., 21:18
Igaz, mint menet közben kiderült, sokan már kedd estig eljuttatták javaslataikat a kormányhoz. Erről szerdán kora délután beszélt Dan Suciu kormányszóvivő.
„Az este (kedd este – szerk. megj.) folyamán több mint 100 olyan elem érkezett be, amit figyelembe vehetünk, ezeket az észrevételeket a közvita résztvevői küldték el a civil párbeszédért felelős minisztériumnak. Vannak köztük pontosak, mások nagyon általánosak, arról szóló kérdések is vannak, hogy hogyan oszlik meg a pénz. Némelyiket már bevezettük a tervezetbe, mások már eleve benne voltak, megint mások kapcsán el kell magyaráznunk, miért nem kerültek bele” – mondta el a kormányülést követően Dan Suciu.
A szóvivő rámutatott: jó, hogy van konzultáció és magyarázat, a vitán részt vevő miniszterek pedig készen állnak majd a válaszokkal. „A parlament rendelkezésére bocsátjuk a kapott észrevételeket, szívesen átküldjük nekik az összeset, amennyiben pedig figyelembe akarják venni azokat, benyújthatnak ilyen értelmű módosító javaslatokat a büdzsétervhez” – mondta Suciu.
A büdzsé tervezetét most eljuttatják a parlament elé, s a korábbi bejelentések értelmében esély mutatkozik arra, hogy a parlament december 15-éig elfogadja a 2016-os évi állami költségvetést.
Amint arról beszámoltunk, a pénzügyminisztérium honlapján közzétett költségvetés-tervezet nagyobb összegekkel gazdálkodik, mint az idei büdzsé. A költségvetés-tervezet értelmében a kormány 2016-ban nagyobb bevételeket és nagyobb kiadásokat vár, azonban a bevételi oldal gyarapodásának üteme elmarad a kiadásoktól, így a költségvetési hiány közelíteni fog az Európai Unió által megengedett maximális, 3 százalékos küszöbértékhez.
A védelem és a nemzetbiztonság a jövő évi költségvetés „nyertesei”: a védelmi minisztérium 10,3 milliárd lejből – idénhez képest plusz 4 milliárd lej – gazdálkodhat, míg a belügy büdzséje 2,8 milliárd lejjel 11 milliárd lejre bővül. Az ígéretekhez híven több pénz jutott az oktatásra és az egészségügyre is. Az egészségügyi tárca így 11,6 százalékkal, vagyis 666,8 millió lejjel többől gazdálkodhat, mint idén – büdzséje így eléri a 6,39 milliárd lejt, ami a bruttó hazai termék (GDP) 0,86 százalékát jelenti az idei 0,81 százalék után. A tanügy költségvetését 662 millió lejjel, azaz 10,4 százalékkal 6,61 milliárd lejre növelték – ez a GDP 0,89 százalékát jelenti a 2015-ös 0,85 százalék után.
Pénzígéretek közlekedésre
A közlekedési minisztérium viszont a jövő esztendőt is kevesebb pénzzel kezdi – csaknem 3 milliárd lejjel kevesebb pénz jut autópálya-építésre, vasútra és a repülőterekre. A környezetvédelmi tárca büdzséjét még drasztikusabban megnyirbálták: az idei 2,7 milliárd lej után alig 704 millió lejből gazdálkodhatnak.
Dan Costescu közlekedésügyi tárcavezető szerint azonban nincs ok aggodalomra. A miniszter a szerdai kormányülés után úgy nyilatkozott, hogy az általa vezetett tárca rendelkezésére összesen 11,86 milliárd lej áll majd, ami ugyan 7,6 százalékkal kevesebb, mint az idei keret, ám az eredmények függvényében 2 milliárd lejjel ki lehet bővíteni, így összességében 1 milliárd lejjel többet lehet 2016-ban a közlekedésre fordítani, mint amennyi az idén rendelkezésre állt.
Juttatás nélkül a közalkalmazottak
A szerdai kormányülésen ugyanakkor arról is döntés született, hogy 2016-ban sem kaphatnak pluszjuttatásokat a közalkalmazottak. A dokumentum értelmében 2016-ban a közintézmények és hatóságok – kivéve a saját erőforrásokból gazdálkodó intézményeket, illetve a 2006/95-ös számú, az egészségügy reformjáról szóló törvény 100. bekezdése 2. pontjában felsorolt egységeket – nem adhatnak alkalmazottaiknak étkezési utalványt, ajándékutalványt, üdülési csekket vagy szabadságprémiumot.
Nem kaphatnak juttatást vagy segélyt azok a közalkalmazottak sem, akik nyugdíjba mennek, megszűnik munkaviszonyuk vagy tartalékba vonulnak. A sürgősségi kormányrendelet előírásai szerint csak megfelelő időtartamú szabadidővel lehet ugyanakkor kompenzálni a túlórában végzett pluszmunkát, mint ahogy a munkaszüneti napokon elvégzett munkát is, a dokumentum viszont megjelöl kivételeket is.
Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti tömörülés elnöke a kormányülés előtt még azt mondta, hogy nem lenne normális egy hasonló döntés, mivel a jogokat a közalkalmazottak nem gyakorolták az elmúlt hét évben sem annak ellenére, hogy az alkotmánybíróság 2010-es döntésében az intézkedés alkalmazásának „ideiglenes felfüggesztéséről” volt szó. „Úgy látom, nálunk az »ideiglenesből« »állandó« lesz” – fogalmazta meg a szakszervezeti vezető.
A Környezetvédelmi Alap (AFM) szerdán bejelentette, hogy az új kormány megalakulásáig felfüggeszti finanszírozási programjainak elindítását.
A Mentsétek meg Románát Szövetség (USR) parlamenti képviselője, Oana Țoiu szerint a jövendőbeli koalíciót alkotó pártok megállapodtak a deficitcsökkentő intézkedéscsomag 80 százalékáról.
Márciusban 56,1 százalékra nőtt Románia GDP-arányos államadóssága – közölte szerdán a pénzügyminisztérium.
Rendkívüli támogatást igényel a román mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztérium az EU mezőgazdasági tartalékalapjából a gyümölcs- és szőlőtermesztőknek szánt kárenyhítő juttatásra.
Az energiaügyi minisztérium becslései szerint a villamosenergia-piac július 1-jei liberalizációja után mintegy 3,5 millió háztartás fog részesülni az áramszámlák kifizetésére nyújtott állami támogatásból.
Rekordméretű forgalmat könyvelhettek el 2024-ben a romániai élelmiszer‑kiskereskedelmi piacon tevékenykedő multinacionális üzletláncok. A néhány százalékos európai átlagot többszörösen meghaladó romániai növekedés éllovasa a piacvezető Lidl üzletlánc.
Miután a hónap végén több ársapka is hatályon kívül kerül, a július drágulásokat hozhat.
Romániában idén az elmúlt 28 év legnagyobb búzatermése várható, ami azt jelenti, hogy a következő évben az ország Európa egyik vezető búzaexportőre lesz – írja az Argus Media tanácsadó cég elemzőire hivatkozva a Bloomberg.
Rekordot döntött a napelemparkok termelése Romániában hétfőn – írja az economica.net az országos villamosenergia-hálózatot működtető Transelectrica adatai alapján.
Nicușor Dan államfő hétfőn a Facebook-oldalán közölte, azért hívta meg a szakszervezetek képviselőit a Cotroceni-palotába, hogy nyíltan megvitassák a költségvetési egyensúlyt biztosító lehetséges megoldásokat.
szóljon hozzá!