Fotó: Pixabay.com
Az állami költségvetés tervezete blokkolja a helyi szintű nagyberuházási projekteket – rótta fel a napokban a Megyei Tanácsok Országos Szövetsége. Miklós Zoltán parlamenti képviselő lapunknak elmondta, végül a pontszerű beruházási projektekre áfavisszaosztást tudtak kiharcolni, vagyis a törvénytervezetnek lesz egy új melléklete, amely alapján többletforrásokat biztosítanak az önkormányzatok számára fejlesztésekre.
2022. december 15., 14:182022. december 15., 14:18
Nehezményezte a romániai megyei önkormányzatokat tömörítő országos szövetség, hogy a költségvetés tervezetében nem különítettek el pénzt az európai alapokból finanszírozott beruházások önrészére, a helyi költségvetések kiegyensúlyozására szánt összegek is kisebbek, mint idén, miközben a kiadások nőttek. A testület sürgette a kormányt, gondolja át a büdzsét, mert a forrásmegvonás közvetlen és közvetett hatással van a polgárokra.
Az egyes ágazatokban bevezetett adókedvezmények miatt az önkormányzatok a személyi jövedelemadóból jelentős pénzforrásokat veszítenek el – mutatott rá az okokra a Krónika megkeresésére Miklós Zoltán parlamenti képviselő, az alsóház költségvetési bizottságának tagja.
A személyi jövedelemadóból származó bevétel az egyes ágazatokban – mezőgazdaságban, építőiparban és élelmiszeriparban – bevezetett adókedvezmények miatt csökken. Áfavisszaosztásból 6,5 milliárd lejt irányoz elő a tervezet az önkormányzatoknak büdzsé-kiegyensúlyozásra, szemben az idei 8,9 milliárddal, miközben a magas infláció és a megnövekedett szociális igények emelik a kiadásokat.
Az önkormányzatok és az alárendelt intézmények költségei a megemelkedett energiaárak miatt is nőnek. Miklós Zoltán a pénzügyminiszterrel folytatott egyeztetés során azt kérte: figyeljenek hangsúlyosan az önkormányzatok helyzetére.
A képviselő szerdán lapunknak elmondta, végül a pontszerű beruházási projektekre tudtak áfavisszaosztást kiharcolni,
Miklós Zoltán ugyanakkor pozitívumként értékeli, hogy akárcsak az elmúlt évben, idén is időben elkészül az országos költségvetés, így a jövő év elején az önkormányzatok el tudják fogadni a saját költségvetésüket.
A gazdasági szakpolitikus kiemelte, hogy fegyelmezett költekezés mellett 4,4 százalékos deficitcélt tűztek ki, ami azért fontos, mert az Európai Unióban egyedüliként, Románia ellen, még a pandémia kitörése előtt, elindult a túlzottdeficit-eljárás. Ahhoz, hogy ez megszűnjön, 2024-re a költségvetési hiányt 3 százalék alá kell szorítani.
„A jövő évi állami büdzsében, fegyelmezett költekezés mellett is jelentős összegek vannak elkülönítve közberuházásokra, illetve a sérülékeny társadalmi rétegek támogatására, így energiaár kompenzálására, nyugdíjemelésre és családtámogatásra” – összegzett a képviselő.
Hargita megye és kiemelten a megyei tanács számára hátrányos a költségvetés-tervezet – szögezte le lapunknak Borboly Csaba. A Hargita megyei közgyűlés elnöke kifejtette, az áfavisszaosztásból elvettek tőlük 12 millió lejt a működési, fejlesztési és karbantartási fejezetnél.
Kaptak ugyan 10 millió lejt a gyerekvédelmi és szociális ellátó rendszer fenntartására, de amúgy is törvény kötelezi a kormányt arra, hogy a rendszer működtetését 90 százalékban országos költségvetésből fedezze.
– részletezte a tanácselnök. Borboly Csaba abban bízik, ezeket a kieséseket előbb-utóbb korrigálják, hiszen sokkal olcsóbb a problémákat helyi szinten orvosolni.
„A háború, az energiaválság jelentős többletterhet ró az országos költségvetésre, ám nem az a megoldás, hogy ezt azokra a helyi önkormányzatokra ruházzák át, melyek a lakossággal kapcsolatos feladatok 70–80 százalékát látják el” – fogalmazott a székelyföldi politikus, aki szerint hosszú a lista, hogy hol lehetne megtakarítani, ám semmiképpen nem a helyi közigazgatás szintjén,
„Optimista vagyok, hiszen 1990 márciusa óta tevékenykedem a politikában, és az a tapasztalatom, hogy a törvényekben mindig vannak mellékletek, zárójelek, így az önkormányzatok helyzete is megoldódhat” – zárta a tanácselnök.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) az áprilisi 2,8 százalékról 1,9 százalékra módosította a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a kedden közzétett, Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook) elnevezésű jelentésében.
A minimálbér kiszámításának uniós irányelvekhez igazodó új mechanizmusáról fogadott el kedden törvénytervezetet a képviselőház. A jogszabályjavaslat a megfelelő európai uniós minimálbérekről szóló 2022/2041-es irányelvet ülteti át a román jogrendbe.
Az Eurostat kedden közzétett adatai szerint az EU tagállamainak átlagos GDP-arányos költségvetési hiánya a 2022-es 3,2 százalékról 3,5 százalékra nőtt 2023-ban.
A baromfihús az elmúlt években a romániaiak preferenciái között az első helyen állt, és ezt a statisztikai adatok is alátámasztják, hiszen a termelés 2023-ban 723.000 tonnára, az átlagos fogyasztás pedig fejenként.évi 28,2 kilogrammra emelkedett.
Lassan itt a fűtési szezon, a földgáz ára pedig emelkedni kezdett Európában – a drágulást a közel-keleti feszültségek táplálja. Sebastian Burduja energiaügyi miniszter azonban igyekszik nyugtatni a kedélyeket.
Közbeszerzési eljárást írt ki a Szeret–Bărăgan öntözési főcsatorna egy 23 kilométeres szakaszára a bukaresti talajjavító ügynökség (ANIF).
Az inflációkövető emelés helyett az alkohol jövedéki adójának rögzített menetrend szerinti fokozatos növelését kérte hétfőn közzétett nyílt levelében a fontosabb romániai szeszesital-gyártókat és -importőröket tömörítő Spirits Románia szövetség.
A Milda Mitkute és Justas Janauska által Litvániában alapított, mintegy 5 milliárd dollárra értékelt Vinted vállalat egy újabb piaccal bővül – adta hírül az Economica.net gazdasági portál.
Indokolatlannak és „rendkívül károsnak” tartja a Romalimenta Élelmiszeripari Munkáltatói Szövetség a kormánynak az árréskorlátozások kiterjesztésére vonatkozó szándékát.
A romániai autópályák összhosszának egyötödét az utóbbi két évben adták át a forgalomnak – jelentette ki vasárnap Sorin Grindeanu közlekedésügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!