Fotó: Pixabay.com
Az állami költségvetés tervezete blokkolja a helyi szintű nagyberuházási projekteket – rótta fel a napokban a Megyei Tanácsok Országos Szövetsége. Miklós Zoltán parlamenti képviselő lapunknak elmondta, végül a pontszerű beruházási projektekre áfavisszaosztást tudtak kiharcolni, vagyis a törvénytervezetnek lesz egy új melléklete, amely alapján többletforrásokat biztosítanak az önkormányzatok számára fejlesztésekre.
2022. december 15., 14:182022. december 15., 14:18
Nehezményezte a romániai megyei önkormányzatokat tömörítő országos szövetség, hogy a költségvetés tervezetében nem különítettek el pénzt az európai alapokból finanszírozott beruházások önrészére, a helyi költségvetések kiegyensúlyozására szánt összegek is kisebbek, mint idén, miközben a kiadások nőttek. A testület sürgette a kormányt, gondolja át a büdzsét, mert a forrásmegvonás közvetlen és közvetett hatással van a polgárokra.
Az egyes ágazatokban bevezetett adókedvezmények miatt az önkormányzatok a személyi jövedelemadóból jelentős pénzforrásokat veszítenek el – mutatott rá az okokra a Krónika megkeresésére Miklós Zoltán parlamenti képviselő, az alsóház költségvetési bizottságának tagja.
A személyi jövedelemadóból származó bevétel az egyes ágazatokban – mezőgazdaságban, építőiparban és élelmiszeriparban – bevezetett adókedvezmények miatt csökken. Áfavisszaosztásból 6,5 milliárd lejt irányoz elő a tervezet az önkormányzatoknak büdzsé-kiegyensúlyozásra, szemben az idei 8,9 milliárddal, miközben a magas infláció és a megnövekedett szociális igények emelik a kiadásokat.
Az önkormányzatok és az alárendelt intézmények költségei a megemelkedett energiaárak miatt is nőnek. Miklós Zoltán a pénzügyminiszterrel folytatott egyeztetés során azt kérte: figyeljenek hangsúlyosan az önkormányzatok helyzetére.
A képviselő szerdán lapunknak elmondta, végül a pontszerű beruházási projektekre tudtak áfavisszaosztást kiharcolni,
Miklós Zoltán ugyanakkor pozitívumként értékeli, hogy akárcsak az elmúlt évben, idén is időben elkészül az országos költségvetés, így a jövő év elején az önkormányzatok el tudják fogadni a saját költségvetésüket.
A gazdasági szakpolitikus kiemelte, hogy fegyelmezett költekezés mellett 4,4 százalékos deficitcélt tűztek ki, ami azért fontos, mert az Európai Unióban egyedüliként, Románia ellen, még a pandémia kitörése előtt, elindult a túlzottdeficit-eljárás. Ahhoz, hogy ez megszűnjön, 2024-re a költségvetési hiányt 3 százalék alá kell szorítani.
„A jövő évi állami büdzsében, fegyelmezett költekezés mellett is jelentős összegek vannak elkülönítve közberuházásokra, illetve a sérülékeny társadalmi rétegek támogatására, így energiaár kompenzálására, nyugdíjemelésre és családtámogatásra” – összegzett a képviselő.
Hargita megye és kiemelten a megyei tanács számára hátrányos a költségvetés-tervezet – szögezte le lapunknak Borboly Csaba. A Hargita megyei közgyűlés elnöke kifejtette, az áfavisszaosztásból elvettek tőlük 12 millió lejt a működési, fejlesztési és karbantartási fejezetnél.
Kaptak ugyan 10 millió lejt a gyerekvédelmi és szociális ellátó rendszer fenntartására, de amúgy is törvény kötelezi a kormányt arra, hogy a rendszer működtetését 90 százalékban országos költségvetésből fedezze.
– részletezte a tanácselnök. Borboly Csaba abban bízik, ezeket a kieséseket előbb-utóbb korrigálják, hiszen sokkal olcsóbb a problémákat helyi szinten orvosolni.
„A háború, az energiaválság jelentős többletterhet ró az országos költségvetésre, ám nem az a megoldás, hogy ezt azokra a helyi önkormányzatokra ruházzák át, melyek a lakossággal kapcsolatos feladatok 70–80 százalékát látják el” – fogalmazott a székelyföldi politikus, aki szerint hosszú a lista, hogy hol lehetne megtakarítani, ám semmiképpen nem a helyi közigazgatás szintjén,
„Optimista vagyok, hiszen 1990 márciusa óta tevékenykedem a politikában, és az a tapasztalatom, hogy a törvényekben mindig vannak mellékletek, zárójelek, így az önkormányzatok helyzete is megoldódhat” – zárta a tanácselnök.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) újabb felhívást tett közzé a magyarországi állattartó gazdák felé a ragadós száj- és körömfájás terjedésének megakadályozására.
Idén januárban és februárban 1,26 millió tonna kőolaj-egyenértékű (toe) földgázt termelt Románia, 1,9 százalékkal (23 800 toe) kevesebbet, mint 2024 első két hónapjában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A kedvezőtlen klímaviszonyok, a jégeső és az aszály miatt 2023-hoz képest mintegy 19,8 százalékkal 3,7 millió hektoliterre csökkent tavaly Románia bortermelése; ez volt az egyik legjelentősebb visszaesés európai uniós viszonylatban.
Megvásárolná a román kormány a Moldovai Köztársaság egyetlen dunai kikötőjét – írta az economedia.ro. Az olajterminállal is rendelkező giurgiulești-i kikötő tengeri hajók fogadására is alkalmas.
Románia nincs olyan helyzetben, hogy a Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) kelljen fordulnia segítségért, és kormányválságra utaló jelek sincsenek – közölte szerdán az elnöki hivatal.
Amerikai vállalatok új romániai beruházásainak lehetőségéről is tárgyalt Marcel Ciolacu miniszterelnök az Egyesült Államok kongresszusi delegációjának tagjaival kedden a Victoria-palotában. Erről a szerdai kormányülés elején beszélt.
Az Európai Unió éves inflációs rátája márciusban tovább csökkent, 2,5 százalékra a februári 2,7 százalékról, Románia viszont ismét a legmagasabb inflációval rendelkező ország lett, 5,1 százalékos éves áremelkedéssel – közölte az Eurostat.
Bár a román hatóságok váltig állítják, nem áll fenn a teljes áramszünet veszélye húsvétkor, a példátlan óvintézkedések hallatán sejteni lehet, hogy ilyen közel ritkán kerül az ország a rettegett „blackouthoz”.
Nyolc hónapos késéssel, de az illetékesek szerint most már tényleg a végéhez közeledik a nyugdíjak újraszámítása.
A megfontoltság a jelszó a legtöbb romániai háztartásban húsvét közeledtével is.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!