Fotó: A szerző felvétele
2008. március 12., 00:002008. március 12., 00:00
sőt akadályokat gördítenek a befektetni szándékozó vállalkozók útjába a telekárak hirtelen megemelésével, az engedélyek kiadásának halogatásával. „Nyolc-kilenc hónap kell egy építkezési engedély megszerzéséhez, végtelen utakat kell bejárnia az önkormányzatoknál annak, aki itt akar befektetni” – fejtette ki Balási, hozzátéve, ezek a befektetők a hírt is továbbviszik, hogy itt nem érdemes beruházással próbálkozni.
Ezenkívül a hosszú tél, a földrajzi fekvés miatt sem vonzó a megye, ugyanakkor arra is visszavezethető a probléma, hogy a ’80-as években a térségben kiépült ipar azóta tönkrement. Nincs megfelelő infrastruktúra sem, a legközelebbi repülőtér is 160 kilométerre van. Hiányzik a nyelveket ismerő, románul tudó munkaerő, a Hargita megyeiek a hazai befektetők felé sem nyitnak. „Nem a magyarországi befektetőre kellene koncentrálni, hanem a román tőkét, a bukaresti befektetőt kellene idevonzani, hiszen gazdaságilag jobb helyzetben van Románia, mint Magyarország” – mondta Balási. Mint kifejtette, személyes kapcsolatok révén is próbáltak idehozni befektetőket, de nem voltak nyitottak rá a helyiek. A megoldást véleménye szerint az önkormányzatokkal való együttműködés jelentené. „A következő lépés az lenne, hogy összehívnánk a polgármestereket is, hogy mondják el az elképzeléseiket, és ezek megvalósíthatóságáról egyeztetnénk” – mondta Balási.
Sajátos iparágak jelenthetik a megoldást
A gazdasági fejlesztésre vonatkozó elképzelések kidolgozását sürgeti Korodi Attila környezetvédelmi miniszter is, aki szerint a megyének specifikus iparágakban kellene gondolkodnia. „Mezőgazdasági szempontból nem számít a megye, nagyipar létesítésére sem alkalmas, így olyan iparágat kell választani, ami máshol elveszne, például a megújuló energia termelése, föld- és vízenergia felhasználása” – jelentette ki Korodi Attila környezetvédelmi miniszter egy, az elmúlt négy év kormányzati tevékenységével kapcsolatos beszélgetésen. A megye elmaradottságának okát ő is elsősorban a nyitottság hiányában látja. „Önellátó rendszerre van berendezkedve a megye, bezártan élünk, és nincs akaraterő a kitörésre” – véli Korodi. Bár az utóbbi években gazdasági növekedésről számolhat be Románia, Hargita megyében egyelőre nem beszélhetünk fellendülésről. „2005-től 6,1 százalékos a gazdasági növekedés az országban, a növekedési amplitudó viszont alacsonyabb a megyében, mivel nincs nagyipara, és alacsony a bérnövekedés is” – mondta Korodi, hozzátéve, a gazdasági növekedés következtében az ország költségvetéséből többet fordíthatott a kormány infrastrukturális beruházásokra és az életminőség javítására, iskolákra, egészségügyre. „Hátrányból indultunk, gazdasági fejlődésről nem beszélhettünk eddig, most, hogy némi infrastruktúra kiépült, el kell kezdeni a gazdaságot építeni, az önkormányzatoknak meg kell fogalmazniuk az elképzeléseiket, kérdés, mennyire vagyunk találékonyak. – mondta a miniszter. – Annyi beruházás indult, hogy csak folytatni kell, de már EU-s pénzekből.” A koncepciók kialakítására viszont véleménye szerint csak a választások után kerülhet sor.
A miniszter szerint az engedélyek beszerzésének ideje is csökkenni fog. Míg a jelenlegi törvények szerint 225 napig tart, a közeljövőben összevonják az építkezési és környezetvédelmi engedélyeket, így 120–135 nap alatt megszerezhető mindkét engedély.
A fejlesztést a megyei közgyűlés is lényegesnek tartja. Borboly Csaba, a testület alelnöke a Krónikának elmondta, kidolgoztak egy Hargita megye befektetési katalógust, amely tartalmazza a beruházási lehetőségeket, valamint az egyéb jellegű elképzeléseket is. „Emellett komoly marketingre lenne szükség, hogy az eddig kialakult negatív képet megváltoztassuk a befektetők fejében, és rendezni kell az ingatlanok tulajdonjogait. Emellett az oktatási koncepció is változtatásra szorul, hogy pótoljuk a szakemberhiányt” – mutatott rá Borboly.
Hargita megyei befektetések 2005-ben és 2006-ban (millió RON)
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.