Fotó: Rompres
2008. május 30., 00:002008. május 30., 00:00
Frimescu elmondta, hogy az ilyen jellegű helyek nagy száma az engedékeny jogszabályokkal magyarázható, ugyanis a vonatkozó romániai törvények értelmében a működési engedélyek kiváltása szinte csak formaságnak tekinthető. Emellett a törvény nem szabályozza az országosan kiadható engedélyek számát, míg más EU-tagországokban pont az ellenkezője történik. Ezzel szemben Romániában bárki nyithat magának egy játékbarlangot, leggyakrabban elektronikus nyerőgépekkel, sőt ezen túlmenően szinte bármilyen vendéglátó-ipari egységben elhelyezhetők ezek a berendezések. Az igazgató azt is elmondta: csak Bukarestben hétszáz játékterem működik, ezek közül 11 kaszinóként, míg például Magyarországon összesen három kaszinó üzemel, Görögországban pedig kilenc. A helyek nagy száma miatt elharapódzott a nem lojális konkurencia – hívta fel a figyelmet az igazgató. Ez abból fakad, hogy az ágazatot komoly munkaerőhiány jellemzi, egyes kaszinók ugyanis jelentős béreket biztosítanak az alkalmazottaknak, viszont az öszszeg egy részét feketén kapják kézhez a munkavállalók.
Frimescu szerint szerencsejáték-barlangok gombamód történő elszaporodásának másik oka a kereslet. A tapasztalat azt mutatja, hogy a kaszinók jelentős részében egy nap alatt több száz játékos is megfordul. Egy vendég átlagban két, két és fél órát tölt a játékasztalnál, viszont a nyerőgépek a legsikeresebbek, mivel minimális összegeket kell feldobni. A legjelentősebb kockázatok a kártyajátékokra jellemzők, ahol a bedobott összeg elérheti akár az ötezer eurót is. A közelmúltban több olyan kezdeményezés is napvilágot látott, amellyel csökkenteni kívánják a szerencsejáték-barlangok számát. A pénzügyminisztérium legutóbb áprilisban bocsátott közvitára egy törvénytervezetet, amely révén megnőne az engedélyeztetés költsége, és szigorodnának a feltételek.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.