Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Remek teljesítménynek tartja a román miniszterelnök a gazdaság növekedéséről közzétett adatokat, szerinte az egységes adókulcs megőrzése és a beruházások ösztönzése elengedhetetlen a pozitív tendencia folytatásához.
2022. július 08., 14:332022. július 08., 14:33
2022. július 08., 15:292022. július 08., 15:29
Nicolae Ciucă arra reagált, hogy az Országos Statisztikai Intézet (INS) pénteki jelentése szerint az idei első negyedévben 5,1 százalékkal nőtt Románia összterméke (GDP) az előző negyedévhez viszonyítva, 2021 első negyedévéhez képest pedig 6,4 százalékkal. A bővülés mértéke egyébként enyhén visszaesett ahhoz képest, amit idén júniusban előrejelzett az INS.
Közösségi oldalán posztolt bejegyzésében Nicolae Ciucă kiemeli, hogy a tavalyi negyedévhez képest mért 6,4 százalékos román GDP-növekedés egy százalékponttal nagyobb, mint az EU gazdaságilag legfejlettebb tagállamai alkotta eurozóna országainak gyarapodása. „Az idei első negyedévre még hatást gyakorolt a koronavírus-járvány, míg az ukrajnai háború február 24-én elkezdődött. Ez az időszak az egyetlen, amelyre egyszerre nyomott hagyott a világgazdaságot sújtó két válság, amely a világ valamennyi országában jelentős kilengéseket okozott, és a recesszió szélére sodort fejlett országokat” – állapította meg a miniszterelnök. Nicolae Ciucă úgy véli, Románia jó teljesítményt produkált, és meggyőződésének adott hangot, miszerint a jelenlegi 10 százalékos egységes adókulcs megőrzése, a beruházások és az üzleti szféra létfontosságú a jelenlegi pozitív tendencia megőrzése terén.
Mint ismert, az elmúlt hetekben éles viták dúltak a bukaresti nagykoalícióban az adózási rendszer módosítása körül. A román Szociáldemokrata Párt (PSD) erőteljesen támogatta a progresszív adózási rendszerre történő áttérést, a Nicolae Ciucă vezette liberálisok (PNL) azonban az egységes adókulcs megőrzése mellett kardoskodtak. A PSD kezdeményezte az úgynevezett szolidaritási adó bevezetését is, amely azt feltételezte volna, hogy a 100 millió euró fölötti üzleti forgalmat lebonyolító vállalatok a bevételük 1 százalékát fizessék be adóként az államkasszába. A PNL ellenkezése emiatt ezt az intézkedést sem ültetik gyakorlatba 2023-tól.
A júniusban kiadott előzetes adatok még azt mutatták, hogy Románia GDP-je 6,5 százalékkal nőtt az idei első negyedévben 2021 azonos időszakához képest mind a nyers, mind a naptárhatással kiigazított adatok szerint, míg az előző három hónaphoz viszonyítva reálértékben 5,2 százalékos növekedést jegyeztek. A GDP a naptárhatásoktól megtisztított felülvizsgált adatok szerint az idei első negyedévben 343,678 milliárd lej volt, 5,1 százalékkal több, mint 2021 negyedik negyedévében, és 6,4 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A nyers adatok szerint az első negyedévi GDP 273,829 milliárd lejt tett ki, ami reálértékben 6,4 százalékos növekedést jelent 2021-hez képest.
A júniusban kiadott előzetes adatokhoz képest a GDP növekedése -0,1 százalékponttal, a bruttó hozzáadott érték pedig -0,6 százalékponttal csökkent.
Össztűz zúdul a román jegybank és elemzők részéről a költségvetési hiány csökkentését célzó javaslatok között felmerült pénzügyi tranzakciós illetékre.
A pénzügyminisztérium hétfőn közzétett adatai szerint idén februárban 990,8 milliárd lejre nőtt a román államadósság az előző havi 964,382 milliárd lejről.
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
szóljon hozzá!