Tavaly ismét rekordot döntött a vendégéjszakák száma az Európai Unióban dacára annak, hogy Franciaország és Nagy-Britannia turisztikai létesítményeit jóval kevesebben keresték fel az előző évhez képest – derült ki az EU statisztikai hivatala (Eurostat) által kedden közölt első becslésekből.
2017. január 25., 14:302017. január 25., 14:30
Az egy évvel korábbihoz képest 2,0 százalékkal, 2,8 milliárdra emelkedett a vendégéjszakák száma az Unióban tavaly. Az emelkedés töretlen 2009 óta, ami elsősorban a külföldi turizmus folyamatos élénkülésének köszönhető.
Tavaly Spanyolországban volt a legnagyobb a vendégéjszakák száma (454 millió), majd Franciaország (395 millió), Olaszország (395 millió), Németország (390 millió) és Nagy-Britannia (292 millió) következett. A legnagyobb mértékben, 17,9 százalékkal Bulgáriában növekedett a turizmus, utána Szlovákia (+16,0 százalék), Lengyelország (+11,8 százalék) és Ciprus (+10,9 százalék) jön. Csökkenés volt Franciaországban (–4,6 százalék), Nagy-Britanniában (–4,5 százalék) és Máltán (–0,8 százalék).
Tavaly az Unión belül a külföldi vendégéjszakák aránya 46 százalék volt, míg a belföldi vendégéjszakáké 54 százalék, ami azt mutatja, hogy még mindig több ember utazik a saját országán belül, de Horvátország (93 százalék), Ciprus (95 százalék), Málta (96 százalék) és Liechtenstein (98 százalék) esetében például 90 százalék fölött volt a külföldi vendégéjszakák aránya.
A külföldiek által eltöltött vendégéjszakák száma (1 milliárd 312 millió) azonban 3,6 százalékkal, míg a belföldieké (1 milliárd 530 millió) csak 0,6 százalékkal nőtt 2016-ban az előző évhez képest. Az abszolút számokat tekintve Spanyolországban volt a legtöbb a külföldi vendégéjszakák száma: 294 millió, ami az uniós adat 22 százaléka. A ranglistán következő Franciaországban 122 millió éjszakát (9 százalék), Nagy-Britanniában pedig 120 millió éjszakát töltöttek el külföldi turisták, ami az összes uniós adat hozzávetőleg 9-9 százalékának felel meg.
Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.
Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.
Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.
Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.
Költségvetési válság van Romániában Ilie Bolojan ügyvivő elnök szerint, mert a mindenkori kormány évek óta többet költ, mint amennyit megengedhet magának. Olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy adóemelésre kényszerülünk – kongatta meg egyúttal a vészharangot.
Két év alatt megduplázódott a munkaerőhiány a közúti szállítmányozásban – állítja az egyik szakmai szervezet vezetője, aki szerint Arad megyében jelenleg 1500 hivatásos gépkocsivezető „hiányzik” az ágazatból.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) lefelé módosította a román gazdaságra vonatkozó idei előrejelzését.
Áprilisban 4,9 százalékon stagnált az éves infláció Romániában, a legjelentősebb mértékű, 6,83 százalékos árnövekedést a szolgáltatói szektorban regisztrálták – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Kérészéletűnek bizonyult a környezetvédelmi minisztérium által meghirdetett roncstraktorprogram, a Környezetvédelmi Alap számítógépes rendszere összeomlott. A portálunk által megkérdezett szakpolitikus szerint a program iránt óriási az érdeklődés.
A bukaresti törvényszék alapfokon elutasította a Greenpeace Románia keresetét, amelyben a környezetvédő szervezet a Neptun Deep beruházás leállítását kérte – számolt be hétfőn a Facebook-oldalán Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!