Az európai szállodaszövetség szerint regisztrálni kellene a megosztáson alapuló gazdaság (sharing economy) keretében működő, rövid távú lakásbérbeadással foglalkozókat.
2016. március 23., 14:572016. március 23., 14:57
A szállodaipar képviselői a múlt héten a világ legnagyobb idegenforgalmi szakvásárán, a berlini nemzetközi turisztikai börzén (ITB) foglalkoztak a fenntartható és felelős megosztáson alapuló gazdaság kérdéseivel.
A résztvevők egyetértettek az Európai Parlamentnek az Európai Bizottsághoz intézett felhívásával, miszerint értékelni szükséges a megosztáson alapuló gazdaságnak a szállodaipart érintő gazdasági és szociális hatásait. A megosztáson alapuló gazdaság szabályozásáról folytatott tanácskozáson az uniós tagországok szálloda, éttermi, és kávéházi szövetségeinek konföderációja, a HOTREC annak a fontosságát hangsúlyozta, hogy az internetes portálokon kizárólag olyan szolgáltatók jelenjenek meg, amelyek a jogi szabályozásnak megfelelően, szabálykövetően működnek.
A nemzetközi szövetség szerint a hatóságok és a fogyasztók szempontjából a rövid távra lakást bérbeadók nyilvántartásba vétele számít helyes irányba tett lépésnek. Ez a megoldás az illetékesek részére is megkönnyítené az eljárást, amennyiben a lakáskiadók nem teljesítik a hatóságok által meghatározott követelményeket, adózási kötelezettségeket.
Egy, a megosztáson alapuló gazdaság hatásairól Görögországban készített tanulmány szerint a tagországnak 270 millió euró adóbevétel-kiesése keletkezett a lakások bérbeadása nyomán. Ugyanakkor Európában a szállodaipar-vendéglátás éves teljes adóbefizetése meghaladja a 125 milliárd eurót. A HOTREC álláspontja szerint az Európai Bizottságnak minél előbb egyértelműen állást kell foglalnia arról, hogy milyen jogi szabályozás szükséges a lakáskiadásra vonatkozóan.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
szóljon hozzá!