Új remény. Rendet vágna a munkakönyvek kusza világában a parlament asztalára került törvénytervezet
Fotó: Pinti Attila
Munkavállalók ezrei keresik még mindig a munkakönyvüket, vagy igazolást a ledolgozott, de a munkakönyvben nem szereplő évek után, hiszen a tét a nyugdíj mértéke. Violeta Alexandru volt munkaügyi miniszter kidolgozott egy törvénytervezetet, ami a munkakönyveket archiváló magáncégeket arra kötelezné, hogy a honlapjukon tüntessék fel, milyen, egykor csődbe ment vállalat dokumentumait őrzik. Ördög Lajos, a Kovászna megyei munkaügyi felügyelőség vezetője szerint ez hatalmas segítség lenne.
2021. november 20., 08:502021. november 20., 08:50
A munkakönyveket archiváló magáncégeket arra kötelezné egy, a parlament elé került törvénytervezet, hogy a honlapjukon tüntessék fel, milyen, egykor csődbe ment vállalat dokumentumait őrzik. A sokak számára plusz nyugdíjlejeket jelentő kezdeményezés Violeta Alexandru korábbi nemzeti liberális párti (PNL) munkaügyi minisztertől származik, és a politikus múlt heti Facebook-bejegyzése szerint a szenátus munkaügyi bizottsága támogatja a kezdeményezését.
Mint Violeta Alexandru a posztban beszámolt róla, munkavállalók százaitól kapott kétségbeesett üzeneteket, hogy nem találják a hiányzó dokumentumaikat, melyeket magáncégek archiváltak. Meglátása szerint
A volt miniszter felidézte, hogy 2013-ban jelent meg a törvény, amely lehetővé tette, hogy a magáncégek átvegyék megőrzésre a felszámolt vállalatok iratait, mivel addigra az állam kudarcot vallott ezzel a feladattal.
Az 1980. és 2001. közötti dokumentumok felkutatásában segítené az embereket, ha a cégek közzéteszik, melyik vállalat iratait őrzik. Ugyanakkor azt is szabályoznák, hogy mennyi idő alatt kell kiállítani az igazolásokat, hogy megszüntessék az időhúzást. A nyugdíjpénztáraknak segíteniük kell az érintetteket, hogy milyen információkat kérjenek az archiváló cégektől, például a pótlékokra vonatkozó igazolást a megadott időtartamra kell igényelni, különben használhatatlan az igazolás, és feleslegesen fizetnek érte.
A tervezetben az is szerepel, hogy az archiváló cégeknek kifizetett összegeket számolják el a nyugdíjpénztárak. Engem az érdekel, hogy lépjünk túl a »nem lehet-en«, segítsük az embereket, hogy megszerezzék a dokumentumokat, és a ledolgozott éveik függvényében korrekt nyugdíjt kapjanak” – írta a volt miniszter. Ugyanakkor elismerte, arra a helyzetre még nem talált megoldást, amikor a csődbe jutott vállalat nem adta át archiváló cégeknek a dokumentumait.
Fotó: Facebook/Violeta Alexandru
„Hatalmas segítség lenne, ha átlátható módon megjelenne, és ki lehetne keresni, melyik archiváló cég melyik csődbe ment vállalat dokumentumait őrzi” – jelentette ki a parlamenti jóváhagyásra váró kezdeményezést firtató kérdésünkre Ördög Lajos, a Kovászna megyei munkaügyi felügyelőség vezetője. Kifejtette, munkatársaival próbálják összegyűjteni az információkat, hogy a hozzájuk segítségért fordulókat útba igazítsák, ám ez egy bonyolult folyamat.
Ha nyilvános lenne egy ilyen lista, mindenki számára leegyszerűsítené a keresést, az érintettek is tudnák, honnan kérjék, ha elveszítették a munkakönyvet, vagy a munkakönyvben valamiért nem szereplő ledolgozott időintervallumra kérnek igazolást. „Érthetetlen, hogy eddig ezt miért nem lépték meg, hiszen az archiváló cégek alapvető tevékenysége, hogy pénzért kiállítják a másolatokat, az igazolásokat, ha pénzt akarnak keresni, információval segíteniük kellene az érintetteket, hogy tudják, kihez forduljanak” – szögezte le Ördög Lajos.
Nőttek a globális élelmiszerárak márciusban havi összevetésben elsősorban a növényi olajárak emelkedése miatt az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) honlapjára pénteken felkerült adatok szerint.
Salt Bank néven online bank nyílt Romániában – jelentette be csütörtökön a pénzintézet.
Románia az Amerikai Egyesült Államokat és Oroszországot is megelőzi az 1000 főre eső információtechnológiai (IT) szakemberek száma tekintetében: európai éllovas és globálisan a 6. helyen áll.
Marcel Ciolacu kormányfő csütörtökön kijelentette, hogy szerinte az év végére 5 százalék alá csökken az infláció és nem lesz a tervezettnél nagyobb a költségvetési hiány.
Április 8-tól, hétfőtől idén immár másodszor drágul a cigaretta Romániában. 2023 első napja óta ez már az ötödik cigarettaáremelés.
Miközben pár évvel ezelőtt még pillanatok alatt kimerült az Első otthon, majd Új otthon programra szánt keret, mára már alig mutatkozik érdeklődés az állami garanciával zajló lakásvásárlási program iránt.
A kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) megerősítette: július elsejétől 3700 lejre nő a bruttó minimálbér Romániában, összhangban az európai minimálbér idei bevezetésével.
A Román Nemzeti Bank (BNR) árfolyama szerint egy gramm arany szerdán 336,9552 lejt ért, miután hétfőn 336,2958 lej volt az ára. Ezzel a nemesfém ára 65,94 banival drágult, és újabb rekordot döntött.
Több mint 169 millió lej kártérítést fizettek ki tavaly a biztosítótársaságok különféle lakáskárok miatt, 63 százalékkal nagyobb összeget, mint egy évvel korábban – közölte szerdán a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Nagyváradon nyit üzemet az Etron Technology tajvani chipgyártó vállalat – közölte szerdán a CTP kereskedelmi ingatlanfejlesztő cég.
szóljon hozzá!