Új remény. Rendet vágna a munkakönyvek kusza világában a parlament asztalára került törvénytervezet
Fotó: Pinti Attila
Munkavállalók ezrei keresik még mindig a munkakönyvüket, vagy igazolást a ledolgozott, de a munkakönyvben nem szereplő évek után, hiszen a tét a nyugdíj mértéke. Violeta Alexandru volt munkaügyi miniszter kidolgozott egy törvénytervezetet, ami a munkakönyveket archiváló magáncégeket arra kötelezné, hogy a honlapjukon tüntessék fel, milyen, egykor csődbe ment vállalat dokumentumait őrzik. Ördög Lajos, a Kovászna megyei munkaügyi felügyelőség vezetője szerint ez hatalmas segítség lenne.
2021. november 20., 08:502021. november 20., 08:50
A munkakönyveket archiváló magáncégeket arra kötelezné egy, a parlament elé került törvénytervezet, hogy a honlapjukon tüntessék fel, milyen, egykor csődbe ment vállalat dokumentumait őrzik. A sokak számára plusz nyugdíjlejeket jelentő kezdeményezés Violeta Alexandru korábbi nemzeti liberális párti (PNL) munkaügyi minisztertől származik, és a politikus múlt heti Facebook-bejegyzése szerint a szenátus munkaügyi bizottsága támogatja a kezdeményezését.
Mint Violeta Alexandru a posztban beszámolt róla, munkavállalók százaitól kapott kétségbeesett üzeneteket, hogy nem találják a hiányzó dokumentumaikat, melyeket magáncégek archiváltak. Meglátása szerint
A volt miniszter felidézte, hogy 2013-ban jelent meg a törvény, amely lehetővé tette, hogy a magáncégek átvegyék megőrzésre a felszámolt vállalatok iratait, mivel addigra az állam kudarcot vallott ezzel a feladattal.
Az 1980. és 2001. közötti dokumentumok felkutatásában segítené az embereket, ha a cégek közzéteszik, melyik vállalat iratait őrzik. Ugyanakkor azt is szabályoznák, hogy mennyi idő alatt kell kiállítani az igazolásokat, hogy megszüntessék az időhúzást. A nyugdíjpénztáraknak segíteniük kell az érintetteket, hogy milyen információkat kérjenek az archiváló cégektől, például a pótlékokra vonatkozó igazolást a megadott időtartamra kell igényelni, különben használhatatlan az igazolás, és feleslegesen fizetnek érte.
A tervezetben az is szerepel, hogy az archiváló cégeknek kifizetett összegeket számolják el a nyugdíjpénztárak. Engem az érdekel, hogy lépjünk túl a »nem lehet-en«, segítsük az embereket, hogy megszerezzék a dokumentumokat, és a ledolgozott éveik függvényében korrekt nyugdíjt kapjanak” – írta a volt miniszter. Ugyanakkor elismerte, arra a helyzetre még nem talált megoldást, amikor a csődbe jutott vállalat nem adta át archiváló cégeknek a dokumentumait.
Fotó: Facebook/Violeta Alexandru
„Hatalmas segítség lenne, ha átlátható módon megjelenne, és ki lehetne keresni, melyik archiváló cég melyik csődbe ment vállalat dokumentumait őrzi” – jelentette ki a parlamenti jóváhagyásra váró kezdeményezést firtató kérdésünkre Ördög Lajos, a Kovászna megyei munkaügyi felügyelőség vezetője. Kifejtette, munkatársaival próbálják összegyűjteni az információkat, hogy a hozzájuk segítségért fordulókat útba igazítsák, ám ez egy bonyolult folyamat.
Ha nyilvános lenne egy ilyen lista, mindenki számára leegyszerűsítené a keresést, az érintettek is tudnák, honnan kérjék, ha elveszítették a munkakönyvet, vagy a munkakönyvben valamiért nem szereplő ledolgozott időintervallumra kérnek igazolást. „Érthetetlen, hogy eddig ezt miért nem lépték meg, hiszen az archiváló cégek alapvető tevékenysége, hogy pénzért kiállítják a másolatokat, az igazolásokat, ha pénzt akarnak keresni, információval segíteniük kellene az érintetteket, hogy tudják, kihez forduljanak” – szögezte le Ördög Lajos.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai lakosság háromnegyede úgy véli, hogy az elmúlt évben romlott az ország gazdasági helyzete, és csaknem fele szerint romlott az életszínvonaluk. Ezek az INSCOP legfrissebb közvélemény-kutatásának következtetései.
Alighogy Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán délután ismertette a tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragására kidolgozott gazdasági megszorító intézkedéseket, azok máris bírálatok kereszttüzébe kerültek.
A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.
A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.
A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.
A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 májusában 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint áprilisban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a magyar kormány ezt nem fogadja el.
A kormánykoalíció várhatóan szerdán véglegesíti a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot, amelyet július 7-ig kell „törvénybe önteni” – jelentette be Dragoș Anastasiu reformokért felelős miniszterelnök-helyettes kedd este.
Szó sincs a nyugdíjak és a bérek kifizetésének elhalasztásáról vagy blokkolásáról, ahogyan az a nyilvánosságban felmerült – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!