Fel lehet venni a versenyt a törlesztőrészletek növekedésével
Fotó: Haáz Vince
Az elmúlt hetek politikai földrengése alaposan rányomta bélyegét az amúgy is alulteljesítő, túlköltekező, elbizonytalanodó román gazdaságra, ezt pedig a havi törlesztőrészletek súlyát egyre nehezebben viselő hitelesek is megsínylik. Pénzügyi szakértők szerint ez az az időszak, amikor mindenképp érdemes, ajánlott, szinte kötelező refinanszírozásban gondolkodni, a fix kamatú törlesztőrészletre váltás igazi mentőöv lehet. Mindezt egy kolozsvári hiteles konkrét példájával illusztráljuk.
2024. december 18., 19:012024. december 18., 19:01
A választási szuperév alaposan megviselte a román gazdaságot, amely várakozásokon alul teljesít, a növekvő kockázatok, bizonytalanságok pedig – melyek legutóbb az államfő-választás november 24-ei első fordulója környékén okoztak sokkot – a hitelesek havi törlesztőrészleteire is negatívan hatnak ki.
a lej alapú hitelek törlesztőrészletét befolyásoló három hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR) november 21-én még 5,59 százalékon állt, az elnökválasztás első köre után – melyet végül töröltek a függetlenként induló győztes, Călin Georgescu nemzetbiztonsági aggályokat is felvető hirtelen térnyerésének módja miatt – pedig 5,81-re, az azt követő napokban pedig 5,93 százalékosra nőtt. A csillapodás december 2-án, a szélsőségesek megerősödését, de mindent összevetve az Európa-párti erők „győzelmét” hozó parlamenti választások másnapján állt be, jelenleg 5,91 százalékon „mérik” a három hónapos ROBOR-t.
Az már biztos, hogy a román gazdaság idén a vártnál jóval gyengébben teljesít, és jövőre sem túl fényesek a kilátások. A választási eredmények által felerősített politikai bizonytalanságok pedig jelentősen növelik a jövőbeli gazdasági kockázatokat.
Köztudott, hogy 2019 óta már új kamatláb, az úgynevezett fogyasztói hitelek irányadó mutatója (IRCC) alapján számolják az azóta felvett változó kamatú kölcsönök havi törlesztőrészleteit, és sok régi hiteles is átállt az alapjában véve kedvezőbb feltételekkel kecsegtető indexre. Bár az új, már korábban lebonyolított, valós tranzakciók alapján kiszámolt mutatót hivatalosan csak negyedévente „frissítik”, az IRCC napi mozgását szintén „sokkolták” a politikai történések. Viszont ezek hatását az ügyfelek csak fél év múlva fogják megérezni: a következő, januári IRCC-aktualizáláskor a mutató a jelenlegi 5,99-ről (mely csúcsot jelent) még várhatóan 5,66 százalékosra fog csökkenni.
A hitelesek egyre nehezebben viselik a törlesztőrészletek növekedésének terhét
Fotó: Borbély Fanni
Ezzel együtt a közismert külföldi bizonytalanságok negatív következményeit felerősítő belföldi megingások fokozzák az aggodalmakat, ráadásul az emberek zsebére kedvezőtlenül kiható történések nemcsak pillanatnyilag, rövid távon, hanem a jövőben is éreztetni fogják hatásukat elemzők szerint. A piaci kamatok emelkedése közvetlen következménye annak, hogy az ország nemzetközi hitelezői körében jelentősen megnőtt a bizonytalanság és az idegesség – hangsúlyozta korábban Cristian Popa, a Román Nemzeti Bank igazgatótanácsának tagja.
„Az olyan globális gazdasági válságoktól kezdve, mint a 2008-as krízis, az olyan váratlan eseményekig, mint a Covid-19 világjárvány, a költségvetési instabilitás vagy akár a politikai átmenet, az ilyen pillanatok próbára teszik a személyes költségvetések ellenállóképességét. Ezekben a helyzetekben a stabil jelzáloghitel-kamatláb megbízható szövetségessé válik, amely megnyugtatóan biztosítja, hogy a havi pénzügyi kötelezettségek kiszámíthatók és ellenőrizhetők maradnak” – olvasható a 123Credit.ro pénzügyi platform elemzésében.
Emlékeztetnek: a rögzített kamatláb nem csupán a hitelekre alkalmazott állandó mutató, hanem a pénzügyi stabilitás alapvető eszköze is. Lehetővé teszi, hogy a hiteles nyugodtan tervezhesse jövőjét, anélkül, hogy a váratlan ingadozások miatt aggódnia kellene. A változó kamatlábakkal ellentétben, amelyek a piaci mozgások függvényében jelentősen módosulhatnak, a fix kamatlábak a szerződés időtartama alatt változatlanok maradnak. Ez az állandóság védelmet nyújt a gazdasági sokkok ellen.
A pénzügyi portál konkrét példával is szolgál.
A fix kamatlábra való áttéréssel lehetővé válik a gazdasági indexek ingadozásából eredő kockázat kiküszöbölése. E kiszámíthatóság mellett az újrafinanszírozás lehetőséget ad arra, hogy az ügyfél újratárgyalja a hitel feltételeit, hogy jobban megfeleljenek aktuális igényeinek, így biztosítva személyes költségvetésének hatékonyabb kezelését – olvasható az elemzésben.
„A fix kamatozású jelzáloghitel nemcsak praktikus választás, hanem befektetés is a pénzügyi nyugalomba, egy olyan időszakban, amikor a bizonytalanság tűnik az új normálisnak” – emelik ki. Hasonlóan vélekednek más pénzügyi szakértők is.
A piacon vannak ajánlatok 3 vagy 5 éves fix kamatozású, akár 5%-os kamatozású hitelekre is. Egy ilyen megoldással a hitelesek védve lesznek kamatemelkedés esetén. A befektetők számára a befektetési portfóliók eszközosztályok és piacok közötti diverzifikálása és a kevésbé kockázatos eszközökbe való befektetés a leghatékonyabb biztosíték” – mondta Ion Soltinschi, az Mrfinance.ro tanácsadója.
Refinanszírozással, fix kamatra váltással jelentősen csökkenhetnek a törlesztőrészletek
Fotó: Pixabay.com
De hogy egy hétköznapi hiteles számára mit is jelent mindez, mit kellene tennie, mivel jár és milyen konkrét hasznot húzhat egy esetleges refinanszírozásból?
A középkorú férfi egy kolozsvári székhelyű bank ügyfele, amelytől 2017-ben 68 ezer eurónak megfelelő lejt vett fel lakásvásárlásra, még ROBOR-os változó kamattal. A Kolozs megyei illető 2017 tavaszán 1550 lejes havi törlesztéssel kezdte harmincéves „kalandját”, ám miután a 2000 lejt is megközelítette a havi teher, 2022-ben szétnézett a piacon, hogyan állíthatná meg a növekedést.
Bár már akkor újrafinanszírozáson gondolkodott, végül „megelégedett” annyival, hogy bankja engedélyezte áttérését a ROBOR-ról az IRCC-re, ami akkor több száz lejes csökkenést eredményezett (konkrétan csaknem 1900 lejről 1600-ra). Viszont az azóta eltelt időszakban az IRCC is olyannyira „elszállt”, hogy az ügyfél jelenleg 2400 lejes havi részletet „nyög”. Ezt az összeget már annyira nagynak tartotta, hogy kész volt az új hitellel (a refinanszírozás is az) és bankváltással járó kényelmetlenségeket, utánajárást, hirtelen kiadandó nagyobb összegeket is bevállalni a jelentős törlesztőrészlet-csökkentés érdekében.
Mindez annak tudható be, hogy amikor a hiteles felvette a kölcsönt, sajnálatos módon nagyon magas volt az alapkamat, amihez a változó kamat hozzáadódik. Előbbi 3,25 százalék (+ IRCC), a mostani ajánlatok viszont az alapkamatlábat tekintve 2,50 alattiak, sőt egyesek már 2 alá is lementek. Tehát az ügyfél (akinek még 274 ezer lejnyi hitele maradt visszafizetni) emiatt akkor is jobban jár, ha egy újabb hitellel a meglévő összeg csaknem kétszeresét kell visszafizetnie, hiszen a kamatlábak jóval kedvezőbbek.
A bankhitellel vásárolt lakások tulajdonosainak érdemes folyamatosan figyelniük a törlesztőrészlet-csökkentést eredményező ajánlatokat
Fotó: Haáz Vince
Főleg ha az első néhány évben fix kamatozású visszafizetést választ. Kolozsvári ügyfelünk is erre hajtott rá, és bár két másik bank is jobb ajánlattal kecsegtetett, mint a meglévő által felkínált refinanszírozás, az utóbbi pénzintézet által a „fekete pénteken” meghirdetett, a jelzáloghitelekre is vonatkozó „akció” ismételten meggyőzte a férfit, hogy jelenlegi bankjánál maradjon, onnan kérjen új hitelt.
A bank Black Friday napján 5,30 százalékos fix kamatot ajánlottak az első három évre, ami után IRCC + 1,9 százalék „adja” a törlesztőrészletet. Ráadásul több azonnali költséget (bizonyos kezelési illeték, illetve az épület értékbecslése, összesen mintegy 1200 lej) is „elengedtek”, így az ügyfélnek már csak a közjegyzői díjat kell kifizetnie (ami amúgy a legnagyobb összeg, 2000 lej körül mozoghat, odáig még nem jutott az ügyfél).
A negyedik évtől fizetendő részlet az IRCC akkori állásától függ majd, a jelenlegi viszonyok szerint mintegy 2100 lejt tenne ki.
Bár voltak olyan ajánlatok, amelyek az első három, sőt az első öt évben kisebb részlettel csábítottak, az azt követő változó kamatra váltás esetén magasabb volt az alapkamat vagy nagyobb kezelési költségeket számoltak fel, ami miatt a teljes visszafizetendő összeg nagyobbra nőtt az elfogadott ajánlaténál. Szintén egyszerűbb az ügyfélnek, hogy nem kell bankszámlájával, fizetésével, mobilos appjaival, jól bejáratott bankolási szokásaival más pénzintézethez „migrálnia”. Miközben törlesztőrészlete jelentősen csökken.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelentős, akár 20–30 százalékos visszaesés lehet idén a romániai idegenforgalomban a közalkalmazottaknak nyújtott üdülési csekkek körüli módosulások, illetve az áfa megemelése miatt – kongatták meg a vészharangot a turizmusban érdekelt vállalkozók.
Nagy nyomás nehezedik az új otthonban gondolkodókra, hiszen a deficitcsökkentés miatt augusztus elsejétől megszűnik a kedvezményes áfakulcs, és 21 százalékosra emelkedik az új építésű lakások értékesítésekor felszámolt általános forgalmi adó.
A román vízügyi igazgatóság (ANAR) átszervezése veszélyezteti a vízgazdálkodási infrastruktúrát és pusztító hatása lesz az alkalmazottakra és családjaikra – közölte egy nyílt levélben az intézmény szakszervezete (SMAR).
A hosszas csődeljárás után a bíróság döntött az első román fapados légitársaság, a Blue Air felszámolásáról – írta a Profit.ro a csődbiztos közleménye alapján.
Az Európai Bizottság a következő pénzügyi ciklusban gyökeresen átalakítaná a területalapú mezőgazdasági támogatások rendszerét, amelynek legnagyobb vesztesei a kelet-európai gazdák lennének. Ez ellen gyűjtenek aláírásokat a romániai gazdaszervezetek is.
Májusban áprilishoz képest 139 lejjel, azaz 2,5 százalékkal 5508 lejre csökkent a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A májusi 5,45 százalékról júniusban 5,7 százalékra nőtt az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A Moody's szerint a kormány első deficitcsökkentő csomagja fontos lépés a költségvetési egyensúly megteremtéshez, ám a felvállalt céloktól való bármilyen eltérés Románia leminősítéséhez vezethet.
Akár ötszörösére is megemelték egyes állami cégek vezetőinek a juttatásait az elmúlt hónapokban, miközben a kormány a takarékossági intézkedéseken dolgozott – közölte Radu Miruță gazdasági miniszter.
A bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévben az előző negyedévhez képest stagnált, 2024 első negyedévéhez képest pedig 0,3 százalékkal nőtt – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett előzetes adataiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!