Fel lehet venni a harcot a megugró törlesztőrészlettel: egy kolozsvári példa és a szakember szerint is érdemes utánajárni

Rá kell tapintani a lényegre. A legtöbb bank hajlandónak mutatkozhat engedményeket tenni egy jó ügyfél megtartása érdekében •  Fotó: Pixabay.com

Rá kell tapintani a lényegre. A legtöbb bank hajlandónak mutatkozhat engedményeket tenni egy jó ügyfél megtartása érdekében

Fotó: Pixabay.com

Már meglevő bankkölcsön esetén érdemes félévenként-évenként szétnézni a piacon jobb lehetőségért, új hitel felvétele előtt pedig kötelező módon több helyről kell ajánlatot kérni – jelentette ki a Krónikának Bordás Attila. A pénzügyi szakembert egy kolozsvári ügyfél esetéből kiindulva faggattuk: a régi, azaz „ROBOR-os” jelzáloghiteles – ha csak ideiglenesen is, de – több száz lejt faragott le havi törlesztőrészletéből, miután a feltételek újratárgyalását kérvényezte bankjától.

Páva Adorján

Bíró Blanka

2022. február 21., 18:272022. február 21., 18:27

Minden téren végigsöprő dráguláshullámmal szembesülünk, az „egekbe szökés” pedig a régebbi, változó kamatozású bankhitelek törlesztőrészleteire is érvényes. Hiszen rég nem látott csúcsokra hágtak a számlánkról havonta „leszívott” összegeket duzzasztó kamatlábak, és a rövid távú előrejelzések sem kecsegtetnek túl sok jóval.

Azonban míg az élelmiszer, az energia vagy a különböző szolgáltatások ellenértékét gyakorlatilag nem befolyásolhatjuk, a pénzintézetek által nyújtott hitelek esetében esély nyílik kedvezőbb feltételek kicsikarására.

Kolozsvári példa

Példánkban egy kolozsvári székhelyű bank ügyfelének esetét ismertetjük. A középkorú férfi januárban arra ébredt, hogy jelzáloghitelének törlesztőrészlete a decemberi 1667 lejről 1888 lejre ugrott. Az ügyfél öt évvel ezelőtt 68 ezer eurónak megfelelő lejt vett fel lakásvásárlásra. Akkor még a fix kamatrész mellett a lejben felvett jelzáloghitelek esetében alkalmazott bankközi hitelkamatlábat, az úgynevezett ROBOR-t használták a változó kamatú részletek „frissítésére” a romániai pénzintézetek. A Kolozs megyei illető 2017 tavaszán 1550 lejes havi törlesztéssel kezdte harmincéves „kalandját”, ám az azóta eltelt időszakban csaknem 2000 lejre is megnőtt a háromhavonta változó fizetnivaló, majd fokozatos csökkenésnek indult – ám jött a januári ugrás.

A negyvenes évei elején járó férfi – mivel számos bank hitel-újrafinanszírozási hirdetésével találkozott a közelmúltban – elhatározta, hogy utánaérdeklődik, miről is szólnak az ajánlatok. Ám először betért saját pénzintézetéhez: „jó ismerősként” nem tudnak-e valamilyen személyre szabott ajánlattal előrukkolni.

A férfi – igazából csak a hasára ütve – közölte, hogy kapott egy másik banktól egy sokkal előnyösebb újrafinanszírozási ajánlatot, ezért kíváncsian várja, mit tud tenni saját pénzintézete annak érdekében, hogy megtartsa kliensét.

Azt javasolták, kérvényezheti, hogy a ROBOR-ról álljanak át az előbbit 2019-ben felváltó indexre, a fogyasztói hitelek irányadó mutatójára (IRCC), amelyet anno a törlesztőrészletek stabilizálása érdekében vezetett be a kormány és a jegybank; a 2019 tavasza óta felvett hitelek esetében már ezt a kamatlábat alkalmazzák.

Bár szakemberek szerint az IRCC nem garantálja, hogy az emberek kisebb részleteket fizetnek, az új referenciamutató bevezetése óta bebizonyosodott, hogy az IRCC általában kisebb volt a ROBOR-nál – csupán rövid ideig haladta meg „elődjét”. Az új, hivatalosan negyedévente „frissített” mutatót már a korábban lebonyolított, valós tranzakciók alapján számolják, miközben elődje a bankok által az egymás közötti adásvételek esetén egy időintervallumban csupán felajánlott kamatok átlagát tükrözi. Egyes szakvélemények szerint magas, növekvő infláció esetén az IRCC-s ügyfelek járnak jobban, miközben a ROBOR nagyon alacsony infláció esetén lehet a „nyerő”.

Ügyfelünk az áttérés mellett döntött, ugyanakkor azt is kérvényezte, csökkentsék hitele rögzített kamatát,

ami 3,25 százalékos terhet jelent, és erre jött még rá az idén január eleji közléskor 3,13 százalékon álló ROBOR (az IRCC ekkor 1,17 százalékon állt). A banktisztviselő jelezte, az elbíráláskor sokat nyomhat a latban, hogy az ügyfélnek nincsenek elmaradásai, és több szolgáltatásukat is igénybe veszi, legfőképpen rajtuk keresztül kapja fizetését. Ugyanakkor kiderült, hogy a Bukarestbe küldendő kérvényhez „nyomatékosításképpen” csatolni lehet a másik banktól kapott ajánlatot.

Ezek után a kisebb törlesztőrészletért „harcoló” ügyfél tényleg ellátogatott egy másik pénzintézethez, ahol újrafinanszírozást kért, és a szimuláció során bizony sokkal kedvezőbb számok jöttek ki:

összesen 4,5 százalékos kamattal (szemben az éppen meglévő 6,38-assal), a hátralévő 24 évből öt éven keresztül fix törlesztőrészlettel csupán 1620 lejes havi „penzummal” kecsegtettek. Ráadásul olyan körülmények között, hogy az újrafinanszírozás szerint a régi bankkal szemben fennmaradt 285 ezer lejes adósságra 436 ezer lejes újabb kölcsönt vett volna fel.

Számolni lehet vele. Akár több száz lejjel csökkenthető havi részletünk •  Fotó: Gábos Albin Galéria

Számolni lehet vele. Akár több száz lejjel csökkenthető havi részletünk

Fotó: Gábos Albin

Az ajánlat alaposan elgondolkodtatta az ügyfelet, ugyanis nemcsak a kisebb havi összeg, hanem – még ha csak öt évig is – a törlesztőrészlet rögzített mivolta is rendkívül vonzó volt (a régi bank immár nem tudott ilyet ajánlani). Csakhogy egy ilyen „átköltöztetés” sok további költséget és utánajárást generál, hiszen újra végig kell menni a jelzáloghitel felvételével járó eljáráson. Ezért az illető remélte, hogy régi bankja kedvezően bírálja el kérvényét, de attól még csatolta a konkurencia ajánlatát. Bár a régi bank alkalmazottja azt mondta, körülbelül egy hét a várakozási idő, a hitelest végül több mint öt héttel a kérvény benyújtása után értesítették.

Elfogadták, hogy áttérjenek az IRCC-re, a fix kamatot azonban nem csökkentik.

Tehát összesen 4,42 százalékos kamattal (3,25 fix + 1,17 IRCC) valamivel több mint 1600 lejes törlesztőrészlet vár márciustól az ügyfélre. A férfit elégedettséggel töltötte el az ajánlat, amelyet elfogadott. Még akkor is, ha tisztában van vele: március végén közlik a referenciamutató új értékét, azaz csak egy hónapot fizet a februárban jelzett feltételek szerint. Az IRCC pedig természetesen szintén nőni fog:

napi lebontásban pénteken 2,05 százalékon állt, ugyanakkor a hat hónapos ROBOR 3,77-en – utóbbi kamatláb mutatói legutóbb nyolc éve voltak ennél magasabbak.

korábban írtuk

Tovább drágulnak a hitelek, nyolc éve nem látott szinten a ROBOR
Tovább drágulnak a hitelek, nyolc éve nem látott szinten a ROBOR

Lassult ugyan a hitelek drágulásának üteme, de továbbra is nőnek a bankközi hitelkamatlábak.

Valóban érdemes időnként szétnézni a hitelpiacon

Lapunk szakember véleményét is kikérte az eset kapcsán. Bordás Attila, a LAM Mikrohitel Rt. igazgatóhelyettese megkeresésünkre azt tanácsolta, új hitel felvétele előtt kötelező módon több banktól kell ajánlatot kérni, már meglevő kölcsön esetén pedig érdemes félévenként-évenként szétnézni a piacon jobb újrafinanszírozási lehetőségért. Amikor a gazdaság állapotában nagyobb változások állnak be, mint most is, mindenképpen ajánlatos körülnézni az ajánlatok között.

Mindig a teljes hiteldíjmutatót (THM/DAE) kell összehasonlítani a futó kölcsön és az újrafinanszírozási ajánlat összevetésekor, mert a THM nemcsak a kamatot tartalmazza, hanem a hitel minden egyes költségét, az illetékeket, a havi jutalékokat is.

A kamat csupán egy költsége a hitelnek: hiába tűnik előnyösnek mondjuk az 1,5 százalékos kamat, ha havonta 2–3 százalékos hitelkezelési illetéket is felszámolnak, tehát összességében drágább a kölcsön.

Bordás Attila Galéria

Bordás Attila

Bordás Attila kifejtette, a bankoknál mindig vannak promóciók, ideiglenes kampányok, ezeket kár elszalasztani. A helyzet a piaci konjunktúrától is függ: ha valamelyik banknál épp sok a letét, és kevesebb a hitelezés az emelkedő kamatok miatt, kedvezményeket hirdethet meg, hogy előmozdítsa a folyamatot.

A jelzálogalapú hitelek futamideje általában több mint húsz év, ezért kell időnként „megfuttatni”, mi történik éppen a piacon, mert így előnyre lehet szert tenni. Egy nagy értékű jelzáloghitel esetén az irányadó bankközi kamatlábak (ROBOR) növekedése miatt akár 200 lejjel is emelkedhet a havi törlesztőrészlet. Ilyen esetben érdemes megnézni, vannak-e kedvezőbb ajánlatok, hiszen elcsíphetünk egy olyan lehetőséget, amikor alacsonyabb az összköltség.

Ugyanakkor tudatában kell lenni, hogy a jelzálogváltás költséggel jár: ha átmegyünk egy másik bankhoz, újra közjegyzőhöz kell fordulni, viszont az sem kizárt, hogy a közjegyzői illeték költsége fél éven belül megtérül a kisebb törlesztőrészlettel.

Az is megtörténhet, hogy a jelenlegi szerződésünk még mindig a legjobb a piacon, viszont ha azt érzékeljük, hogy különbség van a futó hitelünk költsége és egy másik bank ajánlata között, a saját bankunkhoz is fordulhatunk előnyösebb feltételekért, hiszen minden szerződés újratárgyalható. Mert a bank érdeke, hogy ha kihelyezett egy hitelt, tartsa meg az ügyfelet, hiszen arra már nem kell humánerőforrást fordítani, ami pluszköltséget jelent.

A jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben, amikor csökken a hitelezési kedv, valószínűleg a bankok is nagyobb hajlandóságot mutatnak az újratárgyalásra meglévő ügyfeleikkel vagy akár más bankok klienseivel.

Ilyenkor könnyebben változtatnak a meglevő szerződéseken, mint azokban az időszakokban, amikor sorban állnak az ügyfelek a hitelért.

ROBOR vagy IRCC?

Románia 2019-ben vezette be a fogyasztói hitelek irányadó mutatóját (IRCC), miután a naponta meghatározott irányadó bankközi kamatlábak (ROBOR) 3 százalék fölé emelkedtek, és így óriásit ugrott a havi törlesztőrészletek összege.

A ROBOR-t jobban érintik a szélsőséges ingadozások, jobban reagál a pillanatnyi fluktuációkra, mint az IRCC, most pedig éppen ilyen időszakot élünk

– mutatott rá Bordás Attila. A szakértő hangsúlyozta, jelenleg előnyösebb az IRCC, ám tudni kell, hogy eljöhet az az időszak, amikor magasabb lesz, mint a ROBOR. „Ezt boszorkányság előre látni, de már megtörtént, hogy az IRCC magasabb volt, mint a ROBOR” – szögezte le a pénzügyi szakértő.

Ugyanakkor hangsúlyozta, mind a két mutató a gazdaság egyfajta fokmérője: ha a hazai gazdasági környezet romlik, akkor mind a két mutató emelkedik. A két mutató közötti különbség, hogy a ROBOR az ajánlatok és nem a megvalósult tranzakciók alapján számolt átlag, míg az IRCC-t a megvalósult tranzakciók alapján számolják, ezért lehet kisebb. Ugyanis a bankok ajánlhatják, hogy 5 százalékos kamattal adnak kölcsönt, ha az adásvételek a piacon 3 százalékon valósulnak meg. Másik lényeges különbség a két mutató között, hogy az IRCC fél évvel le van maradva, tehát a jelenlegi az elmúlt év harmadik negyedének az állapotát tükrözi, a ROBOR pedig mindig az aznapit.

Ám mindkettő a gazdaság állapotát tükrözi: ha ez romlik, mind a kettő emelkedik, ha pedig javul, akkor egyaránt csökkennek.

Most éppen az a helyzet áll fenn, hogy a piaci volatilitásra, a bizonytalanságra, az inflációra a ROBOR azonnal reagált, így magasabb, mint az IRCC. Viszont ha javul a gazdasági környezet, a ROBOR hamarabb csökken, tehát fáziseltolódás van a két mutató között. Az IRCC alapból alacsonyabb szintről indul, de ez a bankoknál kiegyenlítődik, hiszen a pénzintézetek úgy lövik be a kamatot, hogy nekik ne legyen veszteséges, tehát levonják az IRCC-t vagy a ROBOR-t, és úgy állapítják meg a kamatot.

„Elképzelhető, hogy vannak olyan bankok, melyek lassabban növelik a kamatot, mint a konkurencia, az újrafinanszírozási hitelek kamatát alacsonyabban tartják, mint az új hitelek kamatát, hogy elcsábítsák egymástól a jó ügyfeleket. Válságban minden lehetőséget érdemes kihasználni” – tanácsolja Bordás Attila.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. május 16., péntek

Románia exportálni is akarja Erdélyben gyártott katonai drónjait a gazdasági miniszter szerint

Románia nem csak hazai használatra, hanem exportra is gyárthat katonai drónokat a termelés felfutása után – jelentette ki Bogdan Ivan gazdasági miniszter Brassóban.

Románia exportálni is akarja Erdélyben gyártott katonai drónjait a gazdasági miniszter szerint
2025. május 15., csütörtök

Befékezett a román gazdaság: elmarad a várttól a GDP növekedésének üteme

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adatai szerint az előző negyedévhez képest stagnált, a múlt év azonos időszakához viszonyítva pedig 0,2 százalékkal nőtt a román bruttó hazai termék (GDP) az idei első negyedévében.

Befékezett a román gazdaság: elmarad a várttól a GDP növekedésének üteme
2025. május 15., csütörtök

Több mint 300 lejjel nőtt márciusban a nettó átlagbér

Februárhoz képest márciusban 340 lejjel, azaz 6,4 százalékkal 5691 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).

Több mint 300 lejjel nőtt márciusban a nettó átlagbér
2025. május 14., szerda

33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben

Romániában 33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben – közölte szerdán a Román Nemzeti Bank (BNR).

33 százalékkal csökkentek a közvetlen külföldi tőkebefektetések az első negyedévben
2025. május 14., szerda

Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról a lej gyengülése miatt

Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról amiatt, hogy a lej gyengült az euróhoz képest.

Több olcsó gyógyszert kivonhatnak a piacról a lej gyengülése miatt
2025. május 14., szerda

Nem akar csökkenni a deficit, gyors cselekvésre kényszerül az új kormány elemzők szerint

Az idei év első négy hónapjában a román költségvetés hiánya a bruttó hazai termék (GDP) 2,94 százalékát (56,2 milliárd lej) tette ki, ami romlást mutat az idén március vége óta, amikor a deficit a GDP 2,3 százalékára rúgott.

Nem akar csökkenni a deficit, gyors cselekvésre kényszerül az új kormány elemzők szerint
2025. május 14., szerda

Tojásból lesz a csoda – Németh Csaba élelmiszermérnök a magyar élelmiszeripar sikertörténetéről (VIDEÓ)

Európa élvonalában látja a magyar élelmiszeripart és az élelmiszeripari mérnökképzést Németh Csaba, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) oktatója. A magyarországi szakember fő kutatási területéről, a tojásfeldolgozásról is beszélt portálunknak.

Tojásból lesz a csoda – Németh Csaba élelmiszermérnök a magyar élelmiszeripar sikertörténetéről (VIDEÓ)
2025. május 13., kedd

Alapélelmiszerek: jót tett az árréskorlátozás a miniszter szerint

Florin Barbu mezőgazdasági miniszter szerint 30 százalékkal nőtt az alapélelmiszerek értékesítése a kereskedelmi árrés korlátozásának hatálybalépése óta.

Alapélelmiszerek: jót tett az árréskorlátozás a miniszter szerint
2025. május 13., kedd

A múlt heti sokkhatás után tovább erősödött a lej az euróhoz mérten, csökkent a ROBOR is

Tovább erősödött kedden a román deviza az euróval szemben, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank (BNR) referencia-árfolyamán 0,02 banival 5,0991 lejre csökkent a hétfői 5,0993 lejről.

A múlt heti sokkhatás után tovább erősödött a lej az euróhoz mérten, csökkent a ROBOR is
2025. május 13., kedd

Tánczos: június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból

Június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból – jelentette be kedden Tánczos Barna pénzügyminiszter.

Tánczos: június 10-én újabb 1,3 milliárd eurót utalnak ki Romániának a helyreállítási alapból