2011. április 04., 07:572011. április 04., 07:57
Az Európai Bizottság a múlt héten hozta nyilvánosságra az Unión belüli közlekedés és szállítás gyökeres átalakítását célzó tervezetét. A terv radikális, és felforgatja majd a mindennapi életünket, de számos érdeket sért, úgyhogy egyes szakértők szerint nehéz lesz átverni egész Európán.
A nagyvárosokban közlekedő járművek minimum ötven százaléka nem benzin- és dízelmeghajtású lesz, a közúti szállítás legalább fele vasúton és vízen zajlik majd, és a közlekedési szektor beépíti a költségeibe az általa okozott külső gazdasági hatásokat, vagyis a környezetszennyezés árát – nagyjából ez a lényege az Európai Bizottság által kidolgozott, a múlt héten bemutatott ambiciózus előterjesztésnek.
A tervek szerint 2050-re, amikorra az elképzelés szerint teljes mértékben megvalósul az Egységes Európai Közlekedési Térség (Single European Transportation Area), 60 százalékkal kevesebb szén-dioxidot fog kibocsátani a közlekedési szektor, mint 1990-ben.
A terv érinteni fogja minden uniós állampolgár életét. Ha sikerül megvalósítani, akkor többet utazunk majd a kontinensen belül vonattal, mint repülővel, autózás helyett buszozni vagy biciklizni fogunk. Egy áru célba juttatásához több eszközt fognak igénybe venni, a légi közlekedésben használt üzemanyagok legalább 40 százaléka alacsony széntartalmú üzemanyag lesz, az áru- és személyszállításból származó szén-dioxid-kibocsátás pedig 40 százalékkal csökken.
Az Európai Bizottság szerint ezekre a változásokra mindenképpen szükség van ahhoz, hogy a szállítási szektorban megjelölt három fő uniós célkitűzés megvalósuljon: a szektor CO2-kibocsátása csökkenjen; nagymértékben csökkenjen az áru- és személyszállítás kőolajfüggősége; mérsékelni lehessen a hatalmas közúti forgalom miatt kialakuló dugók káros következményeit. Az előterjesztés számos uniós egyeztetési körön megy még át, így végső formája még sokat változhat az elfogadásáig.
Bokor Zoltán, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közlekedésmérnöki Karának docense szerint a 40 éves időtáv miatt reálisak lehetnek a célkitűzések, de a célok eléréséhez megadott eszközök számos kockázatot rejtenek. Az egyik legnagyobb probléma az intézkedések társadalmi elfogadtatása lesz, nehéz lesz elmagyarázni, hogy a szállítás mellett a szennyezés költségeit is meg kell fizetni, hogy buszra kell szállni autó helyett, vagyis a jelenlegi értékrendünk átalakítására van szükség.
Egyes szakemberek arra hívják fel a figyelmet, hogy az autósközlekedés az emberek szabadságvágyát elégíti ki, a tömegközlekedési eszközökkel időhöz és helyhez vagyunk kötve, autóval sokkal rugalmasabban lehet közlekedni.
A szkeptikusok szerint ha a tömegközlekedés minősége lényegesen javulna, és mondjuk bevezetik a dugódíjat, ami tervbe van véve, akkor az egyéni közlekedés esetében lehet csökkenteni az autóval történő városi közlekedés mértékét, azonban ez nem lesz nagymértékű. A közúti fuvarozás helyett javasolt kombinált szállítási módok időigényesebbek és költségesebbek lesznek.
A terv hívei szerint azonban nincs más választásunk, mint tartani magunkat a stratégiához, akármilyen radikálisnak tűnik is. A külső körülményeket figyelembe véve mindenképpen szükség van rá, és nem az a kérdés, hogy technológiailag ez majd kivitelezhető lesz-e, hanem egyszerűen a technológiának és az ahhoz szükséges kutatásfejlesztésnek muszáj alkalmazkodnia a stratégiához. Ha szabályozással nem kényszerítenék ki az alternatív üzemanyagok használatát és ezáltal a CO2-kibocsátás csökkenését, a közúti közlekedés és szállítás akkor is visszaszorulna 2050-re, mivel a kőolajkitermelés csúcsát mostanában érjük el, tehát egy liter hagyományos benzin ára 2050-re nagyságrendekkel nagyobb lesz, mint most.
Románia nem küldte meg az Európai Bizottságnak (EB) a költségvetési hiány csökkentéséről szóló éves előrehaladási jelentést, amelyet április 30-ig kellett volna megküldenie a hétéves költségvetési terv végrehajtásának részeként.
Donald Trump amerikai elnök pénteken közölte, hogy javasolni fogja kabinetjének: június 1-jétől 50 százalékos vámot vezessenek be az Európai Unióból származó árukra, mert az uniós blokk „nehézkes” volt a kereskedelmi tárgyalások során.
A Környezetvédelmi Alap (AFM) a nap folyamán több száz pályázatot hagyta jóvá a villanypásztorprogramban, amelyet még 2023-ban hirdettek meg Tánczos Barna akkori környezetvédelmi miniszter kezdeményezésére – tájékoztatott csütörtökön az RMDSZ.
Szóba sem jöhet a kedvezményes áfakulcsok kivezetése a következő időszakban – jelentette ki pénteken Nicușor Dan megválasztott államfő.
Megvalósíthatónak tartja az európai beruházások és projektek minisztere Nicușor Dan megválasztott elnöknek azt a javaslatát, hogy az állami kiadásokat az áfa (TVA) emelése nélkül csökkentse a kormány.
Mintegy 463 000 nyugdíjas már hónapok óta várja nyugdíjának újraszámítását, amely a bónuszok és a nem állandó jövedelmek figyelembevételével magasabb jövedelmet hozna számukra.
Kedvezményes gazdahitelt hirdet meg a bukaresti mezőgazdasági minisztérium, egy agrárvállalkozás legfeljebb 50 000 eurónak megfelelő lej kölcsönt igényelhet. Az állam a 3 hónapos ROBOR-ral egyenértékű kamatrészt vállalja át a gazdahitelből.
Bár tavaly nagy garral jelentették be, hogy a helyi Sinteza gyár az amerikai Lockheed Martinnal közösen egy fenntartható és stabil energia előállítását támogató, szén-dioxid-kibocsátásmentes akkumulátorgyárat épít Nagyváradon, a terv végül meghiúsult.
Négy repülőtér – köztük három erdélyi – felújítási munkálatára biztosítanak a tartalékalapból 484 millió lejt – döntött csütörtökön a kormány.
A villamosenergia-piacot július 1-jétől mindenképpen liberalizáljuk, és nincs szó az ársapka meghosszabbításáról – jelentette ki Sebastian Burduja energiaügyi miniszter.
szóljon hozzá!