Tárolóegységeket biztosítanának a prosumerré válás során akadályokba ütköző napelemtulajdonosoknak
Fotó: Pixabay
A Zöld ház program közel 130 ezer kedvezményezettjének energiatároló rendszerekre van szüksége, mert nem tudják az általuk napelemmel megtermelt energiát az országos hálózatba juttatni, azaz akadályozva van prosumer státusuk, ami az eddig felmerült legnagyobb probléma – közölte Adrian Corbu, a Környezetvédelmi Alap (AFM) alelnöke. Aki maga is áramtermelő-fogyasztóvá, azaz prosumerré válna, ám mivel szándékosan „nem szólt oda senkinek”, a saját bőrén tapasztalhatja meg a rendszer visszásságait.
2024. november 22., 16:432024. november 22., 16:43
Adrian Corbu a minap egy szakmai rendezvényen elárulta, maga is sikeresen megpályázta a Zöld ház programban fejenként biztosított 20 ezer lejes állami támogatást napelemes áramtermelő rendszer telepítésére, hogy prosumerré váljon. „Én is kedvezményezettje vagyok ennek a programnak, és a saját bőrömön tapasztalom meg, hogyan működik a rendszer. Nagy a probléma a rendszerek hálózatba kapcsolásával, a prosumertanúsítványok kiadásával.
– ismertette az Agerpres hírügynökség szerint a programot lebonyolító AFM alelnöke.
A hatóság képviselője úgy vélte, minden bizonnyal problémákat fog okozni a jövőben, ha egyrészt nem sikerül megszüntetni az elosztás és a szállítás egyensúlytalanságait, másrészt ha nem sikerül megkönnyíteni a lakossági fogyasztók számára, hogy belátható időn belül, egy hónap, két hónap alatt prosumerré váljanak, nem pedig nyolc hónapot várva.
„Közel 130 ezer kedvezményezett van mögöttünk, akiknek tárolórendszerekre van szükségük, mert nem tudják az általuk megtermelt energiát a hálózatba juttatni – és szerintem ez ma a legnagyobb probléma Romániában. Azt hiszem, már 20 éve beszélünk a villamos elosztóhálózatba történő beruházásokról, és bár ezek zajlanak, nagyon lassan haladnak. Úgy vélem, hogy a dolgok felgyorsítása mellett – legyen szó nap- vagy szélenergiáról – sokkal jobban kellene összpontosítanunk a szállító- és elosztórendszerre” – tette hozzá Adrian Corbu.
Eközben az energiaszolgáltatók szövetségének (ACUE) ügyvezető igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy bár az általa képviselt vállalatok többet is tehetnének a bürokrácia csökkentése terén, tény, hogy
„Ez nem elhanyagolható szempont, tekintve a prosumerré válók növekedési ütemét. A meglévő keresletet nem lehet teljes mértékben kielégíteni” – jelentette ki Daniela Dărăban.
Elmondása szerint az elmúlt öt évben évente átlagosan 500 millió eurót fektettek be a villamosenergia-elosztó hálózatok fejlesztésébe. Ugyanakkor az ACUE elemzése szerint 2030-2035-re ezeket a beruházásokat meg kell háromszorozni évi 1,5 milliárd euróra, hogy meg tudjanak felelni a termelésnövekedésnek. Az ANRE által jóváhagyott szabályozási keret azonban szerinte nem kielégítő, és nem biztosítja, hogy bevonzzák a szükséges szintű magánfinanszírozást.
Idén január és szeptember között a napelemekkel termelt villamos energia mennyisége 2,93 milliárd kilowattóra volt, 58,6 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.
A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.
A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.
A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 májusában 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint áprilisban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a magyar kormány ezt nem fogadja el.
A kormánykoalíció várhatóan szerdán véglegesíti a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot, amelyet július 7-ig kell „törvénybe önteni” – jelentette be Dragoș Anastasiu reformokért felelős miniszterelnök-helyettes kedd este.
Szó sincs a nyugdíjak és a bérek kifizetésének elhalasztásáról vagy blokkolásáról, ahogyan az a nyilvánosságban felmerült – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Jelenleg 900 ezer romániai munkavállaló él a nyugdíjrendszer harmadik pillére, a fakultatív magánnyugdíjalap adta megtakarítási lehetőséggel, míg további mintegy 96 ezren már megkapták az itt felgyűlt pénzüket az első 18 év után.
Drágul a hitelfelvétel az év második felében – figyelmeztetnek szakemberek.
szóljon hozzá!