Komoly gondok merültek fel a romániai országutak karbantartása kapcsán, az Országos Közút- és Autópálya-kezelő Társaság (CNADNR) egyik munkatársa szerint ugyanis a munkálatokhoz szükséges összegnek alig 45 százaléka áll a hatóság rendelkezésére ebben az évben.
2016. április 05., 16:352016. április 05., 16:35
Florin Dascălu, a társaság útkarbantartásért felelős elnöke egy sajtótájékoztatón elmondta: az útadóból évente mintegy 200 millió euró kerül a CNADNR költségvetésébe, az összegből pedig tervezésre és építésre is költeni kell, holott meglátása szerint ezt teljes egészében fenntartási munkálatokra kellene fordítani.
„Karbantartásra azonban csak 40 százalékot kapunk, holott a Világbank szerint is évente kilométerenként 20 ezer eurót kellene elkülöníteni, ez összesen 300 millió eurót jelent” – magyarázta Dascălu. Az igazgató egyébként tagja a társaság átszervezésével megbízott munkacsoportnak is, amely az útügyi alkalmazottakat tömörítő szakszervezettel közösen tartott sajtótájékoztatót a CNADNR tevékenysége kapcsán tapasztalt rendellenességekről.
Alin Goga, az útügyi hatóság jogi tanácsadója – aki ugyancsak tagja a munkacsoportnak – arról számolt be, hogy évről évre több tízmillió eurót költenek el olyan projektek megvalósíthatósági tanulmányára, amelyek végül soha nem valósulnak meg a gyakorlatban.
Goga ugyanakkor azt állítja: noha a CNADNR korábban azt ígérte, idén 70 kilométer autópályát nyitnak meg a forgalom előtt, a valóságban 50 kilométer sem fog elkészülni. A jogi tanácsadó ráadásul azt is elmondta, hogy az ország mindegyik, már használatban lévő sztrádáján gondok adódnak az út minőségével, ugyanis egyre több helyszínen repedések és gödrök alakulnak ki, akárcsak a Nagyszeben és Szászváros közötti szakaszon, amelyet a projekt befejezése előtt adtak át, nemrég pedig le kellett bontani a rövid idő alatt keletkezett károk miatt.
„A minőségért felelős igazgatóság egy jelentése szerint mindegyik autópálya-szakaszon komoly problémák vannak, nekünk pedig már elegünk van abból, hogy ezeket a gondokat minisztereknek és kormányfőknek jelentgessük. Noha kifizettük a projekteket, a kivitelezők pocsék munkát végeztek, majd egyszerűen faképnél hagytak bennünket, mert Narcis Neaga (a CNADNR korábbi vezetője – szerk. megj.) nem volt képes rendesen végezni a munkáját” – bírálta a társaság korábbi tevékenységét Alin Goga.
Florin Dascălu úgy vélte: hiba volt lebontani a Nagyszeben–Szászváros közötti autópálya 200 méteres szakaszát, amelyet szerinte egyszerű megerősítő munkálatokkal rendbe lehetett volna hozni. A karbantartásért felelős igazgató ugyancsak élesen bírálta az útügyi hatóság korábbi munkáját, mint rámutatott: a társaság mintegy hatezer alkalmazottjának alig három százaléka, 169 személy hozzáértő szakember.
„A nagy egyetemi központokból folyamatosan kerülnek ki jó mérnökök, de az állam nem alkalmazza őket. A CNADNR 49 részlegvezetője közül mindössze 29-en rendelkeznek mérnöki szakképesítéssel, a többiek közkapcsolatok, jogi vagy közgazdaság szakon végeztek. A társaságot gyakorlatilag nem szakemberek vezették” – fejtette ki Dascălu.
A vádakra reagálva a CNADNR közleményt bocsátott ki, amelyben „hazug kampánynak” nevezte a sajtótájékoztatón elhangzottakat, amelyek a vezetőség szerint hátrányosan érintik a különféle partnerekkel való együttműködést. A vezetőség úgy fogalmazott: mivel a társaság éppen komoly átszervezés alatt áll, szerintük szabálytalan a hatóság jó hírét veszélyeztető „támadást intézni”.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.
Hegedüs Éva, a Gránit Bank társalapítója és elnök-vezérigazgatója, az „EY Az év üzletembere” díj 2024 évi magyarországi győztese első nőként képviseli Magyarországot a világ egyik legrangosabb üzleti elismerésének nemzetközi döntőjén.
A Frăția országos szakszervezeti szövetség szerdán közölte, hogy nem vesz részt a deficitcsökkentő intézkedésekről szóló tárgyalásokon, mert „nem kíván cinkostárs lenni a jelenlegi hatalom társadalomellenes intézkedéseiben”.
szóljon hozzá!