A közösség ereje. A crowdfundingnak köszönhetően sok start-up teremtheti elő magának a szükséges tőkét
Fotó: Pixabay
Egyértelmű pozitívumnak tekinti Juhász Jácint közgazdász, hogy nálunk is meghonosodhat a változatos, sokrétű finanszírozási, és egyúttal befektetési forma, a crowdfunding. A szakember a Krónika megkeresésére úgy vélte, több lehetőségük lesz általa a cégeknek, a civil szervezeteknek, a magánszemélyeknek, hogy finanszírozást szerezzenek, vagy hogy kihelyezzék a megtakarításaikat, akár arra, hogy különböző projekteket támogassanak.
2022. november 12., 13:522022. november 12., 13:52
Néhány hónappal azután, hogy Romániában véglegesítették a crowdfunding, vagyis a közösségi finanszírozás jogi keretét, a bukaresti Pénzügyi Felügyelet (ASF) engedélyezte az első ilyen jellegű közvetítő platformot. A hét elején érkezett a rég várt hír, hogy engedélyezték az első romániai crowdfunding közvetítőt, ami azt jelenti, hogy a vállalatok, az érintettek hozzáférhetnek a közösségi finanszírozás mechanizmusához, vagyis lehetővé válik, hogy a közvetítőn keresztül bármely érdeklődőtől pénzt szerezzenek a vállalkozásokhoz, a projektekhez. Az ilyen jellegű tevékenységet csak az ASF által engedélyezett szolgáltatók közvetíthetik.
Megteremti továbbá a feltételeket a befektetők új kategóriáinak vonzásához és a vállalatok új üzleti modelljének megvalósításához, valamint új finanszírozási alternatívát kínál a támogathatók számára is” – olvasható a felügyelet közleményében.
Rámutattak, a közösségi finanszírozás háromszereplős: a projektfejlesztő, aki a projektet finanszírozásra javasolja, a befektetők, akik a javasolt projektet finanszírozzák, és a közösségi finanszírozás szolgáltatóját, aki egy online platform kezelésével megkönnyíti a kapcsolatot a projektfejlesztők és a potenciális befektetők között.
A fejlett országokban a crowdfunding egy komoly finanszírozási alternatíva, amely Romániában még nem honosult meg – fejtette ki megkeresésünkre Juhász Jácint közgazdász, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa. Kifejtette, előrelépést jelent, ha nálunk is elterjed, hiszen a romániai vállalkozók, ha nincs saját pénzük, korlátozott finanszírozási lehetőségeket azonosíthatnak be: vagy uniós programban reménykednek, hogy lehívhatnak valamilyen vissza nem térítendő támogatást, vagy bankhitelt vesznek fel, ám ez utóbbi az emelkedő kamatlábak, a pénzintézetek szigorú feltételei miatt elég sok kezdő vállalkozás számára elérhetetlen.
„A pénz iránti keresletnek és a kínálatnak, a finanszírozást keresőknek és a megtakarítással rendelkezőknek egy újabb találkozási pontja. Lehetőség az induló startupvállalatok vagy akár a nonprofit jellegű, közösségi projektek finanszírozására is ” –foglalta össze az egyetemi oktató.
Hasonlóan intézményesített találkozási pont a tőzsde, de ott csak a nagyvállalatok jelennek meg, egy kis cég, egy startup oda nem kerül be, viszont a kisbefektetők a tőzsdén is labdába rúghatnak, részesei lehetnek a nagyvállalatok sikerének. „A crowdfunding kevésbé szervezett, de felügyelet alatt működik, a kis kezdeményezések ezen keresztül szerezhetnek támogatást. A pénzgyűjtőnek nem kell feltétlenül egy vállalatnak lennie, lehet egy közösségi projekt. Például ha valaki be akar ültetni egy domboldalt fával, ezen keresztül összegyűjtheti adományokból a szükséges összeget” – ecsetelte Juhász Jácint.
A közgazdász ugyanakkor kérdésünkre arra is kitért, hogy a Pénzügyi Felügyelet által engedélyezett platform jogilag szabályozottan működik, ami azt szavatolja, hogy nem egy kamu portál, kiszűrik annak a kockázatát, hogy a befizetett pénz eltűnik, vagy más célra használják.
de nem azért, mert valaki meglopott vagy becsapott, hanem mert a vállalkozás, amire letettük a voksunkat, amit megfinanszíroztunk vagy meghiteleztünk, valamiért nem jött össze, figyelmeztetett a közgazdász.
Rendszerszintű probléma a pénzügyi ismeretek hiánya Romániában – vallja Szabó Árpád, a Partiumi Keresztény Egyetem gazdaságtudományi tanszékének adjunktusa, akivel egy szomorú következtetésekkel szolgáló elemzés kapcsán beszélgettünk.
„A bankok folyamatosan monitorozzák azokat a vállalatokat, melyeket meghiteleznek, kiértékelik a tevékenységét, hogy biztonságba tudják a kihelyezett pénzüket, a crowdfundingban a csőd vagy a nem fizetés kockázata áthárul a finanszírozóra, akárcsak a tőzsdén, ha részvényt vásárolunk, nem garantált, hogy az a cég örök életű, hogy visszakapjuk a pénzünket. Másrészt ezeknek a platformoknak alacsony a működési költségük, mivel algoritmusok alapján dolgoznak, miközben a tőzsdei vagy banki finanszírozásnak magasabbak az adminisztratív költségei, így a crowdfunding révén alacsony költséggel lehet megszerezni kis összegű finanszírozásokat” – összegezte Juhász Jácint.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai lakosság háromnegyede úgy véli, hogy az elmúlt évben romlott az ország gazdasági helyzete, és csaknem fele szerint romlott az életszínvonaluk. Ezek az INSCOP legfrissebb közvélemény-kutatásának következtetései.
Alighogy Ilie Bolojan miniszterelnök szerdán délután ismertette a tavalyi 9,3 százalékos költségvetési hiány lefaragására kidolgozott gazdasági megszorító intézkedéseket, azok máris bírálatok kereszttüzébe kerültek.
A romániai polgárok közel háromnegyede szerint az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint egy éve – derül ki egy friss közvélemény-kutatásból.
Az Európai Bizottság az üvegházhatást okozó gázok nettó kibocsátásának 90 százalékos csökkentését javasolja 2040-ig – jelentette be a versenypolitikáért felelős biztos.
A romániaiak tavaly mintegy 40 milliárd eurót költöttek el a nagy kiskereskedelmi üzletláncokban, 7,1 százalékkal többet, mint 2023-ban – derül ki a Cushman & Wakefield Echinox szerdán közzétett tanulmányából.
A pénzügyminisztérium és az adóhatóság (ANAF) több mint 9 ezer alkalmazottja tiltakozik szerdán spontán munkabeszüntetéssel az ártalmas munkakörülményekért járó bérpótlék csökkentése ellen – közölte Vasile Marica, a Sed Lex elnöke.
A szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2025 májusában 5,8 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint áprilisban – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Tönkretenné a közép-európai gazdákat az Ukrajnával megkötött brüsszeli alku, amely tovább könnyítené az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalát – közölte Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető szerint a magyar kormány ezt nem fogadja el.
A kormánykoalíció várhatóan szerdán véglegesíti a deficitcsökkentő intézkedéscsomagot, amelyet július 7-ig kell „törvénybe önteni” – jelentette be Dragoș Anastasiu reformokért felelős miniszterelnök-helyettes kedd este.
Szó sincs a nyugdíjak és a bérek kifizetésének elhalasztásáról vagy blokkolásáról, ahogyan az a nyilvánosságban felmerült – jelentette ki Alexandru Nazare pénzügyminiszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!