A románok mellett a bolgárok és magyarok elégedetlenek a mindennapokkal. Európai uniós szinten, mivel a havi fizetések lényegesen magasabb szinten mozognak, a számlakifizetés csak a lakosság 48 százalékának okoz fejtörést. Ám a kelet-európai országokban a szakértők szerint ez a mutató vészjóslóan magas értéket ért el. A legtöbb gondot a bolgárok számára jelenti a havi kötelező számlafizetés, 78 százalékuk panaszkodott erre. Romániában ez az arány 64, míg Magyarországon 60 százalékos.
Aggodalom az áremelkedés miatt
Az Eurobarométer arra is rámutat, hogy a romániai lakosság 48 százaléka aggódik az árak emelkedése miatt. Ilie Şerbănescu gazdasági elemző pedig úgy látja, aggodalmuk reális, hisz a bevételekhez viszonyítva a románok költenek a legtöbbet a számlák kifizetésére.
Eközben a társadalmi boldogság a legnagyobb mértéket az északi országokban – Svédország, Dánia, Finnország és Hollandia – ölti, ahol a lakosság 94 százaléka nyilatkozott úgy, hogy elégedett a jelenlegi életével. Romániában a lakosságnak alig több mint fele (54 százalék) nyilatkozott hasonlóképpen. Ám fontos megjegyezni, hogy ez a számarány az elmúlt tíz év alatt 10 százalékkal lett magasabb.
Túlzott optimizmus
Ennek ellenére a románoknál európai szinten csak a svédek optimistábbak. Míg a svédek 50 százaléka, addig a romániai lakosság 44 százaléka látja úgy, hogy alig egy év múlva a jelenleginél jobban fognak élni. Ugyanakkor a megkérdezettek 53 százaléka – a tavalyi felméréshez képest 9 százalékkal több – nyilatkozott úgy, hogy a dolgok jó irányba haladnak. Ha abból indulunk ki, hogy az újonnan csatlakozott tíz tagállam lakosságának mindössze 42 százaléka gondolkodik hasonlóképpen, és a 15 régi uniós országban ez csupán 29 százalékos, a jövőben bízók száma az átlagosnál jóval magasabb.
Az Eurobarométer továbbá rámutat, azok nyilatkoznak derűlátóan a jövőről, akik úgy érzik, az elmúlt időben nőtt vásárlóerejük. A vásárlóerőt firtató kérdésre adott romániai válaszok azonban igen eltérőek. Míg 35 százalék nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt öt év során bővült azoknak a termékeknek a skálája, amiket meg tud engedni magának fizetéséből, 35 százalékuk szerint semmiféle változás nem történt, míg 30 százalék egyenesen úgy véli, hogy csökkent az életszínvonal.
Az optimizmust tükröző adatsorról nyilatkozva Ilie Şerbănescu azonban megjegyezte, a túlzott optimizmus mögött az állhat, hogy a romániai lakosság nem értette meg, mit is jelent konkrétan az uniós csatlakozás. A gazdasági elemző úgy látja, hogy a románoknak épp ellenkezően kellene hozzáállniuk a dolgokhoz, mivel a 2009-es év jóval nehezebbnek ígérkezik, mint az idei. „Jövőre nagyon sok kiadás várható. Nem lesz pénz a nyugdíjak kifizetésére, nagy lesz a külkereskedelmi hiány, és a kőolaj árának folyamatos emelkedése végett nőni fog az infláció” – fogalmazott Şerbănescu.
A romániai lakosságra vonatkozó adatok
Gondot jelent a számlák fizetése 64 %
Elégedettek életükkel 53 %
Jobb jövőre számítanak 44 %
Nőtt a vásárlóerő 35 %
Csökkent a vásárlóerő 30 %
Egybehangzó bukaresti sajtóértesülések szerint pénzügyi tranzakciós illeték is szerepel a költségvetési hiány csökkentését célzó, a közös kormányzásra készülő pártok által figyelembe vett intézkedések között.
Az év első négy hónapjában 17 253 vállalkozás szűnt meg Romániában, 6,81 százalékkal több, mint 2024 ugyanezen időszakában – derül ki az országos cégbíróság (ONRC) vasárnap közzétett adataiból.
Magyarország hamarosan visszanyerheti a ragadós száj- és körömfájással kapcsolatos mentességi státuszát az Európai Unión belül – jelentette be Nagy István agrárminiszter.
A gépjárműpark villamosítása terén elért uniós eredmények interaktív bemutatását célozza az Európai Autógyártók Szövetségének új internetes platformja, mely többek között azt is összesíti, mennyibe kerül a villanyautók töltése egy-egy tagállamban.
A pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly 12,4 milliárd lej, azaz 2,4 milliárd eurónak megfelelő összegű pótlékot fizettek ki a közszférában – irányította rá a figyelmet pénteken a Hotnews.ro hírportál.
Az idei első negyedévben az euróövezetben 0,2 százalékkal nőtt, az EU-ben pedig stagnált a foglalkoztatási ráta, negyedéves összevetésben pedig a tagállamok közül Romániában csökkent a legnagyobb mértékben ez a mutató.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) olyan adóreform-csomagot javasol Románia számára, amely az adóterheket a munka adóztatásáról (beleértve a társadalombiztosítási járulékokat is) a fogyasztásra és kisebb mértékben a tőkére kivetett adókra helyezi át.
A kolozsvári táblabíróság felfüggesztette a környezetvédelmi engedélyét az energetikai szempontból egész Erdély számára kiemelten fontos ratosnyai vízerőműnek.
Románia legnagyobb villamosenergia-termelő társasága messze a legolcsóbb áramot kínálja a lakosságnak a villanyszámla-ársapka júliusi eltörlése után, viszont hiába irányít mindenkit a Hidroelectricához még az energiaügyi miniszter is.
Az Európai Bizottság szerdán közzétett országspecifikus ajánlásában arra kérte az Európai Unió Tanácsát, állapítsa meg, hogy Románia nem tett hatékony intézkedéseket a költségvetési hiány csökkentésére.